Álmok a gyászban

Álmodás

Sokak ébrenlétük alatt adott spontán beszámolójuk ellenére, mindannyian álmodunk, még azok is, akik egyébként úgy vélik, hogy ők sosem szoktak álmodni. Az alvás folyamata visszatérő ciklusokra bontható, melyek közt az egyik szakasz (az úgynevezett REM szakasz) idején - a kísérletek tanúsága szerint - mindenki álmodik, és ez az összes emberre kivétel nélkül elmondható. A REM fázist gyors szemmozgások, és alacsony izomtónus jellemzi, előbbi vélhetően az álmokban látottakhoz köthető, utóbbi pedig azért felelős, hogy megóvjon minket az álmokban kivitelezett mozgás tényleges megvalósításától, és az ebből fakadó sérülésektől.

Az álmok szerepe kettős. Egyrészt élettani szerepet tölt be, vagyis a pihenés elhagyhatatlan összetevője. Azon kísérletekben, ahol a résztvevő személyek bármennyit alhattak, de a REM fázisban mindig felébresztették őket (vagyis nem álmodhattak), fokozódó levertségről számoltak be és a fizikai fáradtág egyre több testi tünete jelentkezett náluk. Az álom, másrészt pszichológiai szerepet is betölt, hiszen tartalmuk sűrített és szimbolikus formában tudósít aktuális vagy nem tudatos megoldatlan konfliktusainkról.

Álmok a gyász idején

Az álmok a gyász idején is fontos szerepet látnak el; segítenek az elhunyttal való kapcsolat lezárásában. Egy szeretett gyermek elveszítése után a halott gyakran megjelenik az álmokban. Ez, tekinthető az örökre megszakadt valós kapcsolat folytatásának. A halottal való álomban önmagunkon belül próbáljuk azokat az gondolatokat tisztázni, amit az eltávozottal már nem lehet. Különösen erős egy gyermek elvesztésekor az egyébként is megjelenő bűntudat, a halottal kapcsolatos korábbi haragra, az esetlegesen elmulasztott tettekre való emlékezés kapcsán. A gyász ideje alatt ezt kell helyére tennünk, és halotthoz való kapcsolatunkat külsőből belsővé alakítanunk, amiben ő már mint emlék jelenik meg. A gyászolók álmai az idő előrehaladtával változnak, s az esetleges megakadt gyászra az álom tartalmából is következtetni lehet. Közvetlen a halál után gyakran fordul elő olyan álom, melyben az elhunyttal való közös, hétköznapi esemény történik. Máris érthetőbbé válik ez, ha tudjuk, hogy ilyenkor a gyászolót a halál tagadása jellemzi. Az álom is ezt fejezi ki, mintha a halál nem történt volna meg, az élet változatlan. Ezt követi az álmokban is megjelenő küzdelem az elmúlás tényének elfogadásával. Szimbolikus formában ez gyakran jelenik meg úgy, hogy az álomban az eltávozott egyszerre van jelen élőként és holtként is, például az álmodóval együtt a saját sírja mellett áll.

A következő időszakban a halál ténye az álmokban is elfogadásra kerül, az elhunyt már nem élőként vagy élőként és holtként van jelen, hanem halottként. A gyász ezt követő stádiumát nehezebb álmok jellemzik. Ilyenkor kerülnek elő a le nem zárt konfliktusok és viták az elhunyttal. Ezek az álmok gyakran ébresztenek kétséget: mit tettem jól és mit tettem rosszul? Hogyan kellett volna viselkednem? Mit gondolhatott ő akkor, amit nem mondott el? Ezek mind olyan kérdések, amik a gyászolót tudattalanul foglalkoztatják, és amíg ezt végig nem gondolja, vagy akár míg ki nem beszéli magából, nem tud előrébb jutni. A konfliktusok lezárása után megtörténik a nyitás az élet felé, az álmokban a szerettünktől való elválás jelenik meg, míg végül megtörténhet a gyász lezárása az álmokban is. A lezárulás után természetesen nem szűnnek meg végérvényesen a halottal kapcsolatos álmok, ám ezek szerepe már az elhunytra való emlékezés, és nem a gyász folyamatában való előrehaladás lesz.

Mit jelentenek az álmok?

Az álmok értelmezése nagyon régóta foglalkoztatja az embert, számtalan ókori írás bizonyítja, hogy már akkor is nagy jelentőséget tulajdonítottak nekik. A kortárs pszichológiai nézőpont szerint az álom részben az elhárított, nem tudatos konfliktusok szimbolikus formában való megjelenítéséért felelős, ezért lehet fontos a gyász feldolgozásában is. A fentiekben már láthattuk, hogy a gyász egyes időszakaira milyen típusú álom jellemző, s hogy ezek milyen konfliktusokat takarnak. Mindez azonban nem fedi le az álmok sokszínűségét és gazdag jelentéstartalmát, ám vannak módszerek melyek segítségével az egyedi álmok jelentése is feltárható.

Sokat segíthet ebben az álmok részletes leírása, mert megkönnyíti elmélyült tanulmányozásukat. Ezt követően már tehetünk fel kérdéseket az álommal kapcsolatban, például: hogyan cselekszem én és a többi résztvevő az álomban, s miért? Vannak az álomban visszatérő szimbólumok? Milyen érzések jelentek meg az álomban, és milyenek az álommal kapcsolatban az ébredés után? Mit üzen az álom számomra? Miért álmodhattam ezt? Számtalan ilyen és ehhez hasonló kérdés tehető még fel, s ezek megválaszolása elvezethet az álom által sugalltak belátásához, ami a gyász folyamatában való előrehaladást segítheti. Álmaink révén tehát megismerhetjük magunkat, s ezen az önismereten keresztül a múlttal való megbékélés is könnyebb lesz majd.