Gyerek

Van értelme két hétre kinyitni a sulit?

Van igény arra, hogy két hétre megnyissák az iskolákat? Mi lesz a nyári szünettel, ha sok szülő kényszerből már kivette az éves szabadsága nagy részét?
2020. Május 20.
Van értelme két hétre kinyitni a sulit? (fotó: Getty Images)

Állítólag jövő héten eldől, hogy az idei tanévben kinyitnak-e még az iskolák vagy nem. Sokan nem szeretnék, sokan azonban – kényszerből – kivették az éves szabadságuk nagy részét. Nekik nagy fejtörést fog okozni, hogy mihez kezdjenek majd nyáron a gyerekkel.

A családok kevesebb mint 1 százaléka igényelte az iskolai felügyeletet, ez azonban nem jelenti azt, hogy sokan nem engednék vissza az iskolába a gyerekeiket, csupán azt, hogy az összevont gyerekfelügyeletre nem tartanak igényt. A miniszterelnök többször azt hangsúlyozta, hogy június elseje előtt biztosan nem nyitják újra az iskolákat. Legutóbb így fogalmazott: “Nem lehetetlen, de óvatos vagyok. A gyerekeknek valószínűleg nem lesz bajuk, de hazavihetik a fertőzést, és a szülők-nagyszülők bajba kerülhetnek.”

Mivel a tanév hivatalosan június 15-ig tart, normál esetben nem is tűnne akkora dilemmának, hogy érdemes-e erre a 10 napra újra nyitni az iskolákat. A járvány és a vele járó kényszerintézkedések miatt idén más a helyzet: sokan kényszerű szabadságon vannak otthon, sokaknak lassan vissza kell térniük a munkahelyeikre. A lényeg, hogy sok családnak okoz problémát, hogy a gyerekük otthon van. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy mi lesz a nyári szünettel.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, nemrég úgy nyilatkozott, ha valakik, akkor az összes tanuló közül az alsósok térjenek-térhessenek vissza az iskolapadba.

Bár e nyilatkozatát sok helyütt úgy vették át, hogy “a pedagóguskar két hétre visszaküldené az iskolába az alsósokat”, Horváth szerint szó sincs kötelezettségről, csakis lehetőségről, amelyet az alacsonyabb fertőzöttségű településeken a szülők igénybe vehetnek. Legalábbis ezt mondta a hvg.hu-nak a pedagógus kar elnöke.

A lehetőség pedig azért csak az alsósokra vonatkozna, mert ez a korosztály még mindenképp felügyeletet igényel, emellett utazás szempontjából is az ő bejárásuk a legbiztonságosabb, hiszen jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézményekben tanulnak. A felsősök – pláne a középiskolások – visszaterelése járványügyi szempontból ennél jóval kockázatosabb lenne.

Klasszikus, tanórai foglalkozásokról Horváth Péter szerint az alsó tagozaton sem lehetne már szó. Pedagógiailag sem lenne sok értelme és a másfél méteres távolság betartása miatt kevesebb gyerek lehetne a tanteremben, az osztálybontásokhoz pedig több tanárra, munkaerőre lenne szükség. És biztos lennének olyan szülők is, akik nem mernék visszaengedni a gyerekeiket az iskolába.

Bár a kormány még nem döntött, az államtitkár Maruzsa Zoltán a Népszavának adott interjúban egyértelművé tette, hogy elégedett a tantermen kívüli digitális munkarenddel, és a tanévet szerinte ebben a munkarendben is le lehet zárni.

M lesz  a gyerekek felügyeletével a nyáron? Az oktatáspolitikai akciócsoport azért az iskolai felügyeleti lehetőségek kidolgozását, napközi ellátás és tematikus táborok megszervezését javasolta a kormánynak.

Hasonlót javasolt hétfőn a Civil Közoktatási Platform (CKP) is, amely kifejezetten arra kérte a kormányt, hogy olyan megoldást találjon, “amely szakszerű, sokoldalú kompetenciafejlesztő programokat nyújthat a gyerekeknek, segítve egyfelől karantén idején elszenvedett deficit feldolgozását, másfelől kreativitást, érdeklődést, gondolkodást, állóképességet stb. fejlesztenek.”

A gond csak az, hogy tanárok is kellenek, akiket a pedagógus szakszervezetek szerint nem lehet a szabadságuk terhére nyári munkára kényszeríteni. A nyári felügyelet nincs benne a pedagógusok munkakörében. A nyár a szabadságuk ideje, különösen, hogy a digitális munkarenddel sokan erejükön felül vállaltak, széthajtották magukat – mondta a hvg.hu-nak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szűcs Tamás szerint, ahogy eddig, úgy az új helyzetben is kizárólag önkéntes alapon, megbízási szerződéssel lehet ilyen munkát adni a tanároknak.

A gyerekek nyári elhelyezésére nem csak napközis táborok jöhetnének szóba. A Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke szerint külföldi példák alapján ott működik jól a nyári gyermekfelügyeleti rendszer, ahol helyi civil szervezetek, egyházak szervezik azt meg. Takács Imre szerint jó lenne itthon is erre vonatkozó pályázati vagy más támogatási rendszert kialakítani.

Forrás: HVG.hu