Legurult a pelenkázóról, pedig ott voltál mellette. Leesett a mászókáról, pedig rajta tartottad a szemed. Ugató, kruppos köhögéssel ébredt. A sort hosszan lehetne folytatni, de a rutinos szülő egyből tudja: egy-egy kórházi történet klasszikus kezdőmondatai ezek. Ilyenkor gyorsan cselekszel, telefonálsz, aggódni sincs idő, indultok a batyuval, remélve, hogy csak pár napról lesz szó.
Aztán jön a jellegzetes szag, a várakozó szülőtársak, kókadt, beteg gyerekek tömege, a karon ülőtől a kiskamaszig, mindegy, milyen napszakban érkezel, az összképet pedig a kintről olykor-olykor beszűrődő sziréna hangja teszi teljessé. Átgondolod, hogy hoztál-e mindent, ami a túléléshez kell: a telefontöltő itt, a gyerek kedvenc plédje a válladon, aprópénz a kávéautomatához, meg fogkefe neked – azt is betetted az utolsó pillanatban.
Aztán innentől csigalassúra kapcsol az idő. Vizsgálatok, vizitek, gyógyszerek, ellenőrzések egymásutánjában tágul és szűkül a világ kórtermetekben, várod az eredményeket, biztatod gyermeked. Már minden mesét megnéztetek a Youtube-ról, az otthonról hozott játékok unalmasak, a kedvenc nasi sem csal mosolyt az arcára, a mobilod sem kell neki. Az összes trükködet bevetetted már, hogy belediktáld a gyógyszereket, hogy könnyebben vegye a kezeléseket, de nem érdekli egy idő után sem a barkohba, sem a pirospacsi. Talán ki tudsz még egy újabb mókát találni a folyosón vele, még branüllel a kezében is: ?most úgy ugorjuk át a járólapokat, hogy ne lépjünk a fugára, hm?? Elindul veled, ugrotok néhányat, de már érzed, fogytán az erőd.
Ismerős érzések? Ha voltál már gyermekeddel kórházban, tudod, milyen nagyon nehezen is jut el a beteg a kórházi felvételtől a zárójelentésig, és hogy a két esemény közötti időszak mennyire megviseli anyát, apát és a gyermeket is. Idegen helyen, betegen, kiszolgáltatottan, a megszokott komfort nélkül kihozni a helyzetből a maximumot – óriási feladat.
Egy kis tehermentesítés anyának, egy mosoly a kicsinek
A Babaszoba.hu szerkesztőségében jól ismerjük mi is, milyen szülőként megélni ezt a helyzetet. Tudjuk, mekkora kihívás egy családnak – tesó vagy feszített munkahelyi tempó mellett – megszervezni a kisbeteg felvigyázását, szórakoztatását a bentlét alatt.
Úgy döntöttünk, valahogy mi is teszünk azért, hogy a kórházba kerülő gyermekek ne csak a vizitek, vérvételek, hajnali lázmérések emlékével gazdagodjanak.
A Heim Pál Gyermekkórházat kerestük meg. Kevesen tudják, hogy az 573 ágyas kórház január 1-től Országos Gyermekgyógyászati Intézetté vált. Rengetegen jönnek ide gyógyulni: naponta 3 ezer járó beteget látnak el (ez éves szinten 500 ezer járó beteget jelent), és összesen 47 ezer fekvő betegnek segítenek a gyógyulásban. Egy év alatt mindent összevetve 2 millió beavatkozást végeznek el. Ez egészen megdöbbentő szám.
Tervünk megvalósítása kapcsán gyorsan partnerre leltünk: a Bepanthen gyártója felajánlott 1000 darab aranyos, ölelnivaló plüss teknőst, amit haza is vihetnek a kicsi betegek.
A plüss barátok mellé kiadónkban (Animus Kiadó) összegyűjtöttünk minden olyan könyvet, amelyek között a legkisebbektől a kamaszokig mindenki megtalálhatja üres perceire kedvenc olvasmányát. A több tucatnyi új kötettel a Heim Pál “könyvtára? gazdagszik. A gyerekek ott tartózkodásuk alatt forgathatják majd a koruknak megfelelő gyermekkönyveket.
Reméljük, a plüssöket szorongatva, a könyveket bújva kicsit messzebb tud majd kalandozni a gyermeki lélek a kórházi szobánál, és hogy azért a szülőkről is le tudunk így venni némi terhet. Sokszor ennyi is elég a gyógyuláshoz vezető döcögős úton ahhoz, hogy a holtpontokon átlendüljünk.
Gyors gyógyulást minden gyerkőcnek, és sok erőt a velük levő felnőtteknek!