Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így működik a baba agya

Szerző: Sződy Judit

2011. szeptember 24. | Frissítve: 2019. április 12.

Forrás: Kismama magazin

Ha úgy nézzük, a bababuksi imádnivaló kókuszdió. Ha így: hihetetlen nagyüzem. Nézzük, mi folyik benne!

Így működik a baba agya

Szupergyors hálózat

Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog. Agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté. A tömeg különbségét lényegében az agysejtek között kialakult kapcsolatok, vagyis a sejtnyúlványok szaporodása és vastagodása adja. Az agysejtek eleinte szinte tobzódnak, megpróbálnak "fűvel-fával" kapcsolatot teremteni, ám csak azok a "kábelek" maradnak meg, amelyek hasznosnak bizonyulnak. Az agy tehát az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél.
Aztán a legtöbb üzenetet váltó kapcsolatok megmaradnak, a fölöslegesek elhalnak. A szükséges helyeken viszont sokkal jobban áramlik az információ. Így szerez előnyt a minőség a mennyiség rovására. Ez a folyamat a gyerekkorban a legnagyobb mértékű. Persze felnőttkorban sem áll le: holtig érdemes tanulni.

Meg tudjuk jósolni, hogy okos lesz-e?

Nem könnyű. De mi is az okosság? Azonos az IQ-val? És az mi? A pszichológusok közt elterjedt szállóige szerint "az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek".
Végül is mire vagyunk kíváncsiak? Ahhoz, hogy gyerekünk megállja a helyét az életben, és boldog legyen, nem csak "okosságra" van szüksége, hanem érzelmi kiegyensúlyozottságra, lelkesedésre, kíváncsiságra is. Az ész csak egy tényező, bár sokak szemében a legfontosabb. A tapasztalatok szerint csecsemőkorban nem könnyű megjósolni, hogy mennyire lesz okos a gyerekünk. Léteznek ugyan csecsemőkorban elvégezhető tesztek, ám mivel az első években igen változatos a babák fejlődése, eredményük nem sokat mond. Abból a gyerekből is válhat akadémikus, aki hároméves korában kezd el beszélni.
A követéses vizsgálatok szerint azoknak a gyerekeknek lett később magasabb az intelligencia-hányadosuk, akik kezdettől fogva jobb szociális és kulturális háttérrel rendelkeztek, és nem azoknak, akik több pontot kaptak a fejlődési teszten. Az "okosság" biológiai alapja tehát örökölhető, de hogy mit hoz ki magából később a gyerek, azt nagyrészt a környezete határozza meg.

Saját tempó, adott sorrend

A képességek egymásra épülnek, tehát nem cserélhetünk fel, nem sürgethetünk semmit csak azért, mert nekünk úgy tetszik. A forgást követi a négykézlábra emelkedés, kúszás, mászás, ülés, kapaszkodva felállás, járás. Ha a kelleténél hamarabb késztetjük a babát valamelyik mozgásforma elsajátítására, ezt izmai, ízületei bánják, és csökkenhet az önbizalma is.
Ugyanígy nehézséget okozhat, ha beszélni tanítgatjuk, ha idejekorán szobatisztaságra szoktatjuk, ha fejlesztő játékok vagy feladatlapok elé ültetjük, amikor még a szabad játék adná meg az igazi lehetőséget a fejlődéshez. A legfontosabb, hogy a gyerek fejlődése előremutasson, még ha ideiglenesen lassul is, vagy meg-megáll bizonyos területeken.
Ha romlanak a képességei, ez fontos jele annak, hogy baj van. Ha kevesebbet, vagy kevésbé tisztán beszél, ha ügyetlenebb, mint eddig, ha újra bepisil, pedig biztonságosan szobatiszta volt, forduljunk szakemberhez!
Kapcsolódó cikkeink intelligencia témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék