Kisgyerek

Így hat a járvány a levegő minőségére

Egy nemrégiben készült, műholdas elemzés szerint a koronavírus járvány okozta lezárás csökkenti két légszennyező anyag jelenlétét, de van olyan is, amelyikét növeli.
2020. Május 23.
Így hat a járvány a levegő minőségére (Fotó: Getty Images)

A forgalom lecsökkenése kettős hatású a légszennyezést tekintve. Mivel sokan vonultak önkéntes karanténba, illetve dolgoznak otthonról, a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkenése a pandémia pozitív következményeként könyvelhető el – még ha csak átmeneti is. Az Amerikai Geofizikai Szövetség a Geophysical Research Letters folyóiratban nemrégiben közölt két publikációt, amelyek a lezárások levegőminőségre gyakorolt hatását vizsgálták. Egyrészt megállapították, hogy a nitrogén-dioxid és a szálló por szintje drámaian visszaesett a lezárási intézkedések következtében Kínában, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is. Kínában azonban a felszíni ózon szintje megnövekedett.

Az, hogy a gépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásában ekkora szünet állt be, ritka lehetőség arra, hogy felbecsüljék a gépjármű forgalom levegőminőségre gyakorolt hatását. Az egyetlen esemény, amellyel ez kissé összehasonlítható, a 2008-as pekingi olimpiát kísérő légszennyezettség csökkenése volt. Ez azonban sokkal rövidebb időtartamú, és földrajzilag lényegesen kisebb területet felölelő esemény volt.

Jenny Stavrakou, a brüsszeli Belga Királyi Űrmérnöki Intézet atmoszféra kutatója szerint ezt a nem kívánt kísérletet fel lehetne használni arra, hogy jobban megértsük a kibocsátási előírásokat. – Ez némi pozitív dolog ebben a nagyon tragikus helyzetben – mondta a Medical News Todaynek a kutató, aki a nitrogén-dioxid szintjével foglalkozó cikk társszerzője.

A nitrogén-dioxiddal foglalkozó kutatás

A kutatást készítő tudósok több fő koronavírus-epicentrumban vizsgálták a levegő minőség műholdas méréseit, mint Kína, Dél-Korea, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Irán és az Egyesült Államok. A nitrogén-dioxid szintje lokalizációnként változott, amely hátterében az állhat, hogy az egyes országok eltérő választ adtak a járványra. A nitrogén-dioxid szintje Kína városi terüeltein 40%-kal, Belgiumban és Németországban 20%-kal, az Egyesült Államok különböző területein pedig 19-40%-kal csökkentek. Stavrakou szerint a szakértők még sosem tapasztaltak ilyen mértékű csökkenést a műholdas monitorozás 1990-es évekbeli kezdete óta.

A megfigyelt csökkenések, bár széles körben, mégsem mindenhol fordultak elő. Iránban, a vírusjárvány által leginkább érintett országok egyikében például nem csökkent a nitrogén-dioxid mennyisége. Ennek a kutatók szerint az egyik oka a kevésbé szigorú lezárás. Az iráni újév idejére ugyan csökkent a nitrogén-dioxid szintje, de csak annyira, amennyire ebben az időszakban minden évben szokott.

A szálló porral és a felszíni ózonnal foglalkozó kutatás

A második kutatás főként Kínára összpontosított, mivel ennek az országnak kellett a legtovább küzdenie a járvánnyal. A kutatást a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet atmoszféra kutatója, Guy Brasseur vezette. A kutatók megvizsgálták a nitrogén-dioxid, a szálló por és a felszíni ózon koncentrációját Kína északi részén, a január 23-ai lezárást követően. Noha a nitrogén-dioxid 60%-os, és a szálló por koncentrációjának 35%-os csökkenéséről számolhattak be, egy másodlagos szennyezőanyag, a felszíni ózon mértéke 150-200%-kal növekedett. – Ez azt jelenti, hogy a nitrogén-dioxid és a szálló por mennyiségének csökkenése nem oldja meg a felszíni ózon problémáját – magyarázta Guy Brasseur. A felszíni ózon súlyos egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, mint a tüdő- és szívbetegségek.

Ennek termeléséért a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek közti komplex reakciók a felelősek. Illékony szerves vegyületeket számos háztartási termék, például tisztítószerek, aeroszolok, légfrissítők, festékek és oldószerek is kibocsátanak az ipari források mellett. De a növekedést az időjárás is befolyásolhatja, mert a napfény és a magasabb hőmérséklet is megkönnyíti a felszíni ózon képződését az atmoszférában.

A mindkét kutatásban megfigyelt hatások ugyan eltűnnek, ha világszerte feloldják a korlátozásokat, azonban a tudósok ezek segítségével jobban meg tudják érteni, hogy lehet még inkább kontrollálni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett ez egy egyedülálló lehetőség arra, hogy megfigyeljék, mi történik, ha csökken az egyes szennyezőanyagok szintje a légkörben.

(VIA)