A pozitív nevelés egy népszerű kifejezés jelenleg, amelyet bizonyos szülői gyakorlatok leírására használnak, írja Cara Goodwin klinikai szakpszichológus a psychologytoday.com portálon. Ahogy a szakember is megjegyzi, szükség van a pozitív nevelés egy következetesebb meghatározására.
Egy áttekintő írásban a következő definícióját alkották meg a pozitív nevelésnek, a témáról szóló 120 cikk alapján: “a szülők és a gyermekek állandó kapcsolata, amely magába foglalja a gondoskodást, a tanítást, a vezetést, a kommunikációt, és a gyermek szükségleteinek következetes és feltétel nélküli kielégítését.” (Seay & Freysteinson, 2014) Más kutatók olyan szülő-gyermek kapcsolatként határozták meg a pozitív nevelést, amely “a gyermek szükségleteire és érzéseire reagál, és ötvözi a kedvességet az átgondolt, határozott határok felállításával, következetesen alakítva az idő múlásával.” (Schor, 2003)
A kutatások azt mutatják, hogy a pozitív gyermeknevelés az agresszió és más kihívást jelentős viselkedésmódok alacsonyabb szintjével jár együtt a gyermeknél. Azok a kisgyerekek, akik édesanyja pozitívabb nevelési gyakorlatokat alkalmaz, kevésbé valószínű, hogy a későbbi gyerekkoruk során kihívást jelentő magatartást mutatnának.
Hogyan alkalmazzuk a pozitív nevelést?
Goodwin öt olyan módszert említ, amelyet érdemes gyakorolni a kutatások alapján.
- Tiszteljük a gyermek önállóságát és függetlenségét. Engedjük neki, hogy döntéseket hozzon, és elkövethesse a saját hibáit. Ha lehetséges, hadd válassza ki ő a ruháit, hogy mit szeretne játszani, a tevékenységek sorrendjét a rutin során.
- Biztosítsunk olyan játék- és tanulási lehetőségeket számára, amelyek fejlődési szempontból megfelelőek a számára. Tanítsunk új szavakat és készségeket neki, de tanítsuk az érzelmekről is. Állítsunk fel korlátokat, és szükség esetén korrigáljuk a viselkedését.
- Legyünk érzékenyek a jelekre, amelyeket ad. Tudatosítsuk és válaszoljunk az érzéseire. Következetesen válaszoljunk neki, amikor mond nekünk valamit (vagy a kommunikációs kísérleteire, ha még nem szavakkal kommunikál).
- Legyünk gondoskodóak és szeretetteljesek, rendszeresen mutassuk ki, mennyire szeretjük a gyermekünket. Dicsérjük az erőfeszítéseit, és ha valamiért megdolgozik.
- Legyünk jelen, és kapcsolódjunk, amilyen gyakran csak lehet. Töltsünk különleges, minőségi időt együtt minden nap.
Forrás: psychologytoday.com
Kapcsolódó cikkek
