Kisgyerek

Engedd kibontakozni a kis zsenit!

A gyerekek tíz százaléka rendelkezik átlagon felüli intelligenciával, két százalékuk mondható különlegesen tehetségesnek valamilyen téren.
Engedd kibontakozni a kis zsenit! (fotó: Getty Images)

Az intelligencia mérésére irányuló teszttel csak négyéves kortól vizsgálják a kicsiket, ám már korábban feltűnik az átlagostól eltérő fejlődés. A különleges képességekkel rendelkező gyerekek adottságai nem a fejlesztés eredményeképpen kezdenek kibontakozni. Jellemző a korai beszédfejlődés: sokan már egyévesen kétszavas mondatokban, másfél évesen viszonylag folyamatosan beszélnek. Ez megalapozza a fejlődés további gyors ütemét.

Előfordulhat, hogy csak egy-egy területen rendelkezik a gyerek kiugró képességekkel. Kortársai között unatkozhat, ezért akár rendbontóvá is válhat, ugyanakkor a nagyobbak között sem találja a helyét. Kérd pszichológus tanácsát, hogyan elégítheted ki tudásvágyát, hogyan biztosíthatod fejlődését anélkül, hogy magányossá, túlhajszolttá válna. Jóval gyakrabban fordul elő, hogy azok a gyerekek, akikkel szüleik sokat foglalkoznak, az átlagosnál ügyesebbek, okosabbak, majd idővel összeérnek kortársaikkal. Mindkét esetben fontos, hogy szülői becsvágytól hajtva ne sürgesd fejlődését. Elegendő, ha csupán a lehetőséget teremted meg neki kedvenc foglalatosságához.

Hiába okos, attól még kétéves

– Tanácsadásunkon nagyon gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a szülő képtelen megküzdeni a gyerek bizonyos viselkedési problémáival – mondja Sződy Judit pszichológus, nevelési tanácsadó. – A beszélgetés során nem ritkán kiderül, hogy a két-három-négy éves gyerek sokkal intelligensebb a kortársainál, kiemelkedő tudása van, számol, érdeklődik az olvasás iránt, nagyon bő a szókincse, választékosan beszél. Ez bizony komoly csapda: a szülők nagyon sokszor az értelmi képességei szerint kezelik a gyereket, olyan elvárásokat támasztanak vele szemben, amelyeknek egy néhány évvel idősebb gyerek tudna csak megfelelni. Ezek a gyerekek ugyanis okosságuk ellenére a saját életkoruknak megfelelő érzelmi és fizikai fejlettségűek.

Vagyis hiába számol jól egy két és fél éves, attól még a dackorszak kellős közepén van! Ugyanúgy hisztizve fogja követelni, hogy ragasszuk össze a lekváros kenyerét, ha előtte katonákra vágtuk, mint az, aki alig beszél még. Az okos gyereknek is százszor kell elmondani, hogy ne dobálja le az erkélyről a kisautókat, sőt, szobatiszta sem lesz előbb, mint átlagos kortársai, hiába “érti meg”, hogy mit szeretnénk tőle. Bár a szülőt nagyon nagy büszkeséggel tölti el, hogy a gyereke mi mindent tud már, fontos, hogy mindig képben legyünk: a kétéves az kétéves. Akár magától fejlődik kiugróan az értelmi képessége, akár szándékosan fejlesztjük.

Forrás: Kismama magazin