A kancsalság komoly betegség tünete is lehet

A kancsalság egy többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amelyre jellemző, hogy a két szem nem tud ugyanoda nézni, ezért nem jön létre a kétszemes látás. A leggyakrabban vagy veleszületetten, 6 hónapos kor előtt jelentkezik a kancsalság tünete, vagy 2,5-4 éves kor körül alakul ki, nagyon gyakran valamilyen lázas betegség következtében. A kancsalság hátterében általában valamilyen fénytörési hiba áll.

"A tünet minden szülő számára rögtön észrevehető, ugyanis a gyermek egyik szeme előre tekint a fixált tárgyra, a másik viszont nem a nézett tárgyra irányul, hanem a másik szem nézővonalával szöget zár be. Tehát egyenesen előre tekintéskor nincs párhuzamos szemállás. Amint észleljük a tünetet, azonnal orvoshoz kell fordulnunk. A kancsalságot nem lehet kinőni!" mondta el dr. Túri Éva, a Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa.

Így vizsgálják

A szemvizsgálat során a szemész megállapítja a szem fénytörési hibáját, és ennek megfelelően szemüveget ír fel. Iskoláskor alatt úgynevezett cycloplegiában kell a vizsgálatot végezni, tehát előtte pupillatágítót kell csepegtetni a szembe (otthon több napig, vagy a rendelőben 20 percenként háromszor-négyszer), mert csak így lehet megmérni a teljes fénytörési hibát. Attól függően, hogy milyen a látásélesség, tehát a táblából mennyit lát a gyerek, a rosszul látó szeme használatát kell kikényszeríteni. Ezt a jó szem letakarásával érik el.

Amennyiben a szemüveg viselése mellett is megmarad a kancsalság, a következő lépés a műtéti beavatkozás. A fénytörési hibák okozta kancsalság esetén a veleszületett kancsaloknál egy-másfél év körül javasolják a műtétet, akiknél később alakult ki, azoknál négy-öt éves korban történik meg a beavatkozás. A műtét célja, hogy a kétszemes együttlátás - térlátás - ki tudjon alakulni. A későbbi életkorban végzett műtét már csak kozmetikai, esztétikai jellegű. Fontos tudni, hogy a kancsalság elleni műtét a látás élességet nem javítja, ezért utána is kell szemüveget viselni.

A betegség hátterében nagyrészt fénytörési hiba áll. Ennek meghatározásához a szemészek speciális műszereket használnak, ilyen az automatrefraktométer, a csecsemőknél ennek speciális változata, a plusoptix. A szkiaszkópia (árnyékpróba) segítségével szintén a fénytörési hibát lehet meghatározni - ehhez szkiaszkóp lécre és speciális szemtükörre (strich skiaskop) van szükség. Amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság változatlanul megmarad, el kell végezni a műtétet, amihez szintén speciális szemészeti műszereket használnak.

Kezelés hiányában a kancsalság maradandó károsodást okoz. Amelyik szemével kancsalít a gyerek, azt a szemét nem használja, így nem tanul meg vele látni, vagyis tompalátó. Ez azt jelenti, hogy nem alakulhat ki a kétszemes együttlátás, hibás lesz a térlátás. A tompalátás és a térlátás hiánya miatt nem szerezhet hivatásos gépjárművezetői engedélyt, illetve alkalmatlan lesz többféle foglakozás betöltésére. Ha a fénytörési hiba nincs korrigálva, tehát a gyermek nem hord a szemüveget, vagy nem jó szemüveget visel, iskoláskorban számtalan panasz jelentkezhet. Ilyen például a fejfájás, szemfájás, szemkivörösödés, amelyek miatt csökken a koncentrációs képessége, és romlik a tanulási eredménye.

Előfordul azonban, hogy valamilyen egyéb szembetegség következtében romlik a látás, és emiatt kezd a kicsi kancsalítani. A betegségek egy része az éles látás helyét érinti, például toxoplazma okozta érhártya- és látóhártya-gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, a szemfenéken növekvő daganat következtében. Más esetben a fény nem ér el erre a területre, például veleszületett szürke hályog esetén. Ezért nagyon fontos, hogy bármely életkorban vesszük is észre a kancsalságot, elengedhetetlen a szemorvosi vizsgálat, mert ha a kancsalság hátterében rosszindulatú daganat áll, akkor akár a gyermek élete is veszélyben lehet.

Sajnos a kancsalság örökíthető. Fénytörési hibával élő, kancsalsággal bíró, illetve tompalátóságban szenvedő szülőknél nagyobb a kockázata annak, hogy a gyereknél is jelentkeznek ezek a hibák. Így akinek a családjában előfordul fénytörési hiba, kancsalság, tompalátás, annak fokozottabban érdemes figyelni a gyermekét, illetve évente kontroll-szűrővizsgálatokra járni. Így a fénytörési hiba már azelőtt kiderülhet, hogy a gyermek kancsalítani kezdene.

Az információs anyag a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza szakértőjének segítségével, valamint a K&H gyógyvarázs program együttműködésével készült. A K&H gyógyvarázs program minden évben jelentős összeget szán létfontosságú műszerek vásárlására a gyermek-egészségügyi intézmények számára.