Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ha náthás a kisgyerek

Szerző: Kiss Éva

2007. január 8. | Frissítve: 2019. március 8.

Forrás: HáziPatika.com

Orvoshoz legtöbbször náthás tünetekkel visszük a gyerekeket: egy kisgyerek évente átlagosan ötször-nyolcszor lesz náthás, de azok, akik valamilyen közösségbe járnak, még gyakrabban.

Mi is a nátha?

A felső légutakba könnyen bejutnak, és ott könnyen elszaporodnak a különböző kórokozók, hiszen a nyálkahártyáknak, orrüregnek pont az a feladata, hogy megszűrje, megtisztítsa a levegőt. Az orrnyálkahártya és a garat többnyire vírusos eredetű gyulladása a nátha, a rinitisz.

Kórokozói, a rhinovírus és a coronavírus cseppfertőzéssel terjednek, nagy fertőzőképességűek, így a megbetegedés gyorsan terjed, különösen olyan helyeken, ahol zárt légtérben sok ember tartózkodik - így például munkahelyeken, gyermekintézményekben, tömegközlekedési járműveken. Lappangási ideje fél-két nap, majd fejfájás, homloktáji vagy orrkörnyéki feszítő érzés után indul az orr bőséges váladékozása, azaz taknyosság.

Ha nem történik bakteriális felülfertőződés, többnyire láztalanul zajlik le a folyamat és 4-5 nap alatt gyógyul. A fertőzésre való fogékonyságot növeli, ha az illető nem megfelelően táplálkozik, kimerült, netán érzelmi megrázkódtatáson esett át.

Önmagában a meghűlés, vagyis a szervezet átmeneti lehűlése nem feltétlenül okoz náthát, de ez is csökkentheti a szervezet ellenálló-képességét. A náthát okozó vírusoknak számos alfaja, szerotípusa létezik, így hiába betegszünk meg az egyiktől, és hiába alakul ki ez ellen az egy ellen specifikus immunitásunk, a többiekkel szemben védtelenek maradunk. Így egy gyermekközösségben, ahol ugyanannak a kórokozónak többféle szerotípusát hordozzák a gyerekek, gyakran előfordul, hogy egyiket a másik után kapja el gyermekünk, pedig azt várnánk, hogy immunissá tette a lezajlott fertőzés.

Fontos tudnivaló az is, hogy gyerekek náthája gyakrabban jár szövődményekkel (fül-, arcüreggyulladás, torokgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) mint a felnőtteké. Később, nagyobb óvodáskorban vagy iskolásként csökken a szövődmények fellépésének esélye. Ez annak köszönhető, hogy megváltoznak az anatómiai viszonyok, tágul az orrüreg, érik az immunrendszer, és a gyermek ebben az életkorban már megtanulja rendesen kifújni az orrát.

Csecsemőkorban a legkellemetlenebb

A néhány hónapos kortól körülbelül kétéves korig a gyerekek különösen fogékonyak a légúti fertőzésekre. A legkisebbek esetében ez komolyabb tünetekkel is járhat: a kicsi lázas lesz, nyugtalan, levegő után kapkod, étvágytalan. A csecsemők nehezebben szopnak, hiszen nem kapnak levegőt az orrukon át, és szopás közben nem tudnak a szájukon át lélegezni.

A kisbabát, csecsemőt nagyon megviselheti az orrdugulás


Ráadásul, mivel a kisbabák védelmi rendszere még kialakulóban van, egy ártalmatlan náthának is lehetnek súlyos szövődményei. Ezért érdemes komolyan venni a kisbabák fertőzés elleni védelmét.

Ködös, nyirkos, vírusveszélyes, járványos időszakban ne vigyük utcára sétáltatni a babát, és náthás, meghűlt, influenzás látogatót, - még a legkedvesebbet se - engedjük a kisbaba közelébe. Ha pedig maga az anya is beteg, szoptatáskor, vagy a kisbabával való egyéb foglalkozáskor viseljen szájmaszkot, és még szigorúbban mosson kezet, hogy elkerülhesse a cseppfertőzést.

Ha a csecsemő mégis náthás lesz, a váladéktól eldugult orrjáratokat minél gyakrabban ki kell üríteni. A náthás tünetekkel járó megbetegedéseknél a gyakori és alapos orrtisztítás a legfontosabb. Ezért egy jó orrszívó a kisbaba gondozásának "alapfelszereléséhez" tartozik.  A náthás csecsemőnek és az egy-kétéves gyereknek akár 2-3 óránként is le kell szívni az orrát.

Kis "taknyosok"

A nátha a csecsemőkorból kikerülve, a későbbi életévekben is a leggyakoribb gyermekbetegség marad: a gyermekrendelők folyosóin leginkább tüsszögős, orrfolyós gyerekekkel lehet találkozni. Fontos tudnivaló, hogy mivel ez többnyire valamilyen vírusos fertőzés következménye, ezért az antibiotikumok hatástalanok vele szemben.

A legfontosabb a tünetek mielőbbi gyógyítása, lehetőleg kezdeti stádiumban, hogy elkerülhető legyen a felülfertőződés. Sokszor nem is lenne feltétlenül szükséges orvoshoz vinni a gyereket, jobban járna, ha otthon kezelnék, hogy ne kapjon el még valamit a váróteremben.

Sajnos, a szülők nem mindig tudják megoldani, hogy otthon maradjanak a "csak kicsit náthás" gyerekkel, ezért a gyerekintézményekben sem ritka látvány a bedagadt szemű, kipirosodott orrú, elhanyagoltan náthás gyerek. Ha magas láz, tartós köhögés, fájdalom is jelentkezik, mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni.

Mit tegyünk?

A legjobb gyógyszer a felülfertőződés megelőzésére a nátha valódi, alapos kikezelése: ágynyugalom, gyakori orrfújás, illetve, amíg a gyermek erre maga nem képes, az orrszívó használata. Az orrszívó-porszívó nagyon jó szolgálatot tehet, célszerű használni, és félni sem kell tőle. Orrcsepp illetve tengervizes orrspray használatával meg lehet akadályozni a váladék besűrűsödését, így könnyebben eltávolítható marad.

Többfajta orrcsepp kapható, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő, érösszehúzódást segítő adalékokkal. Van olyan orvos, aki a házilagos kivitelt ajánlja ebben is: otthon is készíthetünk fiziológiás sóoldatot, amelynek nincs ugyan érszűkítő hatása, de jó hatékonysággal lazítható a váladék, átmoshatók vele az orrjáratok.

Az emberi vérhez hasonló (fiziológiás) sóoldatot kapunk, ha vízben annyi sót oldunk fel, mint amennyit hasonló mennyiségű húslevesbe tennénk. Sötétebbre főzött, szűrt kamillatea becsepegtetése is csökkentheti a nyálkahártya-duzzanatot. Csepegtetni fekvő testhelyzetben, a fejet kissé hátrahajtva a legjobb, hogy a hatóanyag a hátsó orrjáratokba is eljusson. Az orrspray használatához nem szükséges a fekvő testhelyzet.

Segítő szerek

A gyógyszertárakban a bőség zavarával küzdhet, aki nátha-ellenes, vény nélkül is kapható szert keres gyermekének. Ugyanakkor fontos tudni, hogy mivel a náthát vírus okozza, ez ellen nincs gyógyszer.  A folyadékpótlás mellett a legfontosabb a légutak átjárhatóságának biztosítása, vagyis az orrszívás, orrfújás.

Öt-hat éves koruk előtt általában nem tudnak a gyerekek még önállóan orrot fújni, ezért - ha nem teljesen gyógyultan viszik őket utcára vagy közösségbe - gyakran lehet látni szó szerint "lógó orrú" gyereket.

A lázat nem feltétlenül kell csillapítani: akár magas, 39 fokos láznál vagy ezt meghaladónál is a gyermek vidám, élénk, játszik, iszik eleget. Ebben az esetben teljesen felesleges megakadályozni a szervezet öngyógyító mechanizmusát a lázcsillapító adásával. Aranyszabály, hogy minél kisebb egy gyerek, annál komolyabban kell venni a lázat: a 6 hónaposnál kisebb gyerekeknél a lázas állapot súlyosabb betegséget rejthet. A 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél 38°C fölött meg kell kezdenünk a lázcsillapítást. Ha baba, gyerek idősebb, mint 3 hónap és fiatalabb mint 6 hónap, akkor a szakmai ajánlások szerint 39 fok fölött indokolt a láz csillapítása.
Szalicilszármazékokat ne adjunk vírusbetegségben kisgyerekeknek, mert súlyos betegséget, ún. Reye-szindrómát válthatnak ki.

A párologtató készülék, a kiságy köré terített nedves lepedő hasznos, mert óvja az orrnyálkahártyát a kiszáradástól, csökkenti a torokfájdalmat. A forró gőzzel való inhalálás gyerekeknek veszélyes, nem tanácsos, mert még halálos égést is okozhat, ha magára borítja a forró kamillateát.
Kapcsolódó cikkeink nátha témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék