Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Sokan nem akarják beadatni a lányaiknak a HPV-oltást

Szerző: Botás Enikő

2020. március 16.

Forrás: babaszoba.hu

Megelőzés és őszinte kommunikáció - munkája két alappillére. Dr. Bartha Tünde közel 20 éve dolgozik már szülész-nőgyászként, és reméli megéri még azt a kort, mikor a méhnyakrák eltűnik végre a Föld színéről.

Sokan nem akarják beadatni a lányaiknak a HPV-oltást (fotó: Getty Images)
Bár eredetileg patológusnak készült, az orvosi egyetem hatodévén végül gondolt egyet és szülész-nőgyógyász lett belőle. Rádöbbent, hogy ha az eredeti terv szerint haladna, akkor egy idő után biztosan hiányozna neki a páciensekkel való kommunikáció és mindenképpen olyan szakirányt szeretett volna választani, ahol több oldala is van a gyógyításnak. A szülészet-gyógyászat tűnt számára a legizgalmasabbnak, ahol bár kizárólag női betegekkel foglalkozik, mégis rengeteg különféle terület találkozik össze -  van benne endokrinológia, műtétek, de gyermekgyógyászat és onkológia is. Dr. Bartha Tünde 2002 óta praktizál szülész-nőgyógyászként.
Van olyan terület a munkáján belül, ami a legközelebb áll a szívéhez?
Az egyik a megelőzés. A megelőzés és a szűrés fontosságának terjesztése, hogy hiteles információkat juttassunk el az emberekhez. És ehhez kapcsolódik a másik kedvenc területem is, a gyermekgyógyászat, tehát a fiatalokkal való foglalkozás. Ha a fiatalokkal minél többet beszélgetünk tabu nélkül a nőgyógyászati témákról, akkor ők már úgy nőnek fel, hogy tisztában lesznek azokkal az információkkal, ami választási lehetőséget ad a számukra. Ha szakmailag hiteles információt tudunk nekik átadni emberi módon, akkor nekik már teljesen természetes lesz, hogy igenis eljárnak nőgyógyászhoz, és hogy tudják mi történik a testükben. Szoktam is ezzel kapcsolatban előadásokat tartani gimnáziumokban, de szívesen beszélgetek a hozzám forduló páciensekkel is.
A megelőzéshez arra is szükség van azért, hogy a beteg őszinte legyen az orvosával.
Igen, ez elengedhetetlen lenne.
Ön hogy látja, jobban meg mernek nyílni a nők egy női nőgyógyásznak?
Dr. Bartha Tünde
Nem feltétlenül, de azt tudom, hogy nekem hál istennek megnyílnak. De nem tudom, hogy azon múlik-e, hogy nő vagyok. A férjem is nőgyógyász, neki is nagyon sok betege van és neki is nagyon sok mindent elmondanak a páciensek. Szerintem azon múlik, hogy tényleg figyelemmel és időt rászánva ott vagyunk-e, meghallgatjuk-e őket. A másik pedig, hogy kinek mire van igénye. De nyilván arra is oda kell figyelni, hogy vegyük észre, ha valaki nem tud megnyílni, pedig lenne rá igénye. Ilyen esetben egy-egy kérdéssel próbálok kicsit segíteni, hogy érezze, nyugodtan elmondhat nekem bármit.
Ezt egyébként át is szoktuk beszélni. Bár azt általában tudják, hogy az orvosi titoktartás kötelez bennünket, de mivel nem csak én vagyok ott, hanem az asszisztensnőim is, ez lehet, hogy megriaszthat valakit. Éppen ezért mindig elmondom a pácienseknek, hogy ebből a rendelőből nem juthat ki semmit. Egy fiatal lány esetén is csak akkor kell beszélnem a szülővel, ha valamilyen okból kifolyólag műtétre kerülne a sor, hiszen még kiskorú, nem vállalhat teljesen felelősséget magáért. De egyébként, ha van olyan kérdés, amit például az édesanyja előtt nem merne feltenni, akkor hozzám egyedül is bármikor jöhet.
A Mályvavirág Alapítvány egyik alapító tagja. Miért tartották fontosnak, hogy létrehozzanak egy ilyen kezdeményezést?
Mikor Tóth Icót méhnyakrákkal diagnosztizálták a betegsége alatt írt egy naplót. Ebben kendőzetlenül írt a mindennapjairól, a jó és a rossz dolgokról egyaránt. Mikor megfogalmazódott benne, hogy ezt a naplót ki kellene adni, akkor úgy gondolta, hogy a laikusok miatt érdemes lenne hozzá egy szakmai részt is csatolni. Egy közös ismerősünk hozott bennünket össze, és én segítettem a szakmai rész megírásában. 2013 májusában pedig létrejött az alapítványt, a többi meg szinte már történelem.
Két fő szempontunk volt. A méhnyakrákos megbetegedések megelőzését szerettük volna terjeszteni, hogy tudjanak arról a nők, hogy ezt a betegséget igenis meg lehet előzni, valamint azoknak is szerettünk volna segíteni, akik éppen megküzdenek ezzel a betegséggel.
Milyen megelőzési lehetőségek léteznek jelenleg?
Minden szervnek vagy szervrendszernek lehetnek rosszindulatú megbetegedései, de egyetlen egy olyan vagy szerv van, amelyiknél tényleg van egy rákmegelőző állapot, ami pedig szűrhető is - ez a méhnyak. Ennek a rákmegelőző állapotnak ráadásul több fajtája is van. Azt szoktam mondani, hogy olyan ez, mint egy folyosó, amin haladunk-haladunk és a végén ott a méhnyakrák. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy éppen hol tartunk ezen a folyosón. Ebből a rákmegelőző állapotból egyébként a súlyosságától függően spontán meg is lehet gyógyulni, de sajnos van, hogy erre nincs esély. Viszont tudjuk jól, hogy mi okozza, és ezt az okot (HPV-fertőzés) tudjuk szűrni. Azt is meg tudjuk állapítani biomarker vizsgálattal, hogy elindult-e a folyamat a sejtekben. Mindez a szekunder megelőzéshez tartozik, de ami még nagyon fontos, hogy ennél a betegségnél van elsődleges megelőzés módszer is, ez pedig a HPV-oltás.
Hány nőt érint jelenleg Magyarországon a méhnyakrák?
1300-1500 nő lesz évente beteg és a harmadukat elveszítjük. Tehát egy 400-500 halálozás még mindig van.
Mi lehet az oka annak, ha valakit nem lehet megmenteni?
Ez bonyolult. De nagyon sokszor bizonyos terápiás sikertelenségek mögött az áll, hogy valaki későn jelenik csak meg az orvosnál. Persze azt is fontos látni, hogy sokan már csak a logisztika miatt sem tudnak könnyen eljutni vizsgálatokra. Ezért is volt nagyon jó lépés volt, hogy bevezették a védőnői méhnyakrák-szűrést. Így olyan helyeken, ahol nincs orvos, a védőnő is leveheti a mintát. Ezzel már sokkal több nő juthat el vizsgálatra. De ezt igazából nem lehet erőltetni. Tájékoztatni kell, folyamatosan beszélni kell róla.
Az elmúlt években érzékelt változás a betegek hozzáállásán? Csökkent az érintettek száma?
Nyilván egy betegség felszámolásában 7 év nagyon kevés idő. Évtizedekre van ehhez szükség. De én mindig elmondom, hogy rémlem megélem majd azt, mikor a méhnyakrák eltűnik végre a Föld színéről. Az adatok tehát nagyjából ugyanolyanok mint 7 évvel ezelőtt. De azt látjuk, hogy talán egy kicsit nagyobb a hajlandóság a nők részéről, talán többen eljárnak vizsgálatokra. Amíg valami tabu, addig arról nyilván nem beszélünk, nem kérdezünk, nem tudunk róla. De ha kiállunk és felvállaljuk, ha beszélünk a nőgyógyászati vizsgálatokról, a szűrésről, és ezt a fiataloknak is megtanítjuk, akkor egy idő után természetessé válik majd. Szokták kérdezni, hogy nem unalmas még? De hát ez mindaddig nem lehet unalmas, amíg egy méhnyakrákos nő is van.
Szakemberként mennyire nehéz lelkileg feldolgozni, ha valaki későn fordul segítségért, és ha nem lehet már rajta segíteni?
Nagyon nehéz. De semmiképpen nem szabad az érintettet hibáztatni, felelősnek tartani, hiszen fogalmunk sincs, milyen körülmények játszottak közre. És azt is tudni kell, hogy nincs olyan, hogy nagyon késő. A reményt nem lehet elvenni senkitől. Úgy kell hozzáállni, hogy van egy szituáció, aminek megfelelően kell cselekedni és nyilván támogatni a pácienst.
Visszatérve a megelőzésre: a HPV-oltás ingyenesen igényelhető a 7. osztályos lányok számára. A szülők mennyire élnek ezzel a lehetőséggel?
Rengeteg anyukával találkozom, aki jön a lányával és azt mondja, hogy ő sosem adatná be. És akkor megkérdezem, hogy miért? Mi a félelme? Milyen információk birtokában döntött így? Gyakran kiderült ilyenkor, hogy ezek az információk nem feltétlenül valósak. Leülök beszélgetni velük, és van, aki ilyenkor azonnal azt mondja, hogy akkor mindenképpen kérni fogja, de van, aki gondolkozik rajta és csak később jön vissza. De természetesen ez is mindenkinek a személyes döntése kell, hogy legyen.
Van olyan generáció, amelyik már kicsit tudatosabban áll ezekhez a kérdésekhez?
A fiatalok egyre tudatosabbak. Épp ma reggel beszéltük a 14 éves lányommal, hogy már mennyi mindenről tudnak beszélni és mernek kérdezni az ő korosztályában. A lányomon keresztül én is nagyon sok kérdést kapok az osztálytársaitól, nekik ez már szinte természetes. Sokkal könnyebben beszélnek a testükről, a menzeszről, sőt akár a fiúk is kérdeznek. És egyre többször tapasztalom, hogy a fiatal lányokat a barátjuk is elkíséri, amikor fogamzásgátló módszerekről jönnek érdeklődni. És ez szuper! A fiúk is érzik, hogy ez nem csak a nő dolga, ez egy közös felelősség.
Ön hogyan próbál meg a lányának példát mutatni? Milyen tippet adna a szülőknek?
Őszintén kell beszélni, egészen kiskortól kezdve. Már akkor, mikor felfedezik magukat a bölcsiben, tudniuk kell, hogy ez egy teljesen természetes dolog. Mindig a gyerek adott érettségi fokán, de őszintén kell beszélni és felelni a kérdéseikre. Érezniük kell, hogy kérdezhetnek, hogy ezzel nincsen semmi baj. Ismerniük kell a testüket, hogy tudják, mikor van baj, mikor kell szólniuk és mi számít természetesnek. Ha a lányomnak kérdése van, akkor nyilván mindent eldobok és ráfigyelek, hogy érezze, hogy fontos, amit mond.
Nyilván én is szerencsés voltam, hogy anno kérdezhettem az anyukámtól, remélem a lányom is szerencsésnek érzi magát, és mer kérdezni tőlem. Azt szoktam tanácsolni a fiataloknak, hogy ha egyedül érzik magukat, úgy érzik a problémájukról otthon nem tudnak beszélni, akkor igenis kopogjanak be egy nőgyógyászati rendelőbe és addig menjenek, amíg egy olyan szakemberrel, vagy akár védőnővel nem találkoznak, akinek őszintén feltehetik a kérdéseiket.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék