A kétéves tornász, akitől mindenkinek tátva marad a szája

A közösségi médiában sztárrá vált kisfiú 2013. szeptember 30-án született. Elképesztően korán, 9 hónaposan kezdett tornázni. Az eseményeket, fejlődését édesapja szorgalmasan dokumentálta a nyilvánosság előtt.

Hátraszaltó, falramászás, nehéz egyensúly-gyakorlatok, súllyal fekvőtámasz és húzódzkodás - egy ekkora gyerektől mindenképp meglepő dolgok ezek. Szülei - Mohamad és Fatemeh - elmondása szerint nem vett részt szakmai képzésen Arat, és mindössze napi 10-20 percet gyakorol naponta. Már pici korában érezhető volt, hogy nem mindennapi ügyesség és erő lakik a kicsiben. A netre feltöltött videókon látható trükkök, mutatványok első vagy második nekifutásra mentek ilyen jól - meséli Mohamad.

Szakértőt is megkérdeztünk Arat kapcsán. Bene Máté Zoltán fizioterapeuta szerint egy része vállalható a videókon látottaknak, egy része azonban egyáltalán nem tesz jót ilyen korban.

Az extrém korán elkezdett sport nagyon tudatos megközelítést, és az edzőtől óriási szakmai tudást kíván meg - állítja Bene Máté, a gerinc.hu szakértője. A gyerek testének a fejlődését jelentősen meghatározzák az őt ért hatások, így nem mindegy, hogy a gyerek teste milyen irányú, és minőségű terhelést kap. A gyerek lazább ízületeiből származó szélesebb mozgástartományok kihasználása, a szalagrendszer korai túlnyújtása instabillá teszi az ízületeket, ami a fiatal felnőttkorban jelentkező kopásos és meszesedéses betegségek melegágya.

Sajnos a rendelőmben túl gyakran fordulnak elő fiatal élsportolók - folytatja a szakember. A szülőnek el kell dönteni, hogy megéri-e a korai eredményekért az ízületek egészségét feláldozni, és későbbi fájdalmaknak kitennie a gyermekét. Persze lehet ezt okosan is csinálni, de ennek már kevés köze van a versenysporthoz és az extrém teljesítményekhez.

Gyermekkorban, a csontfejlődés fázisában lehet a legtöbbet tenni a nagyobb csonttömeg kialakulásáért, így paradox mód az idős kori csontritkulásos törések megelőzéséért. Ezért fontos, hogy ne féltsük a gyereket a mozgástól és az egészséges(!) terheléstől.

A legszerencsésebb, ha hagyjuk egyenetlen talajon mozogni, mászni, rohangálni, ugrálni és biztosítjuk számára a lehetőséget a változatos mozgásra.