Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Képességfejlesztő játékok piciknek és nagyobbaknak

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2008. június 30. | Frissítve: 2018. június 21.

Forrás: HáziPatika.com

A gyermekek mindennapjainak egyik legfontosabb része a játék. Életkortól függően az izgalmas játék sokféle lehet, az azonban közös bennük, hogy a kihívás és öröm mellett azért is fontosak, mert általuk számos képesség gyakorolható és fejleszthető.

Szuper készségfejlesztő játékokat lehet kapni


A játék során a kisgyermek felfedezi az őt körülölelő világot, megismeri annak furcsaságait és kis csodáit.

Izgalmas világ

Ilyenkor nem csak új ismeretekre tesz szert, de öntudatlanul a környező világ megismerésében szerepet kapó tulajdonságait is fejleszti. A memória, a figyelem vagy a problémamegoldás olyan képességek, amiket a játékok belső logikáját követve sajátít el a gyermek, így előre gyakorolja mindazt, amit felnőttként már tétre menő helyzetekben fog alkalmazni.
Szülőként, játékos formában tehát mindazt gyakoroltathatjuk, amire később szüksége lehet. Már itt fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek csak addig hasznosak, míg a gyermek élvezettel vesz részt bennük, és legalább egy szülő vele van, hogy támaszt nyújtson és segítsen neki, ha kell.

Tanító játékok

Az alábbiakban néhány olyan játék leírása következik, ami a gyermek számára szórakoztató és egyben serkenti egyes képességeinek fejlődését.

Az emlékezet fejlesztése

A csecsemő és kisgyermek emlékezetének fejlődése nagyon gyors iramban zajlik. Négy és hat hónapos kor közt a csecsemő élvezi, hogy hatással lehet a környezetére, s az ilyen cselekvéseket ismételgeti. Az ágya fölé lógatott kiságy-mozgóval önfeledten játszik, élvezi, hogy ő mozgathatja azt. Hat hónapos korától kezdi megérteni, hogy a részben eltakart dolgok nem tűntek el, ezért nagyon élvezi a kukucs játékot, amikor az édesanya az arcát eltakarva, kérdezi "hol a mama?", majd a kisbaba szemébe nézve azt mondja, "kukucs".
Nagyjából kilenc hónaposan a csecsemő már tudja, hogy ha valamit el is takarnak előle, az a tárgy vagy ember nem tűnt el. Érdemes kipróbálni, hogy ha egy számára kedves játékot kendővel letakarunk, akkor érte fog nyúlni, bizonyítva, hogy tudja, a játéka nem tűnt el, ott van a kendő alatt. Később ez a képesség összekapcsolódik a más területeken szerzett jártasságaival, így tizenöt hónaposan már, ha megkéri a kicsit, hogy hozza ki kedvenc maciját vagy babáját a másik szobából, akkor ezt boldogan megteszi.
Másfél éves korától a gyermek hamar felismeri a számára oly kedves mondókákat már az első néhány szavuk alapján, ekkortájt érdemes elkezdeni biztatni őt, hogy mondja velünk együtt ezeket. Ez kezdetben még nehézséget okoz majd neki, de lassacskán ráérez az ízére, és egyre örömtelibben vesz részt ebben a szórakozásban.
Az ezt követő hónapokban az idő fogalmát is egyre jobban kezdi már megérteni a kicsi, és ahogy a beszédkészsége fejlődik megkérhetjük őt, hogy mondja el, mi történt tegnap. Két és fél hároméves kora körül ezeket a beszélgetéseket megpróbálhatjuk kiterjeszteni néhány nappal vagy egy-két héttel korábban történt különleges eseményre, pl. egy állatkertben tett látogatásra.

A figyelem fejlesztése

Nem csak a gyermek memóriájának, de figyelmének fejlődése is látványos. Ebben különösen kiemelt helyet kapnak a különböző játékok, melyek - a számára fontos személyekkel való együttléten kívül - a leginkább le tudják kötni őt. Az első hónapok során a csörgők nagyon érdekesek a baba számára, hiszen az ő aktív közreműködésükkel, vagyis mozgatásra adnak hangot. Ez képes hosszú ideig lekötni figyelmüket. Fejlődésükkel párhuzamosan, egyre aktívabbak lesznek, ezért az összetettebb mozgást igénylő játékok (pl. játékhangszerek) felé fordul érdeklődésük.
Az első életévet követően a kisgyermek figyelme egyre hosszabb ideig leköthető és egyre több minden érdekli az őt körülvevő világból. Ennek egyik jele, hogy összetettebb játékkal is szívesen játszanak, vagy ha bent játszik és hall valami szokatlant, akkor jól észrevehetően odafordul, és megpróbálja felfedezni az ismeretlen hang okát. Ilyenkor segítsünk neki, mutassuk meg és magyarázzuk el azt, ami felkeltette kíváncsiságát.
Ugyanekkor elkezdi az is izgatni őt, hogy mi található a zárt szekrényekben vagy fiókokban. Biztosítsunk számára olyan "kincsesládát", amiben veszélytelen, de érdekes dolgok vannak, és amiben szabadon kutathat, vagy egy hasonló játékot.
Kétéves kora után a kisgyermekeket már inkább az emberek, mint a játéktárgyak kötik le, elkezdik édesanyjukat vagy édesapjukat utánozni, amit nem szabad zokon venni tőlük, hisz így sajátítják el azt a tudást és azokat a szerepeket, amiket szóban nem magyarázhatunk el. Ha például a szülő fésülködik, nyugodtan ültesse maga mellé a kisgyermekét a tükörrel szemben, hogy ő is megtehesse ezt, de ugyanígy hagyjunk a gyermek számára lehetőséget más cselekvések utánzására is, ha az nem veszélyes, pl. egy játékkonyha vagy egy játék szerelőasztal segítségével.
Az értelmi és beszédkészség fejlődésének köszönhetően gyermekünket a mesék világa is egyre jobban vonzza, a képeskönyvek, de még inkább az anyuka esti meséi erősen megragadják fantáziáját és hosszú ideig lekötik őt.

A problémamegoldás fejlesztése

A tanulásnak és megismerésnek a memória és a figyelem adja alapjait, hogy aztán erre ráépülhessenek olyan bonyolultabb funkciók, mint a problémamegoldás. Az egészen kicsi, négy-tizenkét hónapos gyermekek számára az egyik legfontosabb probléma a környezetükben található tárgyak tulajdonságainak feltérképezése, ezért is kötik le őket a korábban már említett csörgők.
Tizenkét hónapos korát követően a gyermek már képes kombinálni azokat a korábbi egyszerű viselkedéseit, amik a világ megismerését szolgálják. Módszeresen kísérletezik játékaival, hogy megértse, mely helyzetben mit várhat az adott tárgytól. Ilyenkor a tárgyak eltérő minősége kerül számára előtérbe, így értve meg, hogy egy plüsslabda másként viselkedik, mint egy famaci vagy egy építőkocka, ha tolják a földön, vagy ha leesik valahonnan.
Ez a kísérletezés tehát a tárgyakkal való ismerkedés egy szakasza, amivel a gyermek nem kárt okozni akar, csak kíváncsiságát kielégíteni, ezért csak akkor szabad finoman közbeavatkozni, ha kísérletei veszélyessé válnak önmaga vagy mások számára.
A másfél éves gyermek számára a tárgyak formája és színe önmagában már nem jelent újdonságot, ekkora alkalmazni szeretnék megszerzett tudásukat. Ennek kitűnő terepet nyújtanak a formaválogató játékok, melyekből hagyományosat vagy modernebbet is választhatunk.
Kétévesen a gyermek problémamegoldása már fejlettebb, ezért szívesen játszik minden olyan játékkal, amiben szét kell szedni vagy össze kell rakni valamit, vagyis a különböző kirakós játékokkal, pl. kirakós labdával.
Két és fél évesen beszédkészsége már lehetővé teszi, hogy akár szóban olyan feladatokat adjunk neki, amit korábban nem lehetett volna. Mivel képes a tárgyakat csoportokba sorolni, ezért megkérhetjük, hogy pl. az összekevert plüss állatokat és játékautókat szedje két csoportba úgy, hogy a hasonlók kerüljenek egybe. Ekkor már valószínűleg képes lesz helyesen csoportosítani ezeket, bár megindokolni még nem tudja, mit miért rakott az adott csoportba.
A mennyiség fogalmának megtanításához megkérhetjük őt arra, hogy mondja meg, melyik csoportban van több tárgy, ha az csoportonként nem haladja meg a 3-5 darabot. Ezen képesség fejlesztésére kaphatók speciális játékok is, mint pl. a labdaszámoló.
Mire a kisgyermek képes lesz mindezeknek a feladatoknak ügyes teljesítésére, lassan eléri az óvodás kort. Ekkor már akár szóban is képes elmondani azt, amit korábban kísérletezései során megtapasztalt. Megkérdezhetjük tőle, hogy mi történik, ha leesik egy tányér, vagy felborul egy kisszék, vagy milyen hangot ad, ha két fából készült tárgyat összeütünk.

Összegzésként

A gyermekek számára a játék tehát új képességeik elsajátításának terét nyújtja, de nem szabad elfelejtenünk, hogy sosem a szülő vagy a szülők nélkül, hanem csak velük együtt, és addig, míg a gyermek örömmel vesz részt benne. Csak addig fejleszt és serkent a játék, míg boldogságot okoz, ehhez pedig szükséges a szülők jelenléte, esetleg kisebb vagy nagyobb bevonódása, valamint az is, hogy gyermekünk önmaga határozhassa meg, hogy mivel mennyit játszik, hiszen nálánál jobban senki nem tudja, hogy számára milyen a jó játék.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék