Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Részképesség-zavarok a gyerekeknél: tünetek és kezelés

Szerző: Babaszoba.hu

2017. szeptember 5. | Frissítve: 2018. október 26.

Forrás: babaszoba.hu

Részképesség-zavarok alatt a fejlődés részterületeinek (például finommotorika vagy beszéd) zavarát értjük. Részképesség-zavarokban a gyermekek mintegy tíz százaléka szenved, fiúk négyszer gyakrabban, mint lányok.

Részképesség-zavarok a gyerekeknél: tünetek és kezelés

A probléma lehet öröklött, vagy a gyermeki agy fejlődése során az agyszövet oxigénhiány, sérülések, vérzések vagy daganatok miatti károsodásának következménye. A fejlődés bizonyos területein a gyermek akkor is visszamaradhat, ha a kelleténél kevesebb tanulási ingert kap ahhoz, hogy agyfunkcióit életkorának megfelelően gyakorolhassa.
A problémákat legtöbbször csak iskoláskorban állapítják meg, amikor a gyermek a követelményektől elmarad.

Beszédfejlődési zavar

Beszédfejlődési zavar akkor áll fenn, ha a gyermeknél az alábbi négy területen (nem feltétlenül azonos mértékben) eltéréseket tapasztalunk:
- A gyermek gyakran nem képes megérteni a hallottakat. Passzív szókincse korlátozott.
- A gyermek aktív szókincse korlátozott, emiatt nehézséget jelent számára a már ismert dolgok helyes megnevezése.
- Dysgrammatizmus esetén a gyermek a mondatokat gyakran hibás nyelvtanisággal képzi. A fiúk mintegy három százaléka dysgrammatizmust mutat az első osztályban.
- A gyermek nem képes helyesen képezni hangokat vagy hangkapcsolatokat; ezt dyslaliának vagy hebegésnek nevezzük. Iskoláskor előtt az összes gyermek mintegy öt százaléka érintett, fiúk kétszer olyan gyakran, mint lányok.
Beszédfejlődési zavar esetén segít a logopédiai kezelés, miután a hallászavarokat előzőleg pontos vizsgálattal kizárták. Ha a beszédzavar más részképesség-zavarokkal függ össze, további intézkedésekre, például ergoterápiára vagy gyógypedagógiai kezelésre lehet szükség.

Olvasási-helyesírási gyengeség

Jellegzetes részképesség-zavar az olvasási-helyesírási gyengeség (legasthenia), amely kizárólag az írást és az olvasást érinti. Legasthenia a gyermekek három-öt százalékánál kimutatható, és fiúknál lényegesen gyakoribb, mint lányok körében.
A zavart rendszerint csak iskoláskorban tekintik problémának, és túlnyomórészt kilenc-tizenkét éves korban diagnosztizálják. Vagy kombináltan, vagy izolált olvasási, illetve helyesírási zavarként vagy gyengeségként lép fel.
Izolált olvasási zavar esetén a gyermek nem halad az olvasásban, és olvasáskor sok hibát ejt, vagy folyékonyan olvas ugyan, de nem érti, mit olvasott. Az olvasási zavarnak ez a fajtája a kisgyermekkori beszédfejlődésben gyökerezik. Az érintett gyermekeknek beszédtanuláskor gondjaik voltak a szavak, szótagok és betűk felismerésével és megtanulásával. Ez a phonologikus tudat egyfajta zavara. A beszédfejlődés zavara ezután az általános iskola első osztályában folytatódik helyesírási zavarként, amikor az írástanulás során a szóban megtanult hangokat és szavakat betűkkel kell kapcsolatba hozni.
A legasthenia oka feltehetőleg több tényező összegződése, amelyben valószínűleg öröklött tényezők (vélhetőleg a tizedik és a tizenötödik kromoszóma zavara) is szerepet játszanak. Legasthenia más, finom- és durva motorikus zavarokkal, illetve az érzelmi fejlődés zavaraival is együtt járhat.
Iskolai kudarcaik miatt az érintett gyermekeknél úgynevezett másodlagos zavarok, depresszió, szorongás, az iskolával szembeni vonakodás, fej- és hasfájás és önbizalomhiány is felléphet. Ezért legasthenia diagnózisánál ezeket a másodlagos zavarokat is figyelembe kell venni.
Minden diagnosztizálásnál intelligenciatesztre, továbbá legalább egy olvasási és helyesírási tesztre van szükség. Ha a gyermeknél legastheniát állapítanak meg, a diagnózist részletesen meg kell beszélni a szülőkkel, magával a gyermekkel és (különösen az iskolai) környezetével. Ugyanígy foglalkozni kell a másodlagos zavarokkal, amelyeket a legasthenia kezelésével egyidejűleg orvosolni kell. Javasolt hetente két-három alkalommal kiscsoportos (2-4 fő) legasthenia-tréning látogatása.

Számolási gyengeség (dyscalculia)

A beszéd mellett leggyakrabban az érzékelés és a megjegyzőképesség területén mutatkoznak részképesség-zavarok. A dyscalculia esetén számokat és számcsoportokat nem tudnak rendezni, összeadni, kivonni vagy osztani.

Vizomotoros zavar

A probléma megléte esetén az előrajzolt alakokat nem tudják maguk lerajzolni a gyerekek.

Hiányos megjegyzőképesség

Tárgyi tartalmakat nem tudnak megfelelő sorrendben visszaadni a gyerekek, mikor a megjegyzőképesség zavara tapasztalható a gyermeknél.
Kezelési lehetőségek
A kezelési lehetőségek a részképesség-zavar fajtája szerint különbözőek.

Logopédia

Beszéd- és hangképzési zavarokkal foglalkozik. A logopédus a kezelést saját döntése szerint egyénileg vagy kis csoportokban végzi. A kezelés súlypontja a beszédfejlesztés közös játék vagy cselekvési helyzetek során: a cél többek között az aktív és passzív szókincs fejlesztése, hangok létrehozása, illetve kidolgozása, és adott esetben a nyelvtan javítása.

Ergoterápia

A durva és finommotoros részképesség-zavarok, összpontosítási és tanulási problémák esetén segít. Az ergoterápia javítja a motoros képességeket és az érzékszervek működését, elősegíti az összpontosítást és növeli az önbizalmat.

Gyógypedagógia

Célja a tanulási képesség és a társas magatartás javítása, valamint az, hogy lehetővé tegye a gyermek jobb társadalmi beilleszkedését. Segít olvasási és helyesírási gyengeség, beszédhibák és beszédzavarok esetén.

Pszichomotorika

Testmozgással és koordinációval elősegíti az agy durva és finommotoros területeinek fejlődését, mivel ez a motorikával szorosan összefügg. Sikerrel alkalmazzák hiányos testi motoros fejlettség és testi koordinációs zavarok, testérzékelés, valamint beszédfejlődési és magatartászavarok esetén. Javítja a koordinációt, az összpontosítást, a beszédfejlődést és a társas magatartást is, mivel mindig csoportos terápia keretében történik.
Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék