Kisgyerek

Mi van, ha csak az édességet kívánja?

Mit tehetünk, ha gyermekünk csak édességet akar enni? Mitől alakulhat ki ez a szokás és egyáltalán mennyi édességet ehet egy kisgyerek, ami még egészségesnek mondható.
2019. Február 04.
Mi van, ha csak az édességet kívánja?

A gyermekkori elhízás komoly probléma szerte a világon, így nálunk is. Magyarországon minden negyedik gyerek túlsúlyos. A gyerekkori elhízás fő oka a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód. A gyermekkori elhízás komoly veszélyt jelent: jelentősen megnő a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázata és sokkal nagyobb eséllyel lesznek felnőttkorukban is túlsúlyosak azok, akik már gyerekként is plusz kilókkal éltek.

A helytelen táplálkozás sok mindent jelenthet, rendszertelen táplálkozást, kalóriadús ételek fogyasztását, nem az életkornak megfelelő élelmiszereket, kevés gyümölcs-zöldségfogyasztást, és azt is, ha cukorból, édességből túl sokat fogyaszt a gyerek, akár önálló étkezésként is. Mit tehet a szülő, ha azt tapasztalja, hogy gyermeke csak édességet akar enni?

“A gyerekek étkezését mi formáljuk, de tény, hogy az édes ízeket már a magzati korban kedveljük. Ezzel párhuzamosan sajnos hajlamosak vagyunk olyan ételeket, élelmiszereket gyakrabban kínálni a gyereknek, amivel “kevesebb a macera”, könnyebben fogyasztja azt, így az édességek akár a gyümölcsök helyett is szerepet kaphatnak. Különösen igaz ez a nagymamák esetében, akik sokszor fejezik ki szeretetüket ilyen módon” – mondja Abonyi Orsolya, dietetikus.

Szakemberek sokszor beszélnek arról, hogy az étkezést nem jó összekeverni a jutalmazással. Az evés biológiai szükséglet, a gyerekkori vagy akár a későbbi elhízás hátterében gyakran húzódik meg okként az étkezéssel történő jutalmazás: a “ha szépen elpakolsz magad után, ehetsz egy csokit”. A jutalmazás és az étkezés összekapcsolása több szempontból is aggályos. Optimális esetben akkor eszünk, amikor a szervezetünk ezt jelzi, tehát ez egy biológiai folyamat, ráadásul a szülők, nagyszülők olyan ételekkel jutalmaznak, amelyek egészségtelenek, hizlalnak. A gyerekkorban megtanult “jutalomfalat” szokása nem múlik el magától és később is megmaradhat, ebből nemcsak felnőttkori elhízás, hanem evészavarok is kialakulhatnak.

Az édességnek, a cukornak természetesen van helye a táplálkozásban, de az arányok rendkívül lényegesek. A WHO ajánlása szerint a teljes napi energia-bevitel maximum 10%-át teheti ki a hozzáadott cukor fogyasztása, de a legjobb az lenne, ha 5%-nál is kevesebbet fogyasztanánk belőle. Ez mit is jelent pontosan? Bár életkortól, nemtől és a napi mozgás mennyiségétől is függ a válasz, de a 14 év alattiak napi ideális cukorszükséglete 28-69 gramm között mozog. Az 5 százalékos korlát betartása a 3-6 éves gyermek esetében átlagosan napi 16 grammot jelent, ez kb. napi 4 teáskanál cukor elfogyasztásának felel meg.

“Nehéz általánosítani, hogy mennyi édességet ehet egy gyerek. Inkább azt javasolnám, hogy arra figyeljen a család, hogy az édességek esetén válasszunk valamilyen gyümölcsös túrókrémet, készítsünk házilag muffint, amibe olyan, és annyi összetevőt tehetünk, amit, és amennyit mi szeretnénk” – tanácsolja Abonyi Orsolya. “Az édességnek is helye lehet az egészséges, vegyes, változatos táplálkozásban, de ne napi szinten, és ne önálló étkezésként.”

Gyakori probléma a túl sok édességet evő gyereknél, hogy nem akar mást enni, sőt, alig van olyan étel, amit megeszik. “Mi, felnőttek is válogatunk, ez teljesen normális, mindenkinek van egy-egy étel, élelmiszer, ételkészítési mód, netán fűszer, amit kevésbé szeret. Miért várnánk el gyermekünktől, hogy kivétel nélkül mindent megegyen? Persze arra figyeljünk, hogy a hozzátáplálás során elégszer próbálkozzunk, ne adjuk fel egy-egy sikertelen kóstolás után. A válogatósság, vagy a túl egyoldalú táplálkozás akkor lehet problémás, ha az egy-két élelmiszercsoportra korlátozódik. Tehát nem az a baj, ha a gyerek nem eszi meg a brokkolit, de az már gond, ha semmilyen zöldséget sem fogyaszt.” A WHO ajánlása szerint naponta 400 gramm zöldséget-gyümölcsöt kellene fogyasztani, ehhez képest a magyar gyerekek naponta kb. 150-200 grammot fogyasztanak.

Ha a gyerek túl sok édességet eszik, akkor az nemcsak a fogai állapotára, a súlyára van hatással, hanem a hangulatát, a viselkedését és a teljesítményét is befolyásolja. “Gyakran tapasztaljuk, hogy túlzott mennyiségű cukor elfogyasztása után hiperaktívvá válik a gyerek, ezt a jelenséget sugar rush-nak, azaz cukorsokknak nevezik. Fontos tudni, hogy több kutatás is rávilágított már, hogy nem maga a cukor okozza ezt a hatást, hanem inkább az édesség miatti jókedv. Ettől függetlenül nem javasolt a túlzott cukorfogyasztás, hiszen az édesség bár energiát tartalmaz, mellé nem társul vitamin- ásványi anyag- és rostbevitel, tehát túl sokat nem fog a szervezet kamatoztatni belőle” – fogalmaz a szakértő.

Európában a középmezőnyben vagyunk a csokoládéfogyasztásban az Euromonitor adatai alapján. A svájciak vezetik a sort: fejenként 9 kiló csokit esznek meg évente. Őket követi Németország és Ausztria 7,9 kilogramm éves fogyasztással, majd az Egyesült Királyság következik 7,5 kilogrammal. Magyarország valahol a középmezőnyben szerepel az évi 3,9 kilogrammnyi csokoládéfogyasztással.

De mégis mit tehetünk, ha már belecsúsztunk a túl sok édességfogyasztásba? “Mint mindenben, itt is a megelőzés a legegyszerűbb, de mindenképpen fontosnak tartom a fokozatosság elvét, az édességek mennyiségének csökkentésében” – hangsúlyozza a dietetikus. És ne feledkezzünk meg a példamutatásról sem, hiszen tudjuk, a szavak kevésbé számítanak, mint a minta. “Csak akkor fog gyermekünk is egészségesen táplálkozni, ha tőlünk is azt látja, hogy cukor-süti helyett inkább egy gyümölcsöt választunk uzsonnára.”

Kapcsolódó cikkeink édesség témában: