Szerző:
Jaksa Petra
2018. március 28. | Frissítve: 2019. április 6.
Forrás:
babaszoba.hu
Rachel Gorton, igazolt alvásszakértő, így nyilatkozott a Motherly online magazinnak, amikor a fiának elkezdtek problémák lenni az elalvással: "Választhattam, hogy elengedem azt az elvárásomat, hogy a gyerekemnek egyedül kell tudni elaludnia, vagy tovább frusztrálom magam azon, hogy nem pont úgy alszik, ahogy én szeretném."
Ennek következtében a gyerek egy bizonyos személyhez vagy tevékenységhez fogja kötni az elalvást, ami tulajdonképpen a "párnájává" válik. Ha pedig ez a valami vagy valaki nincs jelen, nem fog tudni elaludni. Az UCLA szakértői szerint ezt hívjuk "elalvási asszociációnak."
Ilyen esetben a gyerek valószínűleg azért akar minket maga mellett tudni, mert fél vagy aggódik valami miatt. Ha kicsit kutatunk az interneten, számos szakértői véleményt találhatunk arról, hogy milyen fontos, hogy a gyerek megtanuljon önállóan elaludni, hiszen ez a fajta önnyugtatás szükséges a fejlődéséhez. Ha folyton segítünk neki, akkor később is a segítségünkre lesz szorulva.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden szülőnek oda kellene feküdnie a gyereke mellé, amíg elalszik. Hiszen nem minden családban működőképes ez a módszer. Ahogy Rachel Gorton is mondta, a legfontosabb, hogy a szívünkre hallgassunk a saját gyerekünkkel kapcsolatban. "Jelenleg én vagyok az állandóság a fiam életében. Az a személy, aki
önbizalmat ad neki. Én vagyok az a személy, akihez elsőként fordul, ha bajban van, ha fél valamitől. A gyerekem egyszerűen csak biztonságban érzi magát velem. Ezért egyelőre megadom neki ezt a biztonságot és a tudatot, hogy minden a legnagyobb rendben van, miközben ő nyugodtan pihenhet, mélyeket lélegezhet és mély álomba szenderülhet."
Hozzászólások