Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

ARFID: amikor extrém mértékben válogatós a gyerek

Szerző: Kiss Virág

2021. március 3. | Frissítve: 2021. július 22.

Forrás: babaszoba.hu

A szelektív evés nagyon sok kisgyermekes családban ismerős jelenség, ami jellemzően a hozzátáplálás időszakában jelenik meg, és súlyos esetben elkerülő táplálékbeviteli zavarhoz (ARFID) is vezethet.

Mit kell tudni az ARFID-ról? (fotó: Getty Images)
A gyermek válogat, bizonyos ételeket egyáltalán nem hajlandó megkóstolni, mi, szülők pedig fokozódó aggodalommal igyekszünk rávenni, hogy legalább kóstolja meg az adott ételt. Alkudozunk, ügyeskedünk, lekenyerezzük, csakhogy végre egyen egy keveset. Ismerős helyzet?

A szélsőséges válogatás

A válogatós evés gyakorta okoz fejtörést a szülőknek, de az esetek többségében az életkor előrehaladtával ez a probléma mindenféle beavatkozás nélkül javul.
Előfordulhat azonban, hogy a válogatás odáig fokozódhat, hogy teljesen beszűkíti az étkezési repertoárt, és az evés valóságos tortúrává válik. Ilyenkor már komoly aggodalomra adhat okot az elégtelen tápanyagbevitel, és a gyermek fejlődése is stagnálhat, vagy akár testsúlycsökkenés is bekövetkezhet.

Az ARFID és fő tünetei

AZ ARFID egy mozaikszó, ami az angol Avoidant Restrictive Food Intake Disorder kifejezésből tevődik össze és elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavart jelent.
Az ARFID 2013-ban került be az amerikai pszichiáterek mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvébe (DSM-V) mint étkezési rendellenesség. Az "Elkerülő táplálékbeviteli zavar" a korábban használt "Csecsemő- vagy kisgyermekkori táplálkozási rendellenesség"-et váltotta fel, ami a 6 éves vagy annál fiatalabb gyermekekre korlátozódott. Az ARFID esetében már nincsenek életkori megkötések.
Az ARFID olyan étkezési vagy táplálkozási zavart jelent, amely a megfelelő tápanyag- és/vagy energiaszükséglet elérésének tartós kudarcában nyilvánul meg, és alábbi tünetek legalább egyikével jár együtt:
  • jelentős testsúlyvesztés (vagy az elvárt súlygyarapodás hiánya),
  • jelentős tápanyaghiány,
  • a személy enterális táplálásra vagy orális tápanyagkiegészítésre szorul az elégtelen bevitel miatt, illetve
  • a pszichoszociális funkció károsodik (a betegség a napi tevékenységre negatív hatással van)

Mi nem az ARFID?

Fontos hangsúlyozni, hogy nem beszélhetünk ARFID-ról, ha a gyermek étkezését kulturális szabályok kötik (pl. nem fogyaszthatnak húst), de akkor sem, ha egész egyszerűen nem állnak rendelkezésére a megfelelő táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szülő nem képes kompetensen kezelni a gyermek étkeztetését, aki emiatt nem találkozik bizonyos ételekkel, így a későbbiekben természetes reakció részéről az idegenkedés.
Az ARFID-ot szintén el kell különíteni az anorexiától, illetve a bulimia nervosától, hiszen a szelektív evés mögött nem áll testképzavar, és a testsúllyal kapcsolatos aggodalmak sem.

Mi jellemző az ARFID-os gyermekre?

A szelektíven evő gyermek csak bizonyos ételeket hajlandó elfogyasztani, és ellenáll az új ízek megkóstolásának. Ha nem a megszokott étel kerül a tányérjára, fokozott szorongással reagál.
A válogatás mögött számtalan, különösnek tűnő ok is meghúzódhat. Jellemző a szenzoros túlérzékenység, ami miatt a gyermeknek nem tetszik az adott étel illata, textúrája vagy a látványa; de problémát okozhat az is, ha nem a megszokott márkájú, csomagolású élelmiszert akarják számára adni. Előfordulhat, hogy egy korábbi rossz tapasztalat miatt utasít vissza bizonyos ételtípusokat (pl. zöldségeket).
Az elkerülő táplálékbeviteli zavarban érintett gyermekekre jellemző, hogy csak bizonyos színű vagy állagú ételeket fogyasztanak, és egyszerre csak egyféle ételt szeretnek a szájukba venni, így az ételkombinációk (pl. rakott ételek, szendvics) feloldhatatlan dilemmát okoznak számukra.
Előfordulhat, hogy a gyermek undorodik a nem megszokott élelmiszertől, öklendezni kezd vagy kihányja a számára nem kedvelt ételeket.
Sok esetben az étel felszolgálásának módjára is kiterjednek elvárásaik (pl. a tányéron lévő különböző ételek nem érhetnek egymáshoz; a húst egyenlő darabokra kell feldarabolni).
Az ARFID-os gyermek esetében a szülő különféle változtatásra tett kísérletei mind kudarcot vallanak, mert ezek a gyerekek nem hajlandóak megváltoztatni étkezési szokásaikat, emiatt pedig a közös étkezések vagy olyan tevékenységek, élethelyzetek (pl. táborozás, osztálykirándulás) ahol előfordul az étel, problémát okozhatnak számukra.

Kockázati tényezők

  • Míg egyes étkezési rendellenességek gyakrabban fordulnak elő a nőknél, az ARFID előfordulása gyakoribb a fiúknál.
  • Az autizmus spektrumban szenvedőknél sokkal nagyobb az esély az ARFID kialakulására, csakúgy, mint az ADHD és értelmi fogyatékossággal élők esetében.
  • Úgy tűnik, hogy azok a gyermekek, akik nem nőnek ki a normális válogatós evésből, nagyobb valószínűséggel lesznek érintettek az ARFID-ban.
  • Azok a gyermekek, akiknél a szülők erőltették a zöldség-és gyümölcsfogyasztást, szintén nagyobb eséllyel váltak válogatóssá.
  • Az anya gyermekének nevelésével, étkezésével kapcsolatos szorongásai növelhetik az ARFID kockázatát.

Az ARFID kezelése

Az ARFID nem egy átmeneti állapot, amit kinő a gyermek, hanem egy súlyos betegség, ami komoly pszichés terhet jelent, jelentősen befolyásolhatja a gyermekek egészségét és fejlődését, és a család működésére is hatással van. Ha felmerül az ARFID gyanúja, akkor elsősorban gyermekpszichiátert célszerű felkeresni. Hazánkban az EMMI gyermek- és serdülőkori evészavarok ellátásáról szóló egészségügyi szakmai ajánlása szerint ennek a komplex problémának a kezelésében multidiszciplináris kezelő team (szomatikus orvos, pszichoterapeuta, dietetikus) összehangolt munkája szükséges, akár közös konzultációk formájába is.
Ezen túlmutat az, hogy az ARFID felnőtt korban is megtalálható, általában nem kezelt gyermeki zavarként. Ekkor már általában szorongások miatt szükséges először pszichiáterhez fordulni, ahol előkerül a gyerekkorban kezeletlenül maradt étkezési probléma. Ezek után lehet az étkezési problémát kezelni, akár közösen más területekkel.
(Köszönet a szöveg szakmai lektorálásáért Dr. Dorogi Mártának (pszichológus BA))

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék