A gyermeki gondolkodás sajátosságai
Szerző: Tauzin Tibor Miklós, pszichológus
2008. szeptember 16. | Frissítve: 2016. február 15.
Forrás: HáziPatika.com
A gyermekünkkel való törődés egyik kulcstényezője, ha megértjük viselkedésüket és az emögött húzódó, gyermekekre jellemző gondolkodási sajátosságokat. A gyermeki gondolkodás ugyanis számos tekintetben eltér a felnőttétől.

A gyermeki gondolkodás sajátosságai
Elménk fejlődése
A gyermeki érés sokszínű folyamat, biológiai, pszichológiai és társas vetületei egyaránt vannak. Ezek együttesen fontos szerepet játszanak az egyszerű mindennapokban, de természetszerűleg meghatározzák a fejlődés kis és nagy lépéseit is. A kisgyermekek gondolkodási és megismerési képességeinek alakulásában is szerepet kapnak, hiszen az idegrendszer érése - ami csak fiatal felnőtt korra fejeződik be - szabályos, jól meghatározható rendet követ, melynek genetikai alapjait a társas-pszichikus környezet is nagy mértékben befolyásolja.Emlékezet
A gondolkodást lehetővé tevő egyik alapvető képességünk az emlékezet. Memóriája fejlődésével a csecsemő képessé válik arra, hogy a környezetében megjelenő dolgok mentális képét elraktározza, vagy összekapcsolja egymással.Így a hét-kilenc hónapos gyermek, ha édesanyja kilép abból a szobából, ahol ő tartózkodik, már nem gondolja, hogy e számára oly fontos ember megszűnt. Ebben a korban a csecsemő nagyon intenzíven éli át az anyától való elszakadás miatti szorongást, az ún. szeparációs szorongást. Emlékezetének fejlődése azonban lehetővé teszi számára azt is, hogy ha édesanyja hangját hallja a szomszéd szobából, akkor megértse, hogy a hanghoz ugyanaz a személy kapcsolódik, aki nem tűnt el végleg, csupán átmenetileg nincs jelen. Az így kialakuló képek, másnéven reprezentációk, a gondolkodásbeli képességek motorjává válnak.
Valóság és képzelet
A mintha-játékok alapja is ez. Ennek során a kisgyermek úgy tesz, mintha egy tárgy más lenne, mint valójában. Felruházza azt bizonyos tulajdonságokkal, vagy kinevezi egy egészen más dolognak. Így lesz az egyszerű építőkockából repülő, vagy egy bábuból ember.A játéknak ez a típusa a gyermek két és fél éves koráig fejlődik, amikorra már képes lesz önmagát is megszemélyesíteni bizonyos tárgyak segítségével. Ezt, a korábban már említett reprezentációk (mentális képek) teszik számára lehetővé, valamint az, hogy a gyermek egyre kevésbé tekinti egy dolog nevét, az adott dologhoz szervesen tartozónak. El tudja képzelni - és játékában megvalósítani - azt, hogy a tárgy és annak bizonyos tulajdonságai nem megváltoztathatatlanul rögzültek egymáshoz.
Érdekes módon ez a gondolkodási sajátosság ellenkező irányban még nem ennyire magabiztos. Ha nem a gyermek képzelőereje ruházza fel a tárgyat új tulajdonságokkal, hanem a tárgy változik meg látszólag, akkor a gyermek számára ez azt jelenti, hogy lényegét tekintve is átalakult. A tárgy külalakja, vagyis a látszat, ekkor még nagyon fontos, ezért például ha egy cicára titokban kutya álarcot tesznek, a három éves kutyáként kezeli majd az álarcos macskát. A külső benyomások megváltoztatják elvárásait az adott dologgal kapcsolatban.
Ennek magyarázatát az egocentrizmus fogalma adja. Az egocentrizmus nem önzést jelent, hanem annak képességét, hogy a gyermek más emberek vagy dolgok helyébe képzelje magát, és megértse azt, hogy nem az ő tudása és szempontjai az egyetlenek amik léteznek. A kisgyermek hosszú ideig tanulja és gyakorolja, hogy mások másként láthatnak vagy gondolhatnak dolgokat, mint ő, s a látszat nem minden. Ám amíg ezt teljes egészében nem képes megérteni, könnyen összekeveri saját szempontjait másokéval és gyakran hiszi, hogy világban tapasztalt változások forrása ő maga.
Okok és okozók

Előfordulhat, hogy a következményt tekinti oknak, vagy eltéveszti a valós okot. Így sok esemény okaként önmagát határozza meg, vagy szándékkal és akarattal ruház fel élettelen dolgokat, hogy kielégítse magyarázat éhségét.
Végezetül
A kisgyermek gondolkodása tehát jól érezhetően elüt egy felnőtt gondolkodásától. Ennek felsorolt jellegzetességei mind olyanok, amik miatt gyermekünk másképp látja a világot, mint mi, ezért gyökeresen másként éli azt meg. Ha azonban ezt szülőként szem előtt tartjuk, az segítséget jelent kisgyermekünk kiegyensúlyozott gyermekkorának megteremtésében.Kapcsolódó cikkeink:
Hozzászólások