Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

IQ kontra EQ: melyik fontosabb az életben való boldoguláshoz?

Szerző: Jaksa Petra

2017. május 12. | Frissítve: 2018. április 30.

Forrás: babaszoba.hu

Nos, a sikeres emberek 90 százaléka magas érzelmi intelligenciával rendelkezik. Ebből könnyen ki is következtethetjük a választ.

IQ kontra EQ


Egy Daniel Goleman nevű pszichológus szerint a sikeres életet mindössze 20%-ban határozza meg, hogy valakinek magas-e az IQ-ja, vagyis az értelmi intelligenciája. Míg az érzelmi intelligencia (EQ), temperamentum, végzettség, jólét és a puszta szerencse teszik ki a maradék 80%-ot.
Ez azt jelenti, hogy a kognitív készségek - felfogóképesség, memória, érvelés - elképzelhető, hogy a tanulmányai során segítik az embert, de az életben való boldoguláshoz nem feltétlenül elegek. Ehhez már olyan szociális-érzelmi készségekre is szükség van, mint a motiváció, a kitartás, az önuralom, a helytállás és a türelem.
Goleman volt az egyik első, aki egyáltalán említést tett az EQ-ról - ő a szerzője a nagysikerű Érzelmi intelligencia című könyvnek. Megjelenését követően egyik tanulmány a másik után bizonyította, hogy mekkora jelentősége van az érzelmi intelligenciának: az EQ előre jelzi az egyén sikerességét a párkapcsolatok, az egészség és az életminőség területén is.
Kutatások bizonyítják például, hogy azok a gyerekek, akiknek magasabb az érzelmi intelligencia szintjük, jobb jegyeket szereznek az iskolában, tovább tanulnak és általánosságban egészségesebb életmódot folytatnak (például kevésbé valószínű, hogy dohányozni kezdenek). Emellett a tanárok arról számoltak be, hogy a magas EQ-val rendelkező diákok sokkal kooperatívabbak és ügyesebbek voltak vezetői szerepben is.
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy magas érzelmi intelligenciával sokkal inkább lehet valakinek sikeres karrierje, mint szimplán magas IQ-val. Jelenleg a munkáltatók is olyan munkavállalókat keresnek, akik amellett, hogy elvégzik a kijelölt feladatokat, képesek kollektíven együttműködni a munkatársakkal. Az olyan nagy cégek, mint például a Google, az American Express vagy a FedEx komolyan tesztelik a hozzájuk jelentkező pályázók EQ-ját is.

A magas EQ-val rendelkező gyerek

Egy magas érzelmi intelligenciájú gyerek képes megnevezni a saját érzelmeit, mi több képes uralni és kontrollálni őket. Például felismeri, hogy ha mérges vagy frusztrált és ahelyett, hogy a falhoz vágna egy könyvet, képes lenyugtatni magát. Egy ilyen gyerek komplexebb szociális helyzetekben is helytáll és mély, szoros barátságokat tud kialakítani, hiszen magasabb szintű empátiával rendelkezik.

Fejlesszük a gyerek érzelmi intelligenciáját

Úgy érezzük, a gyerekünk érzelmi intelligenciája nem éppen nevezhető magasnak? Nincs ok az aggodalomra! AZ EQ ugyanis (az IQ-val szemben) fejleszthető. A következő tippek segíthetnek ebben:
1. Mutassunk példát
A legfontosabb, hogy mi magunk milyen példát mutatunk a gyereknek. Képesek vagyunk-e felismerni és megnevezni az érzelmeinket? Fontos, hogy nyíltan vállaljuk fel a gyerek előtt is, ha épp rossz napunk van, vagy mérgesek vagyunk valamiért. Mondjuk ki, hogy "Anya most mérges, mert korán kelt, és a fáradtságtól kiborította a kávéját." Azért is fontos, hogy a kicsi előtt nevén nevezzük az érzelmeinket, mert ezzel azt közvetítjük felé, hogy rendben van, ha az ember épp nincs jó passzban. Önmagában semmilyen érzéssel nincs baj, csak tudni kell azt kezelni.
2. Fogadjuk el az érzéseit
Az előzőből következik, hogy ha a saját érzéseinket elfogadjuk, akkor fogadjuk el a gyerekét is, és ne mondjuk neki, mikor elesik, és beüti a lábát, hogy "Jaj ne sírj, nem fájhat az annyira." Abban se oktassuk ki, hogy mit kellene éreznie pl. "Szeretned kell a nagymamát", hiszen mindenkinek joga van az érzéseihez, és ha egy adott pillanatban valamiért negatív érzéseket él meg, azt is el kell fogadni. Szükség esetén a cselekvést lehet korlátozni (pl. ha meg akarja ütni).
3. Mondjuk ki helyette
Nagyon jó, ha kisgyermekkorban (különösen a dackorszakban, 1-3 éves kor) azzal segítünk a kicsinek, hogy helyette nevén nevezzük az érzéseit - hiszen ebben a korban még nem tudják rendesen kifejezni magukat. Például "Látom rajtad, hogy mérges vagy, amiért elromlott a kisautód." Ebből fogja ugyanis később hasonló szituációban önmaga is felismerni az érzést.
4. Meséljünk neki
A mesélés nagyon jól fejleszti az érzelmi intelligenciát, nem véletlenül javasolják a szakemberek, hogy minél tovább őrizzük meg a jó szokást, és meséljünk a kicsiknek lefekvés előtt. Ha már képes a gyerek beleélni magát egy-egy szereplő helyzetébe, a mesét követően meg is kérdezhetjük tőle, hogy mit gondol, hogyan érezte magát a mackó/nyuszi/XY. Ha kisebb gyerekről van szó, akkor segítünk neki azzal, hogy mi magunk mondjuk el, vajon milyen érzések jelenhettek meg a szereplőkben.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék