Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Hegyek között, völgyek között

2003. december 23. | Frissítve: 2016. április 21.

Forrás: Baba Magazin

Már a totyogókkal is érdemes kirándulni, a háromévesek pedig egyenesen imádják a családi kiruccanásokat. Néhány tudnivalóra azonban csak akkor döbben rá az ember, amikor ott áll az erdő közepén egy átázott pelenkájú vagy vizes cipőjű csemetével.

Hegyek között, völgyek között

Persze ne több hétre elegendő túlélő csomaggal induljunk, de bizonyos dolgokra mindenképpen gondolnunk kell. A pótpelenka ilyen elengedhetetlen kellék. És a víz is.

Készítsünk listát!

Gondoljuk át és írjuk össze azokat a dolgokat, amelyek megkönnyíthetik a nagy kalandot. A legfontosabb, hogy mindig legyen nálunk elegendő mennyiségű tiszta víz. Nemcsak azért, hogy szomjunkat olthassuk, hanem mert a gyerekek képesek mindent megfogdosni.

A természet jól "kibabrált" velünk: a szivárvány minden színében pompázó virágok között találhatunk mérgezőeket, a gombákat pedig - főleg ha nem ismerjük - egyáltalán nem tanácsos tapintás útján megismerni. A gyerek figyelmét pedig minden bizonnyal fölkelti majd a piros kalapos, pöttyös gyilkos. A galócának már a spórái is halálos mérgezést okozhatnak. A kicsi kezét tehát minden esetben meg kell mosni, ha hozzányúlt, és mielőtt egy szendvics vagy egy alma elfogyasztásához látna.

Öltözék

Mindig hosszú nadrágban menjünk kirándulni, a nadrág szárát húzzuk be a zokniba, ezzel elkerülhetjük a kullancsok társaságát. Az erdőben még száraz időben is találkozhatunk szúnyogokkal, a nadrág ellenük is kitűnő védelmet nyújt. Jó szolgálatot tehetnek a rovarűző szerek is. Ezekből vagy a golyós, vagy a fújós kivitelűt vigyük magunkkal, a krémes változatok használata után szintén alapos kézmosás dukál.

Érdemes könnyű vászonsapkát adni a kicsikre - ezzel is a rovarok támadását akadályozhatjuk meg. A kiránduláson azonban a cipőé a főszerep. Mindig zárt legyen, de könnyű és kényelmes. Ebből csak azok visznek váltást, akikkel már megtörtént, hogy az erdő egyetlen pocsolyájára is rátalált és térdig merült a gyereke. Gumicsizma nem szükséges. Egyrészt beleizzad a láb, másrészt nem tartja megfelelően a bokát. Sáros, latyakos időben csak akkor induljunk el, ha lelki szemeink előtt megjelent már a hasra esett gyermek képe, és úgy gondoljuk: kezelni tudjuk a problémát.

A pótpulóver is jól jöhet, az erdőben néhány fokkal mindig hidegebb van, és ahogy lemegy a nap, fázhatunk. Az esőkabátok ma már zsebben is elférnek, nem jelent tehát nagy terhet.

Mellőzzük az édességet

Annyi elemózsiát vigyünk magunkkal, hogy senki ne legyen az éhség miatt nyűgös, ez elronthatja a túrát. Viszont nincs szükségünk arra, hogy az egész hűtőszekrényt bepakoljuk, az édességek is nyugodtan otthon maradhatnak. Főleg mert utána szomjas lesz minden gyerek, és az egész kirándulás a későbbiekben arról fog szólni, hogy hátizsákból ki- és bepakolunk. (A hátizsák a legpraktikusabb túrakellék, két szabad kezünk is marad.)

Kicsi gyerekekkel ne tervezzünk túl hosszú utat, ne teljesítménytúra legyen a kirándulás. A lényeg, hogy legyen időnk beszélgetni, magyarázni a virágokról, kavicsokról, megfigyelni a csigákat, békákat, bogarakat.

Jó ötlet, ha két tervvel indulunk el, és útközben a gyerekek kedve szerint döntünk, hogy a hosszabb vagy a rövidebb erdei utat járjuk-e be.

Fényképezőgépet elsősorban magunk miatt vigyünk. Érdemes megörökíteni minél több közös családi programot. Később jó majd nézegetni a fotókat, kivált, ha a gyerekek kamaszkorba lépnek. Néha nem árt majd eléjük tenni, emlékeztetni őket arra, milyen remek családban nőttek fel...

Kapcsolódó cikkeink:
  • Fedezzük fel együtt a fővárost és környékét!
  • Így túrázz ősszel a gyerekkel!
  • Biciklis kirándulások
  • Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék