Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Kanyaró tünetei és kezelése gyerekeknél

Szerző: Babaszoba.hu

2017. március 14. | Frissítve: 2018. szeptember 11.

Lektor: dr. Kádár János infektológus

Forrás: babaszoba.hu

Mit kell tudni arról a ragályos betegségről, ami időről időre felüti a fejét, annak ellenére, hogy létezik ellene kötelező védőoltás? Fontos információk a kanyaró tüneteiről, kezeléséről, szövődményeiről, hasznos tippekkel.

Mi a kanyaró?

A kanyaró (latin nevén Morbilli, régi magyar nevén vöröshimlő) igen fertőző betegség, mely emberről emberre, cseppfertőzéssel terjed, és egy lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázis jellemzi.
A kanyaró kórokozója egy, a Paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus. Magyarországon a gyermekkorban kötelező oltásnak köszönhetően csak behurcolt esetek fordulnak elő, a fejlődő világban viszont gyermekek tízezreinek haláláért felelős. Minden olyan országban, ahol az átoltottság valamilyen okból csökken (lásd oltásellenesség), helyi járványok kialakulására lehet számítani. Ezek sajnos mind lefolyásukban, mind kimenetelükben a védőoltás előtti időkre emlékeztetnek. A kanyaró rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Fontos, hogy aki egyszer átesett életében a kanyarón, életre szóló védettséget szerez.

A kanyaró előfordulása, terjedése

A kanyaró vírusával fertőzött személy által felköhögött, a levegőben lebegő cseppecskék belégzésével, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül terjed, illetve, ha ezek a cseppek különféle tárgyak felületére kerülve, érintés által jutnak be a szervezetbe (magyarán köhögés, tüsszentés és orrváladékkal, illetve nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz által). Az orrba és garatba kerülve a vírus megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül fertőzőképes marad.
A szervezetben a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik. A kanyaró a kiütés megjelenése előtti 2-4. naptól a bőrkiütések elmúlása utáni negyedik napig fertőz. Lappangási ideje körülbelül 7-11 nap. A betegség rendkívül fertőző, a közös háztartásban élők 90 százaléka megfertőződik.

A kanyaró tünetei

A lappangás után hőemelkedéssel, lázzal, orrfolyással, torokfájással, levertséggel, rossz közérzettel, étvágytalansággal, esetleg hányással, hasmenéssel indul, száraz (gyakran kínzó) köhécseléssel kísérve, bevörösödött szemekkel, melyek fényérzékennyé válhatnak. Néhány nap múlva a szájnyálkahártyán kékes-fehéres foltok jelennek meg, világos pirosas alapon. Ezeket Koplik-foltnak nevezzük, 1-2 milliméter átmérőjűek, néha bevérezhetnek.
A következő szakaszban a kiütések a bőrön is megjelennek, ezzel párhuzamosan a láz hirtelen megugrik (akár 40 fok fölé), a szájnyálkahártyán lévő foltok elhalványodnak, majd eltűnnek, de a beteg ekkor érzi magát legrosszabbul, a kanyaró csúcsán.
A testen megjelenő foltok előbb különálló rózsaszínes, pirosas elváltozások, melyek a terjedéssel párhuzamosan összeolvadnak. Az elváltozások ujjnyomásra eltűnnek. A foltok vörösesek és bőrfelszíniek, később viszont kiemelkednek. Előbb a fül körül, a hajas fejbőrön tűnnek fel, ezt követően a törzset, végtagokat is ellepik, közben pedig halványodnak az arcon. Nem túl erősen, de viszkethetnek, olykor bevérezhetnek, és ez a kiütéses állapot 4-7 napig is eltarthat. A kanyaró súlyossága arányos a kiütések számával és összefolyó jellegével. A kiütésekkel egy időben a környéki nyirokcsomók megduzzadhatnak. Legyengült immunrendszer esetén a kiütések akár el is maradhatnak, felnőttek esetében pedig a tüneteket hasi fájdalom, májérintettség, sárgaság kísérheti.
3-5 nap múltán aztán a testhőmérséklet esik, javulás tapasztalható, és az összes megmaradt kiütés gyorsan halványul (a megjelenés sorrendjét követi), ekkor kis, korpázó hámlás, barna foltok olykor még láthatók, de utána nem maradnak maradandó hegek. A kanyaró az esetek többségében 1-3 héten belül rendeződik.
Ha a kanyaróval terhesség alatt fertőződik a kismama, a magzat is megbetegszik. Ez a fertőzés a születendő gyermekben súlyos tüneteket okoz, vagy spontán abortuszhoz, koraszüléshez vezethet.

A kanyaró kezelése

A kanyaró diagnózisa a fent felsorolt tünetek alapján felállítható (szükség esetén laboratóriumi módszerekkel is kimutatható), bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelenleg olyan házi- és gyermekorvosi orvosgeneráció praktizál, amelynek tagjai szinte sosem találkoztak élőben a betegséggel.
Fontos, hogy telefonon egyeztessünk időpontot a(z gyermek)orvossal kanyaró gyanúja esetén, hogy mindenképpen a fertőző betegeknek fenntartott bejáraton mehessünk a rendelésre, és másokat ne fertőzzünk meg!

Célzott kezelés nem létezik: a kanyarós beteget ágynyugalomba, kényelembe helyezik. A fertőzéssel járó láz ellen hatékony a paracetamol vagy az ibuprofen, míg másodlagos bakteriális fertőzés esetén elkerülhetetlen az antibiotikum, ennek adagolása már sokszor kórházi körülmények között zajlik. Fontos a bő folyadékfogyasztás, és segíthet a párásítás is a köhögés enyhítésében.

A kanyaró szövődményei

Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. Szövődmények többnyire akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen ok miatt meggyengült (kisgyermekek, idősek, AIDS-betegek, illetve daganat, leukémia miatt kezeltek, veleszületett immunhiányosok). A fejlődő világban a gyermekek alultápláltsága is jelentős szerepet játszik.

Szövődményei lehetnek: tüdőgyulladás (elsősorban csecsemőknél), középfül-, agyvelő-, gége- és szívizomgyulladás, de a lappangó tuberkulózis (TBC) kiújulása is az ismert szövődmények közé tartozik. A másodlagos bakteriális fertőzések, különösen a tüdőgyulladás ritkán végzetes kimenetelű lehet. A kanyarós gyermekek különösen hajlamosak a streptococcus baktérium okozta fertőzésre.

A kanyaró egyik legfélelmetesebb késői (néhány évtized múlva fellépő) szövődménye az ún. szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz (SSPE), vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt halálhoz vezet. Ez nagyon ritka, előfordulása 1:100 000.

A kanyaró megelőzése

Hazánkban a 15. hónapot betöltött kicsik kötelező védőoltásban részesülnek ellene (egy kanyarójárványban tehát az ennél fiatalabb csecsemők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve), méghozzá egy trivalens, azaz háromkomponensű oltás részeként. Az MMR-vakcina egyidejűleg immunizál kanyaró, mumpsz (fültőmirigy-gyulladás) és rubeola (rózsahimlő) ellen, a három kórokozót élő, gyengített változatban tartalmazza. Ezt az eljárás nevezzük aktív immunizálásnak. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak, 6. osztályban. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható. Az oltás nagyon jó hatásfokkal biztosít védelmet.
Fontos, hogy az oltott vagy kanyarón átesett édesanya átadja ellenanyagaival gyermekének a védettséget, mely az első életév nagy részében eltart. Ennek elteltével azonban védőoltás hiányában nagy a kanyaró iránti fogékonyság.
Az oltás akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén nem adható, de a HIV/AIDS nem ellenjavallat.
A kanyaróvírus a külvilág hatásaira érzékeny, 1-1,5 nap alatt szobahőmérsékleten is elveszti fertőzőképességét, így az alapvető higiénia segíthet csökkenteni a fertőzés kockázatát: bár levegőn két órán át marad fertőzőképes, a magas hőmérséklet, az ultraibolya-sugárzás, a különféle zsíroldó- és fertőtlenítő szerek elbánnak vele.

Tudnivalók a kanyaróról

Az oltásellenesek gyakran hangoztatott érve az MMR-oltás ellen, hogy kapcsolat feltételezhető a vakcina és az autizmus, illetve egyes gyulladásos bélbetegségek kialakulása között. Mára ez a vita elülni látszik - bár az interneten virálisan terjedő tévhitterjesztő portálok és csoportok újra elő-előveszik a témát -, hiszen a tudományos bizonyítékok, a nagy esetszámon végzett elemzések ezt az ok-okozati összefüggést kizárták.
Az oltásellenes kampányoknak "köszönhetően" a kanyaró ellen beoltottak számának csökkenésével még a fejlett országokban is évről évre kanyarójárványok lépnek fel (lást a 2017-es romániai, hazánkba is átgyűrűző esetet), habár a minél magasabb arányú átoltottsággal szinte teljesen el lehetne tüntetni a Földről a betegséget.
Hazánk egyébként 98 százalékos átoltottságú, és az ÁNTSZ 2017 márciusi közlése szerint hazai eredetű kanyaró-megbetegedés 2002 óta nem is volt (2017-ben volt ismét), és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő megbetegedésből is csak 12 fordult elő.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus szakorvosnak

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések