Beszélj velem angolul!
Nem ritka már, hogy egy családban a két szülő anyanyelve különböző. Az is előfordul, hogy valamelyikük anyanyelvi szinten beszél egy idegen nyelvet. Hatalmas lehetőség ez a kicsiknek a kétnyelvűségre!
h i r d e t é s

A baba több nyelvet is el tud sajátítan
anyanyelvi szinten! (Képünk illusztráció.)
Daddy, lets talk in English
- Alaposan megfontoltam a dolgot, és már jóval a gyerekek születése előtt tudtam, hogy az első naptól kezdve csak angolul fogok velük beszélni - mondja az édesapa. - Ez mára teljesen beleivódott a család életébe, semmilyen problémát nem okoz.- Janka esetében, gondolom, még nem érkezik túl sok visszajelzés, de Hédinél feltehetőleg más a helyzet.
- A pici is ért mindent, amit mondok, és a maga módján remekül kommunikál velem. Hédihez sem beszéltem még magyarul. Ő legtöbbször magyarul válaszol, hiszen hamar rájött, hogy így is értem, és neki így könnyebb. Ha viszont lemegyünk a parkba - épp múlt héten tanultunk meg együtt biciklizni -, tíz perc után angolra vált. Most ott tartunk, hogy hetente többször otthon is rám szól: Daddy, lets talk in English. - Apu, beszéljünk angolul! Erre én mondom neki, hogy én egész nap mást se teszek, s akkor egy jót nevetünk. Ő is átesik azokon a stádiumokon, amelyeken az anyanyelvét elsajátító gyerek: például a rendhagyó igét is a szabály szerint ragozza. Ez is mutatja, az angolt úgy tanulja, mint ahogy az anyanyelvét tanulja a gyerek. Hangsúlyozom, én nem tanítom a nyelvre, csak az apja vagyok, aki történetesen beszél angolul. A többi a kisgyerekekben automatikusan, erőfeszítés nélkül történik. Annak ellenére, hogy Hédi legtöbbször magyarul válaszol, sosem teszem ezt szóvá, de úgy intézem, hogy a "történések" az én számból angolul is elhangozzanak. Érdekes, hogy mindig "kikéri magának", ha én véletlenül magyarul szólalok meg olyan társaságban, amelyben ő is ott van. Ilyenkor csak arról van szó, hogy szeretném, ha az angolul nem tudók is értenék, amit mondok, a lányom azonban az angolt a mi közös titkos kódunknak, az ő előjogának tekinti, és büszke is rá.
Mindenki a maga tempójában
- Nem tapasztalták, hogy a magyar nyelv elsajátítása ugyanakkor lelassult volna?- Hédinél nem, de Janka lassabban kezd beszélni - ismeri el az apuka. - Hogy ez a kétnyelvűség miatt van-e, nem tudom. Mindenesetre a nyelv elsajátítása olyan "beépített" program alapján történik, mint például a növekedés. Ha a gyerek eszik, nőni fog. Ha kommunikálnak vele, beszélni fog. Ezt se gyorsítani, se lassítani nem lehet. Ezzel együtt könnyen lehet, hogy a kétféle input miatt késik a beszéd, az output is.
- Hédivel nem fordul elő, hogy keveri a két nyelvet?
- Csak akkor, ha valami nincs a szókészletében (például az angol videón látott Óz varázslóról beszél valakinek magyarul). Ugyanakkor viszont képes váltani az egyik nyelvről a másikra, attól függőn, hogy épp kihez akar szólni, vagy mit hogyan tud elmondani. Néha viszont a környezet hozza ki belőle az angolt, például amikor valamelyik angol nyelvű videójuk alatt a húgának is angolul magyaráz.
- Ugyanolyan bensőséges viszonyban van a gyerekekkel, mintha az anyanyelvén beszélne hozzájuk? Nem érez valamilyen érzelmi távolságot?
- Nehéz kérdés, elvileg képtelenség, hogy ne legyen egy picit nagyobb érzelmi távolság, de mivel sosem beszéltem velük magyarul, és más gyerekem sincs, akit magyarul neveltem volna fel, nincs mihez hasonlítanom a mostani helyzetet. Az biztos, hogy mint minden apa, élek-halok a lurkókért, és alig várom, hogy lássam őket.
Egyenes az út a kétnyelvű iskolába
- Azon elgondolkodott már, hogyan tovább? Egyelőre kicsik a gyerekei, de hamarosan előkerül az írásbeliség és az olvasás kérdése is. Arra is ön tanítja majd őket?- Jó kérdés, még nem tudom. Helyesebben nem hiszem, mert nemigen lesz rá időm. Ahogy a torontói magyaroknak ott van a helyi magyar iskola, lehet, hogy én itt Pesten angol iskolába íratom a lányaimat. De az is lehet, hogy mire ezzel szembesülnöm kell, már Torontóban fogunk lakni, a második nyelvből első lesz, és amiatt kell majd aggódnom, hogy a lányaim ne felejtsenek el magyarul.
- Mi a távlati célja a gyerekei nyelvtanításával?
- Mivel én kanadai magyar - vagy ahogy ott mondják: magyar kanadai - vagyok, és mindkét országot otthonomnak tekintem, szeretném, ha lányaim is otthon lennének mindkét kulturális közegben. Ehhez csak belépő a kétnyelvűség. Az a nyelvtudást, amelyért a felnőtteknek "vért kell izzadniuk", a kisgyerekek erőfeszítés nélkül elsajátítják. A szavaknak ízük, hangulatuk van, a gyerek pontosan megtanulja a jelentéshatárokat, érzi a nyelv zamatát. Ez felnőttkorban már nehezebben megy. Mondom persze én, a "kivétel". Visszatérve a kérdésre: nem szeretném, ha Kanadában kellene a gyerekeknek szembesülniük azzal, hogy nem tudnak angolul, mint ahogy azt sem akarom, hogy Budapesten ne élvezhessék a magyar nyelv összes szépségét.
- Javasolja-e más szülőknek is, hogy megfelelő nyelvtudás esetén hasonló elhatározásra jussanak?
- A hasonló helyzetben lévő szülők valószínűleg már most is ugyanúgy tesznek, mint én. Az iskolai nyelvtanulás csak ritkán képes ilyen "személyes" eredményt produkálni. Úgy érzem, a mi családunkban az elmúlt öt év alapján úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy a gyerekek kétnyelvűen nőjenek fel.
Hozzászólások