Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Immunrendszerünk

2008. február 10. | Frissítve: 2017. szeptember 20.

Forrás: Kismama magazin

Kórokozók serege vesz körül mindannyiunkat születésünktől kezdve. Védekező rendszerünk azonban egyetlen pillanatig sem tétlenkedik! Az orvosok szerint évi 8-12 "simán gyógyuló" fertőzés elfogadható, sőt hasznos. Mi jó még az immunrendszernek?

A szülő sokat tehet a gyerek immunrendszerének erősítéséért


Az élet első hónapjaiban szinte alig fordul elő komolyabb felső légúti hurut, pedig a babák immunrendszere még nagyon éretlen és esendő. Ennek az a magyarázata, hogy a 32-34. héttől kezdve az édesanya a méhlepényen keresztül átadja a magzatnak azokat a védőanyagokat, amelyek a születés után megvédik a kórokozóktól. Ha például az édesanya már volt bárányhimlős, akkor a magzat megkapja a speciális ellenanyagokat a méhlepényen keresztül, s így néhány hónapos koráig védettséget élvez a bárányhimlő ellen.
Az anyai eredetű speciális ellenanyagok csak néhány hónapig életképesek, utána lebomlanak. A szoptatott babáknál azonban az anyatejben levő immunanyagok védőhatásával is számolhatunk, még akkor is, ha már csak naponta egyszer-kétszer szopik a gyerek. Közben a csecsemő saját védekező rendszere is egyre jobban kiépül, egyre kevésbé szorul rá a "külső segítségre".
Alkalmazkodik a család otthonában és a tágabb környezetben élő kórokozókhoz, ezért ritkán "kapja el" komolyabb betegség. Nagyot változik a helyzet akkor, amikor a pici bölcsődébe vagy óvodába kerül. Ekkor számára ismeretlen baktériumokkal, vírusokkal találkozik, és máris ott a betegség. Hasonló eredménnyel jár, amikor az idősebb testvér "hozza haza" a fertőzést. Az immunrendszer érése nagyjából a kisdedkor végére fejeződik be.

Hogyan védekezünk?

Az elmúlt években a védekezőrendszer működését és megbetegedéseit kutató immunológia az orvostudomány egyik leglátványosabban fejlődő területévé vált. Immunrendszerünk működése három alapvető pilléren nyugszik. Amikor először találkozunk a betolakodó kórokozóval, fehérvérsejtjeink felveszik ellene a harcot. A "harcosok" egyik fajtája, a falósejt egyszerűen bekapja, majd megemészti a kórokozót.
Ilyen típusú sejteket az anyatej is tartalmaz, így a csecsemő közvetlenül fel tudja használni őket a védekezésben. Szervezetünk hadseregének másik csoportját azok a sejtek alkotják, amelyek ellenanyagokat, úgynevezett immunglobulinokat termelnek. Ezek kényszerítik megadásra a kórokozókat, ezekből kap jókora adagot a magzat a méhlepényen keresztül, majd természetesen az anyatejből is.
A fertőzés elleni küzdelemben a harmadik fontos fehérvérsejtcsoport a memóriasejteké. Nekik köszönhető, hogy bizonyos betegségek ellen évekre, vagy akár egész életünkre szóló védettséget szerezhetünk. Az első fertőzés alkalmával ezek a sejtek "jól megnézik" maguknak az adott betolakodót, hatásos harcmodort dolgoznak ki ellene, majd elraktározzák az erre vonatkozó információkat. Amikor azután a későbbiekben újra felbukkan a kórokozó, a memóriasejteknek köszönhetően minden előre gyártott fegyver készen áll!
A védőoltásoknak is ez az elméleti alapja: a szervezetbe juttatott legyengített kórokozó vagy annak egy kis, betegséget nem okozó részlete váltja ki a memóriasejtek védekezését, ami hasonlóan elraktározódik, mint egy igazi, átvészelt betegség esetében. Amikor "igazi" baktérium vagy vírus érkezik, szervezetünk már könnyen legyőzi az oltás segítségével.
Egyes kórokozótípusok azonban olyan változékonyak, hogy hiába "jegyzi" meg a szükséges információkat a memóriasejt, legközelebb ez már nem hasznosítható. Részben hasonló a helyzet az influenzával és az influenza elleni oltással is. Tudni kell, hogy a náthával, lázzal, levertséggel járó betegségeket leggyakrabban nem is az influenzavírus, hanem más, például parainfluenza-, adeno-, vagy rinovírus okozza. Tehát ezekben az esetekben nem nyújt védelmet az influenzavírus elleni oltás.
Az influenzavírusok is változékonyak, ezért az oltást az aktuális járványnak megfelelően "frissíteni" kellene. Ráadásul az oltás hatására az esetek jelentős százalékában nem alakul ki a szervezetben hatékony védelmi reakció.

Megfázás vagy fertőzés?

Sokszor mondjuk, sokszor halljuk: elkaptál egy fertőzést? Ó nem, csak megfáztam... Valójában az úgynevezett megfázást, náthát fertőzés, vagyis valamilyen kórokozó hozza létre, tíz esetből nyolcszor vírus, kétszer baktérium. A baktériumok ellen rendelkezünk hatékony orvossággal, ezeket antibiotikumoknak nevezzük.
Fontos tudni, hogy az antibiotikumok nem pusztítják el a vírusokat, tehát vírusfertőzés esetén hatástalanok, másrészt mellékhatással is járhatnak: leggyakrabban kiütéssel, hasmenéssel. Nem helyes az a - még mindig gyakori - magatartás, hogy az esetleges szövődmények megelőzése érdekében már a betegség elején antibiotikumot adnak a kis betegnek.
A fertőzések jelentős részét szervezetünk gyógyszer nélkül is le tudja győzni, ezért jobb, ha az antibiotikumokat valóban a súlyos esetekre tartogatjuk. Természetesen nem szabad átesni a ló másik oldalára sem: jött már hozzám olyan anyuka, aki nem váltotta ki az antibiotikumot (pedig ekkor tényleg jogos lett volna), mert a mellékhatásoktól tartott.

Mire való a láz?

A láz a szervezet természetes védekező reakciója, amely bizonyos fertőzések következtében jön létre. Nem túl magas láz, hőemelkedés esetén szervezetünk immunrendszere hatékonyabban tud védekezni, keringésünk fokozódik, szívünk szaporábban ver, a magas testhőmérséklet pedig kedvezőtlen a kórokozók szaporodása szempontjából. A legújabb, 2011-es ajánlás szerint 3 hónapos kor alatt kell csak 38 foktól csillapítani a kicsi lázát, 3 hó fölött csak 39 foktól javasolják a lázcsillapítást a szakemberek.
Ha lázgörcsre hajlamos a kicsi, a lázat akkor sem kell már hőemelkedésénél lehúzni, mivel azt maga a fertőzés váltja ki, nem a láz.
A hónaljban mért 37-38 Celsius-fokot hőemelkedésnek tartjuk, a 38 felettit pedig láznak. Ha popsiban mérjük a hőt, akkor 0,4-0,5 fokot le kell vonnunk ebből az értékből. Bármennyire is egyszerű és természetes módszer a borogatás, a hűtőfürdő, ha a gyerek nagyon ellene van, ne erőltessük. Ha lehetséges, a borogatást legalább a törzsre tegyük, de hatékonyabb az egész test nedves beborítása. A vizes ruhát tízpercenként cserélni kell, mert különben "dunsztolódik" a beteg. A csuklóra, homlokra tett nedves ruha lázcsillapító hatása minimális. Nagyon fontos tudni, hogy a szakmai protokoll nem javasolja a priznicet (borogatást), s a hűtőfürdőt lázcsillapításra, mert hatékonysága nem igazolt, maximum közérzetjavító hatása van.

Meddig kell ágyban feküdni?

Az igazán súlyos betegséget többek közt arról ismerhetjük meg, hogy a gyermek bágyadt, elesett, nem kíván hancúrozni, inkább az ágyban gubbaszt. A lázzal járó felső légúti hurut, nátha ritkán teszi olyan levertté a gyermeket, hogy egész napra ágyba kívánkozna - nem is kell kényszerítenünk erre. Ha egy gyerek lázas, de nem köhög, nem náthás, nem fáj a füle, akkor vizeletvizsgálatot kell végezni, mert húgyúti fertőzés állhat a láz hátterében.
Általában igaz, hogy súlyos betegséget jelezhet a napokig tartó magas láz, amikor gyerek a lázmentes órákban is bágyadtan fekszik az ágyban. Ilyenkor a ritka, de mélyről jövő köhécselés tüdőgyulladást sejtet, heves fejfájás, hányás hátterében agyhártyagyulladás is állhat.

Hogyan segíthetünk?

Sokan gondolják, hogy gyermekük ellenálló képességét leghatásosabban multivitamin készítményekkel fokozhatják. Szervezetünkben valóban kiemelt szerep jut a C-vitaminnak, de vigyázat: a túladagolás (napi 100 mg feletti bevitel) semmiféle előnnyel sem jár, sőt egyenesen káros is lehet, mivel a túl sok c például vesekövet okozhat.
Ha többet szeretnél tudni a vitaminokról, nézz utána a C-vitaminnak és a D-vitaminnak is Vitamin ABC-nkben.
Gyakori tapasztalatom, hogy a szülők egyszerre többféle vitaminkészítményt is adnak a gyereknek. Nem csoda, ha a várt hatás elmarad! A védekezőrendszer ereje nem ezen múlik.
Fontos tudnivaló, hogy a kórokozók vasat igényelnek növekedésükhöz. Ezért a szervezet a védekező reakció részeként csökkenti a vérben keringő vas mennyiségét, s a májban raktározza a kórokozók számára hozzáférhetetlen formában. Vagyis ha gyermekünknek orvosi utasításra vasat vagy vastartalmú vitaminkészítményt adagolunk, akkor a kúrát a lázas betegség idején feltétlenül hagyjuk abba, mert különben csak a baktériumokat "hizlalnánk".
Ha meggyógyult, akkor néhány napos szünet után, igazolt vashiány esetén folytatható a vasterápia.
Kapható néhány olyan készítmény (kapszula, orrspray), amiben a védőoltások elvéhez hasonlóan olyan kórokozó-részletek vannak, amelyek betegséget nem okoznak, viszont serkentik a szervezet védekező reakcióját. (Ezek recept nélkül is kaphatók.) Ezzel a módszerrel felére-harmadára csökkenthetjük a lázas, hurutos megbetegedések előfordulását.
Azonban az immunrendszer erősítésének leghatásosabb módja a hat hónapig tartó kizárólagos, és a csecsemő igényei szerint tovább folytatott szoptatás, a mozgásban gazdag életmód, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges életkörülmények.

Legyen ellenállóbb!

A közösségbe kerülő gyerekek kezdetben gyakran megbetegednek, ám a fertőzések során erősödik védekezőrendszerük. Az orvosok szerint évi 8-12 "simán gyógyuló" fertőzés elfogadható, sőt hasznos. Ha emellett egészséges életmóddal vértezzük fel a szervezetet, könnyebben elbánik a kórokozókkal.

Íme pár jó tanács, ami révén támogatható az immunrendszer

  • Mozogjunk sokat a szabadban! Megfelelően felöltözve mindennap, rossz időben is menjünk ki.
  • Ne bugyoláljuk be túlzottan a gyereket, inkább fokozatosan szoktassuk hozzá a hűvös időhöz.
  • A lábat mindig tartsuk melegen és szárazon.
  • Gondoskodjunk elegendő alvásról. Ha nem pihen eleget a kisgyerek, szervezete esendőbb, hamarabb utoléri a betegség.
  • Lakásunkat mérsékelten fűtsük (ideális a 20 fok), éjszakára 18 is elég. Szellőztessünk naponta többször, és nedvesítsük a száraz szobalevegőt.
  • Dohányfüsttel ne mérgezzük családtagjainkat!
  • Fogyasszunk az évszaknak megfelelő hazai zöldséget, gyümölcsöt, amit lehet, nyersen is.
  • Minden nap szenteljünk legalább egy-két órát arra, hogy egymás társaságát, szeretetét élvezzük.
  • A vitaminokról bővebben

    A vegyes étrend általában kielégíti a szervezet vitaminszükségletét, ha egészséges táplálék-összetételre törekszünk.
    Adjunk a kisgyereknek teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, péksüteményt vagy kását, tejtermékeket, tojást, húst, nyers idénygyümölcsöt és zöldséget, a főzéshez pedig használjunk növényi olajokat. A hidegen préselt olajok különösen értékes természetes forrásai a zsíroldékony vitaminoknak. Igen ritkán indokolt csupán, hogy a kisgyereknek vitaminkészítményt adjunk.
    Csak orvosi utasításra és kizárólag az előírt napi adagban kapjon ilyesmit a kicsi, mert a vitamintabletták (szirupok, pezsgőitalok, cukorkák) mértéktelen szedése, illetve fogyasztása ártalmas, szélsőséges esetben mérgezést okozhat.
    Ezért különösen káros és veszélyes, ha a gyerek édességnek, desszertnek, üdítőitalnak álcázott formában kap vitamint, így ugyanis sokkal inkább fennáll a túlfogyasztás veszélye. A zsíroldékony vitaminok (A, D, E, K) esetében fokozottan ügyelnünk kell erre. Ezek közül kizárólag a D-vitamint kapják a csecsemők rutinszerűen. Magyarországon egy-hat éves kor között napi 600-1000 NE (nemzetközi egység) a javasolt bevitel, ősztől tavaszig.

    Javasolt D-vitamin mennyiség

    Csecsemők egy napra javasolt dózisa: 400-1000 NE
    Gyermekek (1-6 év): 600-1000 NE
    Gyermekek (6 év felett): 600-1000 NE
    Azt azonban nem árt tudni, hogy gyerekek, fiatalok bőrében kétszer olyan intenzív a napfény hatására végbemenő D-vitamin-szintézis, mint az időseknél. Biológiai hatását tekintve a D3-vitamin a legaktívabb, amely a bőrben a napsugárzás hatására keletkezik - ráadásul ennél a vitamin-beviteli formánál kizárható a túladagolás.
    Egyes amerikai vizsgálatok szerint például fehér bőrű, mérsékelt éghajlati övben élő csecsemők és kisgyerekek esetében heti tíz perc ruhátlan napozás, vagy ha csak a fejet és a kezet éri napsütés, harminc perc elegendő a heti D-vitamin-szükséglet fedezésére.

    Ne nevelgessük bura alatt!

    Németországi és angliai felmérések igazolják, hogy az elsőszülöttek, illetve egykék gyakrabban lesznek allergiásak, ekcémásak, mint a nagyobb testvérek mellett felnövő kicsik. Ők ugyanis nagyobb testvéreiktől már kiskorukban több betegséget elkaptak, így immunrendszerük edzettebb, számos kórokozóval kellett megküzdeniük.
    Többgyerekes háztartásban feltételezhetően kevésbé sikerül "steril" környezetet teremteni. Ami a háziasszonyok bosszúsága, az a szervezetnek előnyére válik, hiszen erősítik a kiállott betegségek. Az allergia, ami az immunrendszer "túlérzékenysége", nagyobb valószínűséggel alakul ki a fertőző betegségektől, szennyeződésektől túlzottan óvott gyerekeknél - náluk ugyanis a védekező rendszernek nem állt módjában "gyakorolni", erősödni.
    A kiskorban megkapott gyermekbetegségek általában könnyebben zajlanak le. A kistesók tehát valószínűleg előbb kezdik a betegeskedést, de hamarabb ki is lábalnak belőle, mint az elsőszülött. Nem kell tehát túlzottan elszigetelnünk a kisbabát óvodás nagytestvérétől.
    A kicsi az anyatejjel elegendő védőanyagot szív magába. A gyerekorvos pedig felhívja figyelmünket arra a betegségre, ami a kicsit túlzottan megviselné.

    Meleget a lábacskáknak!

    Érdekes összefüggés: ha a kisgyerek lába hideg, az orr nyálkahártyájában is rosszabb a keringés, így a kórokozók ideális terepet találnak. A rossz lábbeli felfázást, kellemetlen közérzetet, sőt fagyási sérüléseket is okozhat. Hiába öltöztetjük meleg kezeslábasba, ha a lába átnedvesedik, kihűl.
    A műanyag cipők hamar átveszik környezetüktől a hideget, és nem melegítenek, hanem ellenkezőleg, a hideget közvetítik a kicsi lába felé. Érdemes tág, bő cipő fazont választanunk, hogy elegendő mozgástér maradjon a vastag zokni mellett is a lábnak. A mozdulatlanságra kényszerített láb hamar kihűl az egyébként melegen bélelt csizmában is. Varrjunk vízhatlan anyagból kis hurkákat, és húzzuk rá a lábbeli és a nadrág szárának találkozására, így nem megy be a hó a résbe.
    Ha séta közben mégis kihűlt a kicsi lába, üljünk le, vegyük le a cipőjét, és két tenyerünk között dörzsölgessük. Jó, ha ilyenkor újabb, meleg zoknit tudunk ráhúzni. Hazaérkezés után készítsünk kellemesen meleg, rozmaringolajos lábfürdőt. Üljünk mellé, és nézegessünk képeskönyvet öt-tíz percig egy bögre meleg tea mellett.
    Utána töröljük szárazra a lábacskáit, adjunk rá puha, meleg zoknit és bundás papucsot.

    Kneipp-kúra kicsiknek

    Nálunk még kevésbé ismert, de német nyelvterületen gyakran alkalmazott, közkedvelt természetes gyógymód és megelőző eljárás a Kneipp-féle módszer. Kisgyereknél játékkal, figyelemeltereléssel vihetjük keresztül az immunedzést, ám lehet, hogy néhány alkalom után megszokja és megkedveli. Csak teljesen egészséges gyereknél próbáljuk ki!
    Állítsunk a kádba két színes műanyag vödröt, egyikbe hideg, másikba kellemes meleg vizet töltsünk. Lépkedjen először tíz másodpercig a melegben, majd öt másodpercig a hidegben. Ismételjük jó néhányszor minden este. Játék hozzá: tegyünk a vödrökbe lazán felfújt lufit, ezt próbálja lépkedéssel kidurrantani a kisgyerek. Ha már megkedvelte ezt, próbálkozhatunk váltakozó hideg-meleg vizes lemosással is.
    Dörzsöljük végig a gyerek kezét, karját, lábfejét, lábszárát, mellkasát, hasát és hátát - ebben a sorrendben, lentről felfelé, a végtagoktól a törzs felé puha, száraz kefével vagy mosdókesztyűvel. Utána előmelegített pizsamába öltözünk, és ágyba bújunk.

    Őszi immunerősítés

    Készítsük fel kisgyerekünk szervezetét a kórokozók támadására, így elejét vehetjük az őszi, téli betegségsorozatnak. Fontos, hogy ne csak alkalomszerűen, hanem mindennap eddzük az immunrendszert.
    Tartalékoljuk a nyár ajándékait: gyűjtsük be az idénygyümölcsök vitaminjait, és élvezzük a nap most már nem égető sugarait. A hasznos építőelemek azonban csak akkor tudnak felszívódni, ha felesleges cukorral, üres kalóriákkal, értéktelen töltelékételekkel ezt nem akadályozzuk meg. Töltsünk minél több időt a szabadban, folyamatosan szoktassuk hozzá kisgyerekünket a hűvösebb időhöz is.
    Esőben is menjünk ki, a gumicsizma és az esőkabát kellő védelmet nyújt. Éjszakára kissé hagyjuk nyitva az ablakot, és vastagabb hálózsákot adjunk a gyerekre. Az esti fürdés, zuhanyozás során néhányszor váltogassuk a víz hőfokát. Zuhanyozzunk tíz másodpercig kellemes meleggel, utána öt másodpercig hűvösebbel, majd ismét váltsunk melegre és hűvösre. Csak a lábszárakra engedjünk hideg vizet néhány másodpercre. Kisgyerekünk nem fog haragudni érte, csak visítozik, és inkább viccesnek tartja a meglepetéseket.

    Edzés hideggel és meleggel

    A közösségben eltöltött első évet legtöbbször egymást követő betegségek nehezítik meg. Ám éppen a kiállott betegségek révén erősödik a gyermek védekező rendszere, mely az évek során fokozatosan épül fel. Azokkal a kórokozókkal szemben, amelyekkel már találkozott, némileg megtanult védekezni, így az első beteges évet követően várható, hogy kevésbé lesz érzékeny. Könnyű náthából viszont továbbra is évente többre számíthatunk.
    Gyermekünk ellenálló képességét helyes étkezéssel is befolyásolhatjuk. Nemcsak a vitamindús, friss gyümölcs és zöldség, olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása fontos. Ügyeljünk arra is, hogy cukorból minél kevesebb kerüljön a család ételeibe és italaiba. A cukor megnehezíti az értékes tápanyagok felszívódását, és jelentősen csökkenti a falósejtek tevékenységét. Vagyis cukorevéssel, édességfogyasztással igencsak megnehezítjük védekező rendszerünk dolgát.
    A betegségeket nem védhetjük ki, ha rossz idő esetén fűtött szobában tartjuk a gyereket egész nap. Ellenkezőleg: az fázik meg leginkább, aki nincs hozzászokva az időjárás viszontagságaihoz. Esőben, hidegben is mindennap mozogni kell legalább egy-egy órát a szabadban. A véredények a meleg szoba után a hidegben összehúzódnak, majd a melegben ismét kitágulnak. Ha ezt jól begyakorolja a szervezet, a hidegre helyesen reagál, s a megfázásnak semmi esélye sem lesz. Jobb tehát naponta kétszer is kimenni, mint egyszer túlságosan lehűlni.
    A szauna hasonló hatást ér el, ezért ha tehetjük, és megkedveli a gyerek, éljünk hetente legalább egy alkalommal ezzel a remek immunerősítő lehetőséggel.
    Hideg-meleg váltózuhany, a test erőteljes ledörzsölése is felpezsdíti a vérkeringést. Meleg zuhany után hat-nyolc másodpercig 18-20 Celsius-fokos vizet engedünk a végtagokra, majd törülközés után meleg gyapjúzoknit húzunk rájuk.
    Elengedhetetlen a szoba gyakori szellőztetése, hogy megóvjuk az orrnyálkahártya épségét. A fűtött szobalevegő, a gyakori orrcsepphasználat, orrfújás kiszárítja az orrnyálkahártyát, így kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. A kellemetlen tüneteket hatásosan megelőzhetjük, ha reggel és este gyógyszertárban kapható fiziológiás sóoldatot cseppentünk az orrba.

    Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék