Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Lélegezzen szívószálon!

Szerző: Sződy Judit

2009. január 11.

Forrás: Kismama magazin

Ön asztmás? Ha igen, tudja, miről beszélek. Ha nem, fogja be az orrát, és lélegezzen szívószálon keresztül. Nehéz, ugye? Inkább abbahagyná? Mi is...

Az asztmaroham nagyon könnyen leírható: a túlérzékeny hörgők bizonyos külső hatásokra görcsösen összehúzódnak. Nem elég, hogy a légutak átmérője ilyenkor a töredékére csökken, ráadásul a maradék kis résbe a gyulladt nyálkahártya jó adag váladékot ereszt, tovább csökkentve a levegő átjutásának esélyeit. A szervezet ilyenkor hihetetlen munkába fog. Minden erejével a légzésre összpontosít, a rekeszizmok is ezerrel dolgoznak, hátha így sikerül kipréselni az elhasznált levegőt, és a maradék erővel újabb adagot szívni be. A szív zakatol. Az elme meg rémülten tapogatózik: bár tudja, hogy túléli, és majd vége lesz, mégis úgy érzi, képtelen végigverekedni magát a soron következő légvételen.

Nem csak a tüdő kerül bajba
Nem vagyok büszke az asztmámra. Arra sem, hogy meggondolatlan anyaként tovább szaporítottam a betegek számát, nem ügyelve arra, hogy hibás génjeim utódaimra szállhatnak (és szálltak is). Viszont abban biztos vagyok, hogy sokat alakított rajtam ez a betegség. Az asztma az egyik oka például annak, hogy "jó kislány" lettem, aki nem sok vizet zavar, nem rohangál, nem töri el semmijét, üldögél és rajzolgat, később olvas, vagy fantázialényeivel van elfoglalva. Hamar megtanultam, hogy a futkározás vagy a fűben hempergés nem az én világom. Az intenzív mozgás, az avarból, gyepből felkavarodó gombaspórák és pollenek úgy rántották össze hörgőim izmait, hogy perceken belül minden egyes légvételért küzdenem kellett. Sajnos a hancúrozás sem jöhetett szóba, mert az önfeledt kacagás után fulladás következett, tehát kerültem a csiklandozósdit, pedig a tesóm hogy élvezte! Az asztma tanított meg arra is, hogy jól viseljem az egyedüllétet. Mivel szervezetem a legenyhébb náthából is képes volt pár nap alatt a hörgőgyulladásig jutni, nem nagyon járhattam oviba, amikor mentem, fogalmam sem volt róla, ki kicsoda, mik az írott, íratlan szabályok, melyik dadus néninél kell vigyázni, hogy meg ne pisszenjünk kézmosás közben, mert különben kupán vág. Az iskolában ugyanez kísért, de ott még le is maradtam a tanulással, általában fogalmam nem volt, hol tartunk. Elég elveszett voltam, talán vágytam is a biztonságos oroszlános pizsamámra, amiben az ágyat nyomtam otthon vagy a tüdőszanatóriumban, alvóskutyám és ismeretterjesztő könyveim társaságában. A nyári táborok rendre a vidéki kórházak gyerekosztályaián fejeződtek be, de hány éjszakát töltöttem éberen, magamban levegő után rimánkodva, mégis csendben, hogy hátha nem veszik észre, reggelre talán csitul a roham és maradhatok, nem okozok újra problémát. Mert sokszor úgy éreztem, hogy én csak egy probléma vagyok, semmi más...

Nem kell szenvedni!
Ezek itt nem "a szegény kisgyermek panaszai", köszönöm, már minden rendben. De talán így tudom a legjobban felhívni a figyelmet arra, hogy az asztma nem játék. Nem csak arról van szó, hogy a gyerek néha köhécsel és nem kap elég jól levegőt. A nem megfelelően kezelt asztma komoly testi, lelki, érzelmi és szellemi gátat emelhet a gyerek fejlődése elé. Mivel a hörgők túlérzékenysége genetikai eredetű, tökéletes megelőzés nincs, hiszen mégsem mondhatjuk, hogy az asztmás felnőtt ne vállaljon gyereket! Ám az asztma megjelenésének veszélyét bizonyos mértékig csökkenthetjük. Ha időben felismerjük, megelőzhetjük a rohamok kialakulását, vagy ha a kicsi már fullad, csillapíthatjuk, akár percek alatt meg is szüntethetjük a nehézlégzést. Ma már egyetlen gyereknek sem kellene végigjárnia azt az utat, ami a hetvenes-nyolcvanas években nekem jutott. Sok kicsi ennek ellenére hasonló problémákkal küzd ma is, mert késlekedik a diagnózis, vagy nem megfelelő a kezelés. Sokszor a szülő sem elég tájékozott, és fogalma sincs arról, mit él át a gyereke, aki nem tud vagy nem mer szólni.

Mit lát a szülő?
Mivel a gyerek nem képes pontosan megfogalmazni, mit érez, a szülő külső jegyek alapján tudja azonosítani az asztmarohamot:
- nehézlégzés: az orrszárnyak intenzíven mozognak, a mellkas fel-le jár, a szegycsont alatt belégzéskor "horpadás" keletkezik;
- kapkodva veszi a levegőt, a kilégzés hosszú, ezt hirtelen rövid belégzés követi;
- sípol, zenél a tüdő;
- a gyerek mindenáron föl akar ülni;
- gyakran, görcsösen köhög;
- nem tud aludni.

Mi a teendő?
Először is: ne essünk pánikba, nem fog megfulladni! Ne kapkodjunk!. Elég baj a gyereknek, hogy nem kap rendesen levegőt, ha a szülő kétségbeesését látva megrémül és sírva fakad, még kevesebb levegőhöz jut.
- Hozzuk függőleges testhelyzetbe;
- lehet, hogy a legjobban négykézlábra ereszkedve kap levegőt, hallgassunk rá, ha ezt kívánja;
- nyissunk ablakot (télen is), ha kívánja;
- lazítsuk meg a ruháit, a hasát se szorítsa a nadrág (oda is "vesz levegőt");
- ha még nem kezelik asztmával, tehát nincs kéznél hörgőtágító, hívjunk orvost;
- ha van otthon inhalálható hörgőtágító gyógyszer, használjuk a szokásos módon;
- ha van hörgőtágító kúp vagy tabletta, használjuk, de még akkor is csak az ajánlott dózisban, ha úgy látjuk, nem segít (vagy nem segít elég gyorsan);
- ha van otthon inhalálható gyógyszer, használjuk a szokásos módon;
- ha a gyerek túl kicsi ahhoz, hogy a légzés ritmusát összehangolja a porlasztott gyógyszer adagolásával, segédeszközre lesz szükségünk, amely átmeneti tartályként raktározza a porlasztott hatóanyagot, így a gyerek normál légzéssel "kiszuszoghatja" belőle. Ha nincs ilyen otthon, vagy nem találjuk, ne essünk pánikba! Jó lesz egy tiszta tejfölösdoboz. Vágjunk rést az alján, vezessük bele a gyógyszeradagolót, és a dobozt mint egy maszkot tegyük a gyerek orra-szája elé, innen lélegezze be a hörgőtágítót.
- Ha a gyógyszer hatására sem javul a helyzet negyedórán belül, hívjunk orvost!
- Ne hagyjuk annyiban a dolgot! Ha a gyerek jobban van, akkor is gondoljunk a kivizsgálásra. Bár van olyan vírus, amely csecsemőkorban asztmaszerű nehézlégzést okoz, sajnos ma már nagy az esély arra, hogy valódi asztmával kell szembenéznünk. Ha komolyan vesszük, a következő roham már felkészülten ér, és pár perc alatt megszüntethető, az utána következő meg talán ki sem alakul igazán, hiszen idejekorán elcsípjük, vagy meg tudjuk előzni!

Tévhitek az asztmáról

Dr. Kádár László, a törökbálinti Pest Megyei Tüdőgyógyintézet gyermekosztályának tüdőgyógyásza szerint sok tévhit kering az asztma kérdéséről, és ez igencsak megnehezíti az orvosok és a betegek dolgát.

Hiedelem
Az asztma feltűnő rohamokkal járó, könnyen felismerhető betegség

Valóság
Nem ritka, hogy a gyereket azzal viszik orvoshoz, hogy nem gyarapodik a súlya, nem eszik rendesen. Kiderülhet, hogy a gyarapodási probléma oka, hogy a kicsi nehézlégzés miatt nem tud akkora levegőt venni, hogy ideje legyen a nyelésre. Más gyerek évekig köhécsel, mire rájönnek, hogy asztmás. A gyerek nem panaszkodik, természetesnek veszi ezt az állapotot, fogalma nincs arról, milyen "nem asztmásnak lenni". A tüdőgyógyásznak roham közben is azt mondja, nincs baj, "úgy fulladok, ahogy szoktam".

Hiedelem
Az asztma akut betegség, előjön és elmúlik, mint a nátha.

Valóság
Az asztma genetikailag meghatározottéletre szóló betegség, bár vannak látszólag minden ok nélkül bekövetkező tünetmentes időszakok (például tizenéves korban), sőt a gyermekek kétharmadánál a tünetek a kamaszkorrral egy életre megszűnnek.. Életmód-változtatással és mMegelőző gyógyszerek használatával tartós tünetmentesség alakítható ki. Oka nem egy adott allergén vagy kórokozó megjelenése, hanem örökletes hajlam a krónikus hörgőgyulladásra, amely külső hatásra (allergén, felső légúti betegség, hideg, meleg, fizikai terhelés, stressz) "belobban".

Hiedelem:
Az asztma mindig allergiás eredetű.

Valóság
Az asztma nem kizárólag allergiás betegség, de nagyon gyakran jár együtt az allergiával. Vagyis az asztmások egy részénél egyes allergénektől (is) kialakulhat nehézlégzés, míg más asztmások nem reagálnak az allergénekre, náluk más váltja ki a rohamot. A túlérzékeny hörgőknek néha elég, ha hirtelen hideg, párás vagy füstös környezetbe kerül a beteg, vagy komoly fizikai, lelki megterhelésnek van kitéve. Ételallergiás reakció is együtt járhat asztmarohammal. Mindegy, mi váltja ki, a folyamat ugyanaz, ugyanúgy kell kezelni. Persze törekedni kell a kiváltó ok megszüntetésére is.

Tévhit
Az asztma megelőzhető a várandós anya diétájával, az allergének kiküszöbölésével (extrém hatékony fertőtlenítés, takarítás).

Valóság
Az asztmát, attól függően, hogy mi váltja ki, lehet környezet- vagy életmód-változtatással kezelni, de biztosan megelőzni nem. A túlzott tisztaság még akadályozhatja is az immunrendszer kiteljesedését. Dohányozni viszont tilos mind a terhesség alatt, mind az "asztma-gyanús" gyerekkel egy légtérben!

Korszerű kezelés
Ma már több módszer áll a betegek rendelkezésére. Az akut rohamot hörgőtágító gyógyszerekkel kezelik, melyek néhány perc alatt enyhítik, többnyire meg is szüntetik a nehézlégzést. Ha csak nagyon ritkán és ismert helyzetekben (macska közelében vagy lóistállóban) lép fel a roham, elég ez a kezelési mód. Ha a mindennapi életben előforduló hatások is rendszeresen kiváltják a rohamot, gyulladáscsökkentőszteroidtartalmú gyógyszerre inhalálószerre lesz szükség megelőzésképpen a hörgők érzékenységének csökkentésére. Ezt naponta többször kell alkalmazni, tünetmentes időszakban is alkalmazni kell. A szteroid helyben hat, ezért nem kell tartani hírhedt mellékhatásaitól tartós használat esetén sem! Súlyosabb esetben kombinált készítményt alkalmaznak: szteroidot és hörgőtágítót együttesen tartalmazó szert javasol az orvos.
Segíthet még az aromaterápia, akupunktúra, homeopátia, a barlangkúrák, egyes sportágak és a pszichoterápia is és rendszeres testedzés. Beszéljünk ezekről a lehetőségekről is a kezelőorvossal!

Amit még tudni érdemes az asztmáról!

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék