Kisgyerek

9 ok, ami miatt nem erőszakolom rá a gyerekre az osztozkodást

Képzeld el a következő jelenetet: épphogy leülsz a kedvenc kávézódban, kinyitod a laptopod. Egy idegen odamegy hozzád és azt mondja: hé, most hadd használjam én. Mire te: ó, nem, ez az ÉN laptopom. Erre az idegen azt válaszolja: Ez nem fair! Én jövök!
2016. Augusztus 10.

9 ok, ami miatt nem erőszakolom rá a gyerekre az osztozkodást

Ezek után az idegen férfi elmegy és bepanaszol a pincérnek. A pincér odasétál hozzád és közli, hogy szerinte te már elég időd laptopoztál, itt az ideje, hogy kicsit más is használja, add oda szépen ennek az idegennek. Ezután elveszi tőled a laptopodat. Agyrém, nem?

Nos, valószínűleg pontosan így érezhetnek a gyerekeink, amikor arra buzdítjuk őket, hogy osztozzanak meg valamin.

Íme 9 ok, ami miatt nem fogom arra ösztönözni a gyerekemet, hogy osztozkodjon:

1. Ha a gyerekem épp baromira elmerült valamiben, akkor a legjobb, ha mindenki békén hagyja. Úgy értem, hogy ha te épp süteményt sütnél, akkor tőled sem venném el a hozzávalókat. A gyerek épp sütit süt. Ha szüksége van segítségre, szólni fog.

2. Épp egy könyvet olvasol, pont annál a résznél tartasz, amikor épp kiderülne, hogy ki a gyilkos, ám éppen ebben a pillanatban valaki odalép hozzád, kikapja a kezedből a könyvet és kidobja az ablakon. Képtelenség úgy belemerülni valamibe vagy koncentrálni valamire, ha állandóan ott van az a bizonytalanság, hogy valaki megzavarhat benne. Ó, várj csak! Hiszen anya vagyok, minden alkalommal ez történik velem. OK, a mentális állapotom egyre tisztul.

3. Nem én leszek az a valaki, aki elveszi a lányom legóját, amikor épp valami nagyon magas dolgot épít belőle. Az az ő legója.

4. Furcsa. Az osztozkodás furcsa. Felnőttként osztozkodunk? Megosztozunk a kocsin? A férjeinken?

5. Nem akarok fair lenni! Ellentétben a közvélekedéssel az élet nem fair! És soha nem is lesz az. Sok szerencsét, emberek. Igen, az a gyerek hosszabb ideig használja azt a játékot, mint te. Tudom, ez durva, de szerintem túl fogod élni.

6. Választás, választás és választás. A szülőségem jelentős részét az teszi ki, hogy megtanítsam a gyerekeimnek, hogy mindig van szabad választásuk. Választásuk és annak vannak következményei. Nem fogok ennek ellentmondani azzal, hogy miután eldöntötte melyik babával akar játszani én elveszem tőle azzal, hogy most egy másik gyerek van soron.

7. Határok. Az Élet Nagyon Fontos Képességei közé tartozik, hogy tudjunk nemet mondani. Jó, kivéve akkor, ha arról van szó, hogy kóstolja meg a brokkolit vagy vegye föl a nadrágját.

8. Ettől még képessé válik az együttműködésre. És arra is, hogy a társadalom tagja legyen. Egészen biztos vagyok benne.

9. Még az is lehet, hogy pont ettől válik jobb emberré. Lehetséges, hogy ha a gyerekek azt tanulják meg, hogy nem lehet minden az övék abban a pillanatban, amikor akarják, akkor felnőve jobb ember válik belőlük. Olyan, aki nem lesz minden apró kis provokálástól ideges vagy olyan, aki csak azért mert nem ért egyet egy blogbejegyzéssel még nem kezd el trollkodni a kommentben. Ezt csak úgy mondom…

Forrás: scarymommy.com

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: scarymommy.com