Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Képességfejlesztő játékok - Beszéd

Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus

2008. január 15. | Frissítve: 2018. szeptember 5.

Forrás: HáziPatika.com

A gyermekek mindennapjainak egyik legfontosabb része a játék. Életkortól függően az izgalmas játék sokféle lehet, az azonban közös bennük, hogy a kihívás és öröm mellett azért is fontosak, mert általuk számos képesség gyakorolható és fejleszthető.

A beszéd fejlődése

Az emberi faj egyik megkülönböztető jegye, hogy képes a beszédre. Ennek elsajátítása is gyermekkorban történik, viszonylag jól körülírható lépésekben haladva, melyek egyes konkrét életkorokhoz köthetők. A kommunikációra való törekvés azonban nem a beszéddel indul.
Három hónapos korban a csecsemőknél megjelenik a szociális mosoly, vagyis a mosolygás azon formája, amit egy látvány, nevezetesen édesanyjuk látványa vált ki. Ezt követően a kisbabák elkezdenek gügyögni, hat hónapos koruk után gagyogni, majd kilenc és tizenkét hónapos koruk közt kimondják életül első szavát, ami a közhiedelemmel ellentétben nem "mama" vagy "papa", hanem legtöbbször egy általuk gyakran látott tárgy neve, például labda.
A beszéd elsajátításához azonban nem csak szavakra van szükség. Meg kell tanulniuk egy nyelv hangzóinak készletét, a mondatszerkesztés szabályait, vagyis a nyelvtant, és azt is, hogy milyen helyzetben helyes vagy helytelen bizonyos szavak vagy mondatok használata. Bár a nyelv fejlődése viszonylag jól meghatározott ütemben, mondhatni magától zajlik, befolyásolhatjuk azt, fejleszthetjük a gyermek nyelvi képességeit.

Beszédfejlődés a baba 1 éves korában

A kisgyermekek tizenkét hónapos koruk után általában már használnak néhány szót, ám ennél jóval többet értenek meg. Szülőként ezt azzal fejleszthetjük tovább, ha beszélgetünk gyermekünkkel, ügyelve arra, hogy a szemkontaktus folyamatos legyen. A kisgyermekek figyelme ilyenkor még könnyen elterelődik, ezért fontos, hogy a háttérben rádió vagy televízió ne menjen.
S, hogy miről beszéljünk ilyenkor vele? Egyrészt a kicsi számára fontos emberekről, családtagokról, rokonokról. Másrészt a gyermeket körülvevő érdekes tárgyakról, például játékokról, annak tulajdonságairól (színéről, formájáról), esetleg arról, hogy mit csinál épp a játék (fekszik vagy ül a baba, stb.). A kisgyermek minden olyan dologra kíváncsi, amit játékosan tudunk vele megosztani, ami módot arra is, hogy öltöztetés vagy fürdetés közben a gyermek saját testrészeinek neveivel is megismerkedjen.

Másféléves kor után

Tizennyolc hónapos kor környékén a gyermekek szókincse ugrásszerűen bővül, és a korábbi egyszavas mondataik helyett, már két szavas mondatokat alkotnak. Erre gyakran a "távirati stílus" fogalmával utalnak a szakemberek, mert a gyermek úgy beszél, ahogy a táviratokat fogalmazzák. Egy mondatban általában egy alany és az általa végzett vagy végzendő cselekvés szerepel.
Ebben az életkorban a kisgyermeket már meg lehet kérni arra, hogy megnevezzen bizonyos tárgyakat vagy meséljen arról, ami vele nemrég történt. Ezt általában örömmel teljesítek, hiszen szeretnek a családtagjaikkal beszélgetni. Ha ők a kicsi minden mondatára reagálnak, akár csak egy biccentéssel, a tekintetükkel, egy mosollyal, akkor a gyermek egyre bátrabban beszél és egyre több szót használ. Külön játékokkal, pl. játéktelefonosdival is beszédre biztathatjuk gyermekünket.

A beszédfejlődés hosszú folyamat

Két- és hároméves kor közt

Kétéves korára a gyermek már sokféle szót használ, ezek egy része olyan, amit könnyedén helyettesíthetünk egy-egy szinonimájával (például gyors helyett fürge, bátor helyett merész). Ezek használata gyorsan bővítheti gyermekünk szókincsét, hiszen egy már általa is ismert fogalomhoz kell csupán újabb nevet társítania.
A szókincs bővítésének másik módja, ha a kisgyermekkel valamilyen szerepet játszatunk el, például ő lesz a bolti eladó vagy a királyfi, királylány. Az ilyen játékok nem csak a beszéd tanulásában hasznosak, hanem segítik a kicsi empátiáját is fejleszteni.
A szavak tanulása közben óhatatlan megesik az, hogy gyermekünk hibázik, valamit helytelenül használ vagy egy általa kitalált szóval ír le. Ilyenkor nem kell az orra alá dörgölnünk, hogy rosszul mondta, elég, ha megismételjük az elrontott mondatot helyesen. E módon is rögzül a kicsiben a helyes kifejezés. Magyarázatokra persze olykor szükség van.
A kisgyermekek külvilágra irányuló kíváncsisága hároméves koruk felé haladva csak egyre nő. Ilyenkor, szinte megállíthatatlan kérdészáporra kell számítanunk, melyek közül a leggyakoribb a "miért...?". Bár néha talán fárasztónak tűnik minden ilyen kérdésre választ adni, a gyermek számára ez fontos, mert általa nem csupán a szavakat, de a világ egészét, annak működését is megismeri.

Összegzésként

A gyermekek számára a játék tehát új képességeik elsajátításának terét nyújtja, de nem szabad elfelejtenünk, hogy sosem a szülő vagy a szülők nélkül, hanem csak velük együtt, és addig, míg a gyermek örömmel vesz részt benne. Csak addig fejleszt és serkent a játék míg boldogságot okoz, ehhez pedig szükséges a szülők jelenléte, esetleg kisebb vagy nagyobb bevonódása, valamint az is, hogy gyermekünk önmaga határozhassa meg, hogy mivel mennyit játszik, hiszen nála jobban senki nem tudja, hogy számára milyen a jó játék.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék