Gyerek

Vekerdy: ne vegyük el a gyerekkort a gyerektől!

Vekerdy Tamás hangsúlyozta, hogy a jövő elvárásai között szerepel a kreativitás és a kritikai érzék, ezeket nem tolerálja az magyar iskola. A felnőttek pedig agyonnyomják a gyerekeket a saját szorongásaikkal.
2017. Szeptember 10.

Vekerdy: ne vegyük el a gyerekkort a gyerektől!

Abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember – mondta el Vekerdy Tamás pszichológus, író az Inforádió Aréna című műsorában. Még mindig sok iskola és sok szülő ezt gondolja, pedig ez egyáltalán nincs így.

Arra a kérdésre, hogy könnyebb-e ma gyereknek lenni, úgy válaszolt: “Jobb helyzetben vannak ma a gyerekek, mert többféle lehetőség van ma előttük – már ahol nincs irtózatos szegénység, mert Magyarországon sok gyerek nagy szegénységben él. Ugyanakkor rossz is ma gyereknek lenni, mert az idő valahogy elfogyott a felnőttek világában, és azt hiszik a felnőttek, hogy jobb minél előbb felnőtté válni, ezért elveszik a gyerekkort a gyerekektől. De ez nem magyar sajátosság.”

” A felnőttek szoronganak a maguk előrejutása, egzisztenciája, élete miatt, és ezt átviszik a gyerekekre is. Ő is teljesítsen, az lesz jó neki. -folytatta Vekerdy. Az egész magyar iskolarendszert áthatja az, hogy a jól tanuló gyerekből lesz a jól boldoguló felnőtt, pedig ez nem igaz.”

A kreativitásról és a kritikai érzékről a pszichológus elmondta, hogy mindenki számára köztudott Nyugat-Európában, hogy ezekre lesz a legnagyobb szükség az elkövetkező 125 évben, minden mást megnéz majd a gyerek a neten. A kritikai érzéket a magyar iskola szemtelenségnek nevezi és zömmel nem tolerálja, bár mindig vannak remek tanárok, de azért ők a törpe kisebbség. A kreatív ember gondolkodására az a jellemző, hogy divergens, vagyis széttartó: jön a feladat, agyrobbanás, ezer dolog jut eszébe, ami látszólag nem tartozik oda, de ezekből születik valami új, innovatív. A magyar iskola ezt nem tűri.

És hogy mi lenne a dolga az iskoláknak? Gyerekközpontú, a gyereket szerető, ahol nem az intézmény, a tananyag áll a középpontban, hanem a gyerek. Ráadásul a gyerekközpontú iskola a hatékony. 8-11 féle az intelligencia, a magyar iskola egyet ismer, az is az értelmi és azon belül is csak a szóbelit osztályozza (lexikális és matematikai).

És mi a szülő dolga, amikor a gyerek iskolás lesz? Továbbra is megadni neki azt az érzelmi hátteret, amit eddig is megkapott: mesében, marháskodásban, játékban, kedvességben. A gyereknek az is nagyon fontos, hogy tudja, a családja mindig kiáll mellette, akkor is ha nincs igaza, mindig megvédi a külvilágtól. Az iskola a gyerek dolga. A szülő segít, de nem az ő dolga.

Arra a kérdésre, hogy mennyire legyen jelen a szülő az iskolai problémákban, pl. a gyerekek közötti konfliktusokban, Vekerdy Tamás azt válaszolta, hogy semennyire, ezekben a helyzetekben a tanárnak kell jelen lennie. A nagy biztonságot megadni a szülőnek azt is jelenti, hogy az a gyerek védettebb, jobban bírják az iskolát és az élet nagyobb kihívásait. Jó iskolát vagy tanítónénit kell keresni, már ahol erre lehetőség van. A gyerekek hitetlenül sokfélék és csak nagy differenciáltsággal tudnának jó eredményeket elérni.

A különórákról Vekerdy úgy tartja, hogy ha lehet, jó ideig ne legyen különóra, de ebben nincs dogma. Ha úgy tűnik, hogy valamiben nagyon motivált vagy valami nagyon érdekli, akkor 7-8 évesen miért ne járhatnak zenét vagy nyelvet tanulni. Abban kell támogatni a gyereket, amilyen és nem olyanná tenni, amilyenné a szülő akarja.

Hajszolják, neurotizálják a gyerekeket. Az sem baj, ha belekezd valamibe, de pár alkalom után abbahagyja, mert mégsem tetszik neki.

A digitális eszközöket használnunk kéne, de egyelőre ők használnak minket. Függőséget okoznak. Az agy önjutalmazó rendszerével nagyon élnek és visszaélnek ezek a játékok. A gyermeki agy rendkívül plasztikus, belső képeket gyárt, amit mesehallgatás közben gyárt, de képernyőnézés közben ezeket a belső képeket blokkolják. Pedig ezek a belső képek segítik feldolgozni a feszültséget. Nagy veszélyek vannak a nagy lehetőségek mellett.

Jó-e az, ha kész megoldásokat adunk a gyereknek vagy elég az, amit mintaként lát? A minta, az ahogyan élünk, az a legfontosabb – tartja Vekerdy. Ne hazudjunk a gyerekeknek és beszéljünk velük mindenről.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Inforádió.hu