Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

A gyerekek értelmi fejlődése az első 3 évben

Szerző: Kiss Virág

2021. augusztus 26.

Forrás: babaszoba.hu

A gyerekek első három éve nemcsak a mozgásfejlődés terén, hanem az érzelmi-szociális és kognitív fejlődés terén is jelentős változásokat hoz. Nézzük, melyek a legfontosabb mérföldkövek!

A gyerekek értelmi fejlődése az első 3 évben (fotó: Getty Images)
Az első két év legfontosabb történése, hogy a csöppségek felfedezik, hogy cselekvéseik és mozgástevékenységeik különféle következményekkel járnak (pl. megtanulják, hogy meddig kell nyújtózkodniuk, hogy elérjék kedvenc játékaikat). A kezdetben csak véletlenül szerzett tapasztalatokat - amelyek segítik őket eligazodni a világban -, aztán szándékosan elkezdik ismételni, ez pedig örömmel tölti el őket.
Nézzük, mi minden történik ebben az izgalmas időszakban!

Újszülött

Az újszülött mozgására elsősorban az ösztönös reflextevékenységek jellemzőek, ekkor kezdik el megtanulni a picik, hogy tudnak kapcsolatba lépni környezetükkel.

2 hónapos kor

A baba figyeli az arcokat, kezdi szemmel követni a mozgó dolgokat, és felismeri a távolban lévő embereket is. Ennek a hónapnak a legemlékezetesebb jelensége, hogy a csecsemő elkezd mosolyogni.
Ha valamilyen külső inger éri, akkor keze-lába mozogni kezd, az ismerős emberi hangokat élénken figyeli.
Ekkor kezd az is körvonalazódni számára, hogy a dolgok, események egymás utáni sorrendiségben követik egymást, vagyis ok-okozati kapcsolatokat fedez fel.

3-4 hónapos kor

Megjelennek a szándékos, irányított mozgások, és a látás és mozgás is összerendeződik. A csecsemő felfedezi a körülötte lévő tárgyakat, amelyeket szeretne megérinteni, megfogni; a mozgó tárgyakat szemével is követi. Ha középről nyújtasz neki egy játékot, igyekszik megragadni, vagy szájához emelni. Kezét nézegeti és játszadozik vele.
Ebben az időszakban örömmel veszi tudomásul, hogy környezetére is hatással tud lenni, ezért szívesen gurgulázik, nevetgél és kelt hangokat a csörgő-zörgő játékokkal és tárgyakkal.
3-4 hónapos korára felismeri, hogy etetés vagy fürdetés következik, amit izgatottan vár.

5-6 hónaposan

Intenzíven érdeklődik az arcok iránt, már mosolyog saját tükörképére (bár még nem tudja, hogy ő az), és a környezetében lévők mimikáját is utánozza (pl. homlokát ráncolja).
Gondolkodásában tovább finomodnak az ok-okozat közti összefüggések, és amint rájön, hogy ő maga idézi elő ezeket a változásokat, újabb és újabb kísérletezésbe kezd (pl. a matracot megrúgva rájön, hogy megmozdul az ágy).
Félévesen már lelkesen játszik kukucs-játékot (leveszi a fejére borított kendőt.)
Ennek az időszaknak nagy felfedezése lesz a saját keze majd lába -  hiszen rádöbben, hogy ezek őhozzá tartoznak. Hosszasan nézegeti, játszik velük, és persze a szájához is emeli őket. Ekkorra már arra is képes lesz, hogy miközben a kezében már tart egy tárgyat, egy másik felé is nyúljon. A kezébe vett dolgokat leejti, ütögeti, egyik kezéből a másikba teszi, és mindenféle manipulációra használja. Például arra, hogy a ledobott tárgyat a szülei felvegyék és visszaadják neki.

7-9 hónaposan

Kezd kialakulni a tárgyállandóság, ami azt jelenti, hogy a babák elkezdik megtanulni, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha nem érzékelik őket. Ha látja, hogy letakarjuk kedvenc játékát, akkor le fogja venni róla a takarót, mert tudja, hogy alatta lesz. Ekkorra már ugyanis képzeletében is követni tudja a tárgyak láthatatlan mozgását - bár ez a tudása még meglehetősen képlékeny (A tárgyállandóság egyéves korára fog megszilárdulni teljesen).
Ebben az időszakban már nagyon érdeklődő: a tárgyak, játékok részleteit is felfedezi, és mutatóujjával rá is mutat a dolgokra.

10-12 hónap

A kézzel végzett tevékenység egyre összetettebb lesz, és kezd kialakulni a gyerkőc testsémája. Ekkorra már a manipuláció a gondolkodás fejlődésével is szoros egységet alkot - vagyis minél összetettebb tevékenységre képes egy baba, annál fejlettebb lesz a gondolkodása.
Amint felegyenesedik és elindul, szinte beleszerelmesedik a világba: közben gyakorolja a mozgásokat, megismeri a tárgyi világot annak minden fontos jellemzőjével együtt, és újabb és újabb tevékenységekbe fog bele.

12-15 hónapos kor

Az első önálló lépésekkel párhuzamosan a beszédfejlődése is lendületet vesz: a gyermek szótöredékeket kezd használni, majd néhány egyszerűbb szót is próbál mondani (pl. mama, apa). Ha nyelvi nehézségekbe ütközik, gesztusokkal képes elmagyarázni a szándékát.
Fejrázással tudja jelezni az igent és a nemet, néhány testrészére ügyesen rámutat (pl. fej, has).
12 hónapos korára a tárgyakat összeütögeti, rázza, és dobálja, egymásba helyezi. Elkezdi helyesen használni a dolgokat (pohárból iszik, hajkefét használ), az egyszerűbb utasításokat már végre tudja hajtani (Vedd fel a játékodat!), és össze tudja kapcsolni a tárgyakat és képeket a nevükkel. Kiválóan utánozza mások gesztusait, itt-ott be tud segíteni az öltözködésbe is.

16-18 hó

Egyre ügyesebb a keze, mozgása finomodik, spontán firkál, kanalat és a formabedobót is elkezdi használni. Egyre önállóbb, ha hagyjuk kísérletezni és ezáltal tanulni is.
Szellemi képességei is látványosan fejlődnek, a tükörben már megismeri magát. Kezdetben 3-5 szót használ, ami másfél éves korára 10 szóvá bővül. Másfél évesen már tisztában van azzal is, hogy sem a tárgyak, sem a szülők nem tűnnek el akkor sem, ha épp nem érzékeli őket. A tárgyakat már képes csoportosítani formák és színek szerint.

18-24 hó

A gyerekek ekkorra elkezdenek egyes szám első személyben beszélni magukról (a korábbi egyes szám harmadik személy helyett), szókincsük legalább 50 szóra bővül, és rövid, egyszerű mondatokat alkotnak. 2-ig el tudnak számolni.
Egy másfél-kétéves gyermek megérti az idő múlását és az olyan kifejezések jelentését, mint a "nem most" vagy "amikor hazamegyünk".
Az alapfirkákat már elsajátította, és ezeket hamarosan variálja is egymással. Pár ruhadarabot már önállóan is fel tud venni, fürdéskor önállósítja magát, és akár 6-7 kockából tornyot épít.
A fényképekről, képekről felismeri, rámutatással jelzi a számára ismerős embereket és tárgyakat.
Szívesen utánozza a mindennapok során a felnőttektől látott tevékenységeket (porszívóz, főz, autót vezet).

2-3 éves kor

A második életévben az agy drámaian növekszik, a gyerkőc pedig átlép a szemléletes gondolkodás időszakába. Ez azt jelenti, hogy bár továbbra is fontos számára az érzékelhető tárgyi világ, de már anélkül is tud gondolkodni és beszélni róluk, hogy az adott tárgyak jelen lennének.
Kétéves korára az egyszerűbb ok-okozati összefüggésekkel már tisztában van (pl. a labda pattogni fog, ha eldobja), testsémája kialakult, testrészeinek többségét megnevezi, nyelvi fejlődésének köszönhetően pedig gondolkodása absztraktabbá vált. A nyelv segítségével le tudja írni a múltbéli eseményeket, felidézi a korábbi történéseket.
Ennek a szakasznak a gyakorlójáték lesz a központi eleme, mottója pedig: "Az vagyok, amit működtetni tudok".
Ekkor már nemcsak a tárgyakkal és funkcióikkal kísérletezik a gyerkőc, hanem a hangokkal is játszik, sőt tevékenységek utánzásával is elfoglalja magát. Egyre nagyobb teret kapnak a szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok.
A tárgyakkal való manipulációban a húzás, gyömöszölés, lökés, szétszedés- összerakás, töltés és kiborítás is megjelenik, és az újonnan tanult készségeket ismétli majd variálja is egymással. A szimbolikus játék során a tárgyakra rávetíti más tárgyak tulajdonságait (pl. egy konyhai szűrőből lovagi álarc lesz).
Ennek az időszaknak jellemzője az egocentrizmus, amikor egy-egy adott szituációt szubjektív nézőpontból tud csak megítélni, és jellemzően saját vágyai kerülnek előtérbe. Emellett gondolkodását elsősorban az intuíció, az ösztönös megérzés és felismerés jellemzi.
3 éves kor körül aztán a világ iránti kíváncsiság egyre erőteljesebb lesz, és kezdetét veszi a miért-korszak. Ilyenkor egészen komoly és mély témák fogják már foglalkoztatni, amire tőlünk várja a kielégítő magyarázatot. Ezzel meg is érkeztünk egy újabb fontos állomáshoz, az óvodáskorhoz, ahol a megismerő tevékenység a játékokhoz fog kapcsolódni, és elsősorban a szerepjáték kerül a fókuszba. A gyerekek szenvedélyesen eljátsszák és újraélik az általuk látott és megélt élethelyzeteket, és a játék egyúttal feszültségeik oldására is szolgál.
A kis óvodások térben és időben való tájékozódását ekkor még az élményei segítik, míg az emlékezésben a mozgás és a cselekvés ad támpontokat számára.


Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék