Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Időhúzó apróságok

Szerző: Babaszoba.hu

2008. január 27. | Frissítve: 2017. október 12.

Forrás: Kismama magazin

A kicsik számára minden végtelen: az Óperenciás tenger éppúgy, mint anyu türelme. Mintha más időszámításuk lenne. Ez amennyire titokzatos, annyira tud bosszantó lenni a hétköznapokban. Persze csak akkor, ha nem tudjuk megfelelően kezelni.

Tudatos szervezéssel hatékonyan lehet szervezni a reggeli készülődést

Az újszülött amint megéhezik, szopni akar. Az egyéves már tudja, hogy mindjárt megkapja az ebédet, ha az előkészületeket látja. A kisgyerek fokozatosan érez rá a délelőtt - délután, reggel - este, tegnap - holnap fogalmára. Az óvodás már néhány hetet felölelő időtartamban is tud tájékozódni, illetve észleli az évszakok váltakozását. Jól megérti tehát, ha azt mondjuk: "még ötöt kell aludni, és akkor elutazunk a nagymamához." Vagy: "őszre, amikor lehullanak a levelek, megszületik a kistestvéred."
De miért nem érti meg, hogy reggel igyekezni kell, nehogy a mama elkéssen a munkahelyéről?
A felnőttek beosztásához nehezen alkalmazkodik a kicsi. Számukra másképp "telik" az idő. A jelenben élnek, épp az adott tevékenységük köti le őket. Csak azért nem akarják félbeszakítani a játékot, mert ebédidő van.
Évike elmélyülten fésüli babáját, anyukája már indulna. "Gyere, elmegy a busz!" "Vár a doktor néni!" "Bezár az üzlet!" A mama minél inkább sürgeti gyermekét, ő annál lassabban mozog. Újabb és újabb dolgot talál ki, amivel hátráltatja az indulást. Talán szándékosan bosszant? Biztosan nem - hangzik a pszichológus megnyugtató válasza,- csak a saját ritmusát védi. Ő akkor van "készen", ha befejezte, amit éppen csinált.
Hogy annak mikor jön el az ideje? Amikor megfésülte a baba haját. De lehet, hogy utána még át is kellene öltöztetni kis kedvencét. Szóval, ameddig a gyerek fantáziál. De egy rafinált ötlettel motiválttá tehetjük gyermekünket: "Ha megfésülted a babát, hozd magaddal, mert elvisszük a doktor nénihez!"
Évike még visszaszalad a maciért. Nem hagyja magát megfésülni, egyedül akarja bekötni a cipőjét, majd miután felvette kabátját, közli, hogy kakilnia kell. Anyukája először készségesen követi szeszélyeit, majd egyre gyorsabb mozdulatokkal rángatja bele a kabátba. Végül dühösen csap le mindent és kiabálva küldi vécére. Nem árt, ha bekalkuláljuk: reggelente különösen lassúak a gyerekek.

Tegyük zavartalanná a készülődést!

Óvodásoknak legalább egy órára van szükségük, hogy ébredés után magukhoz térjenek, majd elkészüljenek. Keljünk fel korábban, hogy mire a gyerek ébred, már mi is készen álljunk! A reggeli indulást már este készítsük elő! Tegyük ki a kicsi másnapi ruháját, hogy csak bele kelljen bújnia! Vonjuk el figyelmét a játékaitól! Tartsuk szóval, és vonjuk be a reggeli teendőkbe! Ha meg kell szakítanunk a tevékenységét, tegyük ezt olyan finoman, hogy ne érzékelje erőszaknak.
Mondjuk ezt: "Sajnálom, hogy nem nézegethetjük tovább a mesekönyvet, de most indulnunk kell! Itt folytatjuk majd, mikor hazajöttünk." Ha gyakoriak az időhúzás miatti összetűzések gondoljuk át, mi lehet az oka a gyerek magatartásának!
Lehet, hogy a kistestvér születése utáni hónapokban így akarja magára vonni a szülők figyelmét. Hosszú távon orvosolja a problémát, ha naponta - lehetőleg ugyanabban az időben - szentelünk neki egy órát, amikor csak vele foglalkozunk.

Ne táblázzuk be minden percét!

Gyakoribb, hogy a gyerekek burkolt formában így tiltakoznak a zsúfolt napirend ellen. Ma már nem ritka, hogy az óvodásoknak sincs idejük játszani. Délutánonként úszásra, angolra, néptáncra járnak. Ha a különórák a kötetlen játékidő rovására mennek, inkább gátolják a fejlődést! A gyereknek szüksége van arra, hogy ő rendelkezzen bizonyos idő fölött. Hetente legfeljebb két délutánját táblázzunk be.

Barátságban a múló idővel

A kisiskolások is akkor érzik jól magukat, ha a kötött tevékenységeket kötetlen időszakok váltják fel, amikkel nem kell "elszámolniuk". Ábrándozni, gondolkodni, fantáziálni ugyanolyan hasznos, mint a legózni vagy a rajzolni. A hazaútra szánjunk több időt, hadd beszélgessen a barátaival! Tapasztaljuk ki, milyen a gyerek egyéni ritmusa! Melyik napszakban élénkebb illetve fáradtabb? Mi terheli meg? Hogyan piheni ki magát?
Az idő beosztását a gyerekeknek éppúgy meg kell tanulniuk, mint a pénzzel való bánást. A felnőttekéhez hasonló időérzékelést csak tíz éves kortól várhatunk el tőlük.
  • A csecsemőt ne várakoztassuk, jelzésére minél előbb válaszoljunk!
  • Kisgyerekeknek számok és percek helyett egy-egy tevékenységgel utaljunk az idő múlására. "Miután megreggeliztünk...". "Már csak kettőt csúszol...".
  • Az óvodások maguk is kitalálhatják, hogy mit játszanak.
  • Az iskolással beszéljük meg, milyen különórát vállalna, mivel szeretne foglalkozni hétvégén!
  • Akár mérjük le vele együtt, hogy mennyi időre van szüksége a reggeli készülődéshez!
  • Ha kevesli a szabadidejét, és már elmúlt tíz éves, segítsük egy ésszerűbb napirend kialakításában!
  • Reggeli rohanás helyett

    Nehéz megszokni, hogy reggel időhöz vagyunk kötve, ha eddig éveket töltöttünk otthon a kisgyerekkel. Számoljuk ki, mikor kell elindulnunk, és mikor kell felkelnünk ahhoz, hogy nyugodtan elkészüljünk addigra. Ha jól szervezzük a reggeleket, kapkodás nélkül is jut mindenre idő, de néhány dolgot már előző este át kell gondolnunk, elő kell készítenünk.
    Időben fektessük le a gyereket, hogy másnap kipihenten ébredjen. Készítsük elő a ruháját, fektessük le a szőnyegre úgy, hogy könnyen bele tudjon bújni. Találjuk ki, mi lesz a reggeli, és készítsük az asztalra, amit lehet: müzli, gyümölcs, tányérok, bögre. Pakoljuk be táskánkba, amit másnap magunkkal kell vinnünk. Reggel időben keljünk fel, hogy mire a kisgyereket ébresztjük, az időrabló tevékenységeken (smink, frizura, kávéfőzés) már túl legyünk. Ne hagyjuk ki a reggelit, még ha csak pár katonát eszünk és egy kis gyümölcsteát iszunk is.
    Örvendeztessük meg a gyereket valami aprósággal, ha nyűgös, és nem akar készülődni. Tartsunk öltözködős versenyt! Tűzzünk ki jutalmat annak, aki előbb áll indulásra készen az előszobában.
    Ha későn ébredtünk, csak egy a cél: minél előbb ki az ajtón! Kivételesen eltekintünk a rendtől: elhagyunk mindent (fogmosás, reggeli), öltöztetjük a gyereket. Útközben kárpótoljuk egy kedves történettel, beszélgetéssel.

    Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék