Eleinte a kisbaba nem jelent veszélyt az elsőszülött játékaira, értékes tulajdonára, (önjelölt) főnöki státuszra. De amint elkezd mászni, és elvenni a testvére dolgait, valószínűleg megkezdődnek a harcok is. Hiszen a kisgyerekek gyakorlatilag mindenre, amit látnak, azt mondják, hogy “az enyém”, ezzel jelezve a tulajdonigényüket – a babák pedig nem feltétlenül tartják ezt tiszteletben.
Továbbá a figyelem miatt, amit a kisbaba kap tőled, elsőszülött gyermeked úgy érezheti, mintha ő már csak a második helyen állna. Ha pedig az idősebb gyermeked is még kicsi, tehát nagyjából 3 év alatti, valószínűleg még mindig nem igazán érti az idő és a javak megosztásának koncepcióját sem – különösen, ha a kistesóval való osztozásról van szó.
Mit lehet tehát tenni, hogy béke legyen otthon?
Mutasd meg, hogyan osztozzanak
Az értékes holmik megosztása és a sorukra várni a felnőtteknek sem mindig könnyű. Ahogy más szociális készségeket, úgy ezt is meg kell tanulni. Ezért először példát kell mutatnod, és modellezni azt a jószívű hozzáállást, amit te magad is látni szeretnél a gyermekeidtől. Például adj mindkettejüknek egy-egy darabkát a saját sütidből; engedd, hogy ők válasszanak, mi legyen vacsorára; hadd lássák, hogy osztoztok a pároddal (“csak egy perec maradt, felezzük el”); engedj magad elé valakit a boltban, aki csak két dolgot vásárol; stb.
Játsszatok olyan játékokat, amelyben várni kell a sorotokra, mint a labda-gurigatás, vagy csináljatok olyan tevékenységeket, amelyeknél együtt kell dolgozni, mint a rajzolás egy közös, nagy rajzlapra.
- Kapcsolódó: A testvérek versengésének pszichológiája
Legyél reális
Nem reális elvárás az, hogy egy kisgyerek mindent megosszon a kistesójával, és nem is igazán igazságos. Sőt, ha mindig azt kéred a kisgyerektől, hogy mondjon le valamiről a testvére javára, mert ő csak egy kisbaba, az valószínűleg ellenérzést válthat ki. Ezért érdemes megbeszélni a kisgyerekkel, hogy tudod, hogy bizonyos holmik csak az övéi – így jó eséllyel szívesebben osztozik majd a többi dolgán.
Láttad, hogy a kisgyermeked megoszt valamit a kistestvérével? Dicsérd meg érte! Azt láttad, hogy meglökte a kisebbet, amikor az építőkockáihoz akart nyúlni? A viselkedésről mondd el, hogy nem helyes, ne őt kritizáld.
Időzítsd a köröket
Ha már unod, hogy állandóan ki kell kényszerítened, hogy átadják egymásnak a stafétát, és sorra kerüljön mindenki, használj időzítőt. Mivel ez egészen biztosan félreérthetetlen és teljesen objektív, így abból nem lehet veszekedés, hogy a másiknak több idő jutott valamire. Időbe telhet, amíg a gyerekek tiszteletben tartják az időzítő jelzését, de amint elkezdik belátni, hogy mi történik pontosan, – hogy a testvérüknek adják át a játékot, majd az visszakapják tőlük – kevesebb lesz a harc a közös tulajdonú dolgok miatt is.
Egyenlően dicsérj
A kisbaba bizony gyakran mutat majd fejlődési ugrásokat. Amikor ezeket a fejlődési mérföldköveket megünnepled, fontos, hogy a nagyobb gyermek új képességei se tűnjenek magától értetődőnek. Ez kiválthatja az “anya jobban szereti a testvéremet” vitát. Így ha megdicséred a babát, hogy egyedül tud kanállal enni, akkor dicsérd meg a nagyobb gyermekedet is, hogy milyen ügyesen tölti ki magának a tejet a poharába.
Időnként adj szünetet a döntőbírónak
Ha mindig azonnal beleavatkozol a testvérek konfliktusába, nem fogják megtanulni, hogyan oldják meg ezeket maguktól. Ezért inkább várj egy percet, amíg megfigyeled, kompromisszumot tudnak-e kötni. Ha ez nem történik meg, lépj közbe, és kérdezd meg az idősebb gyermekedet, hogy szerinte hogy lehetne véget vetni a csatározásnak, mit lehetne tenni. Ha nem tud magától előállni javaslattal, óvatosan vezesd rá egy jó megoldásra.
Segítsd megélni az érzéseit
A kistestvérek zavaróak, bosszantóak lehetnek időnként a nagyobbaknak, akárcsak az, hogy mindenen osztozniuk kell, ami korábban csak a sajátjuk volt (beleértve a szülőket is). Mondd el az idősebb gyermekednek, hogy teljesen rendben van, ha időnként kiengedi a dühöt amit ezzel kapcsolatban érez.
Amikor azt mondja, hogy “utálja a kistesóját, és bárcsak visszavinnék őt a szülei oda, ahonnan hozták”, azzal csak azt a dühét fejezi ki, amit amiatt érez, mert a kicsi feldöntötte a tornyot, amit ő az előbb felépített. Legyél empatikus, segítsd, hogy megértve érezze magát. Ne próbáld megmagyarázni a baba viselkedését. A legfontosabb, hogy tudja, hogy az érzéseinek helye van, az érzései érvényesek, és lehet dühös. De ne engedd, hogy a vita fizikai síkra kerüljön. Akármi is volt, ami kiváltotta a haragját, add a tudtára, hogy mást bántani nem helyes viselkedés.
Forrás: whattoexpect.com
Kapcsolódó cikkek
