Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Hagyd önállósodni a gyereket!

Szerző: Babaszoba.hu

2019. augusztus 6.

Forrás: babaszoba.hu

Az önállóságra nevelés a legtöbb szülő számára alapvető igény a gyereknevelésben. Lehet-e ösztönözni, kell-e sürgetni? Egyáltalán mely életkorban mit értünk önállósodás alatt?

Hagyd önállósodni a gyereket!
Az önállósodásra való igény, az "én", az "egyedül" felkiáltások és az első igazi próbálkozások valamikor a dackorszak kellős közepén, kétéves kor környékén erősödnek fel. A kompetencia érzés nagyon fontos egy kisgyerek életében, megalapozza az önbizalmát, a tanuláshoz való viszonyát, az önértékelését. Éppen ezért minden olyan helyzetben, amikor egy kisgyerek kísérletezni szeretne (az életkorának megfelelő tevékenységet értünk ez alatt), akkor a legjobb szülői válasz az, ha bátorítjuk és teret engedünk a próbálkozásainak. Ellenkező esetben, ha nem engedjük próbálkozni, túlféltjük, mindent megcsinálunk helyette, esetleg még mondjuk is neki, hogy "te ezt még nem tudod megcsinálni", "túl kicsi vagy hozzá", akkor a gyerekben visszafogjuk a kíváncsiságot, a felfedezés örömét és aláássuk az önbizalmát, az önértékelését.
Fontos, hogy nem attól lesz önálló (és ebben örömét lelő) egy gyerek, ha direkt erre nevelik, hanem attól, ha biztonságban, szeretetben érzi magát, amelyben bátran próbálkozhat, bontogathatja a szárnyait. A kötődéselmélet azt állítja, hogy a gyereknek először meg kell élni a biztonságot (mint egyfajta menedéket) ahhoz, hogy legyen bátorsága, magabiztossága felfedezni, önállósodni. Vagyis, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk önálló és magabiztos legyen, akkor első lépésként biztonságot kell nyújtanunk neki, erős kötődést, elfogadást és ösztönzést. Ha van elegendő ideje megfigyelni, majd próbálkozni, akkor ezek fokozzák az érdeklődését és aktivitását, ha pedig a próbálkozásait pozitív megerősítés kíséri, akkor egyre kompetensebbnek fogja érezni magát és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a gyerekünk egyre önállóbb. Ez persze a szülőknek nem is mindig olyan egyszerű feladat: késében vagyunk, de a gyerek egyedül szeretne felöltözni, bár még nem képes rá, de egyedül szeretne enni és sorolhatnák tovább a példákat. Bármennyire is szülőpróbáló, de ilyen helyzetekben is lehetőséget kell adnunk a próbálkozásra (még akkor is, ha az egész konyha úszik az ebéd maradékaiban).

Már az egészen piciknél is megfigyelhető, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyeket egyedül próbálnak elvégezni, követve a szülői mintát, utánozva a körülötte élők napi tevékenységeit. Az első három évben a finommotorikus képességek fejlődésével egy sor tevékenységet megtanulnak önállóan végezni a gyerekek.

Önálló evés

Már egészen pici korban érdeklődnek a babák az önálló evés iránt. Apró, könnyen rágható falatokat, gyümölcsdarabkákat, kiflit, kölesgolyót már a stabilan ülő babák is képesek egyedül a szájukba tenni, sőt nagyon élvezik is ezt a tevékenységet. Alapszabály, hogy soha ne hagyjuk egyedül a babát evés közben, nem szabad túl kemény vagy könnyen félrenyelhető ételt adnunk neki. Fontos, hogy a gyerekkel együtt egyen a család, azzal, hogy egyenrangú félként az asztaltársaság része sokat tanul, szocializálódik, megfigyeli, hogyan étkeznek a nagyobbak, a felnőttek.
Vannak babák, akik már egyéves kor körül próbálkoznak az evőeszköz használattal, másfél évesen pedig a babák többsége már használ kanalat, villát - természetesen nem olyan hatékonyan, mint a felnőttek. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy biztosítsunk teret a kísérletezésnek: a kisgyerek egészen biztosan maszatolni fog, "játszani" az étellel, sokszor több étel kerül a földre, a ruhájára, mint a szájába. Gondoljuk végig, hogy melyek azok a körülmények, amelyektől mi, szülők nyugodtabban tudjuk átvészelni a kísérletezést, ha szükségét érezzük terítsük le valamivel a baba ruháját, de semmiképpen ne korlátozzuk a felfedezésben. Óvodás korra már egész ügyesen esznek a gyerekek kanállal, villával, a kés használata azonban még várat magára.

Önálló ivás

Az első hat hónapban a kizárólagosan szoptatott babáknak nincs szükségük egyéb folyadékra, az anyatej tökéletesen fedezi a folyadékszükségletüket. Tápszeres babáknál hasonló a helyzet: kilogrammonként 150 ml folyadékra van szüksége a babáknak, ha a tápszer mennyisége nem éri el ezt a mennyiséget, akkor gyakrabban kell kínálni tápszerrel. A tápszer hasonlóan az anyatejhez, táplálék-és egyben folyadékszükséglet fedezésére is szolgál. Természetesen extrém kánikulában meg lehet kínálni a 6 hónapnál fiatalabb babákat felforralt, majd lehűtött vízzel.
Hat hónapos kor után, amikor a baba már mást is eszik, szüksége van folyadékpótlásra, még ha csak néhány kortyról is van szó. De miből igyon a baba és ki itassa?
Már ebben a nagyon pici korban is megvan a képességük arra a babáknak, hogy önállóan a szájukhoz irányítsanak egy ivópoharat és önállóan igyanak. Cumisüvegből táplált babák sok esetben a vizet is cumisüvegből kapják, ennél azonban jobb választás, ha csőrös pohárból kezd el inni a baba. A csőrös poharat kiválthatjuk vagy követheti az ivópohár használata, amely megkönnyíti az átállást a "rendes" nyitott, felnőtt pohár használatához. Az ivópohár nagy előnye, hogy csak akkor folyik folyadék a pohárból, ha a kisgyerek ajkai a pohár pereméhez érnek. Nagyon hasonló abban a tekintetben is a felnőtt pohárhasználathoz, hogy az itatófej nélküli ivópohár peremének bármely pontjáról ihat a baba. A kortyok között az itatópohár szelepe automatikusan zárul, tehát nem önti le magát a kisgyerek. Az sem utolsó szempont, hogy a fogak egészséges fejlődéséhez is hozzájárul az itatópohár használata. Már kilenc hónapos kortól bátran alkalmazható és ezzel az eszközzel a felnőtt pohár későbbi használatának megtanulása is sokkal könnyebbé válik.

Önálló öltözés, vetkőzés

Nagy egyéni eltérések vannak az önálló öltözés vonatkozásában. Még a kis óvodásoknak is gyakran segítségre van szükségük, de az általánosságban elmondható, hogy 1-2 éves kor között fokozatosan egyre ügyesebben vetkőznek és öltöznek a babák. Harisnya- zoknifelvételre, gombolásra, pláne cipőkötésre még várnunk kell, de ebben az esetben is fontos, hogy engedjük próbálkozni a kisgyermeket és ne siettessük a folyamatot. Minden gyerek finommotorikus képessége megérik az önálló öltözésre.
Nem kőbe vésett, de általánosságban elmondható, hogy:
  • 12-18 hónapos korban el kezd egyedül levetkőzni, de még szüksége van segítségre
  • 18-24 hónapos korban már önállóan tud vetkőzni
  • 3-4 éves korban már önállóan, kis segítséggel fel tud öltözni és le is tud vetkőzni
  • 4-5 éves korban gombolni, cipzározni, kapcsolni is tud, harisnyát tud felvenni, sálat, sapkát, kesztyűt felvenni
  • 6-7 évesen cipőt tud kötni.

Önálló fogmosás

Nagyon fejlett finommotorikus képesség kell ahhoz, hogy hatékonyan, egyedül is képes legyen fogat mosni egy gyerek. Összekapcsolható ez a képesség az íráshoz szükséges finommotorikus képességgel is, ezért azt mondhatjuk, hogy hatékonyan, segítség nélkül valamikor 6-8 éves kor körül tud fogat mosni egy kisgyerek. Ez persze nem jelenti azt, hogy már sokkal korábban ne próbálkozhatna a fogmosással, sőt, a legjobb, ha a tisztálkodás része az önálló fogmosás is, de sokáig még a felnőtt segítsége szüksége. Először mossa meg a kisgyerek a fogait úgy, ahogy képes rá, majd a szülő következzen.

Önálló tisztálkodás

Az önálló mosakodás a kézmosással, kéztörléssel kezdődik általában, két éves korra számíthatunk arra, hogy ezt véghez is tudja vinni a gyerek. Mosakodni folyamatosan próbálkoznak a babák, de még óvodáskor vége felé, sőt azon túl is érdemes besegítenie, ellenőriznie a szülőnek az "eredményt".
Az önállóság természetesen még számos dolgot takarhat, de most csak a legkisebbek legfontosabb mérföldköveit vettük sorra. Az önállósodási törekvéseket bátorítani kell, de semmiképpen sem sürgetni, egy gyerek, aki jól érzi magát a bőrében és érzelmi biztonságban van magától is lassan önállóságra szokik, anélkül, hogy a szülő erre nevelné. Persze még sokáig kér segítséget, ezt se tagadjuk meg tőle.
Kapcsolódó cikkeink:
Regisztáció

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék