Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésrőlBeszédfejlődés: minek, mikor van itt az ideje?
Szerző:
Viniczai Andrea
2015. szeptember 28. | Frissítve: 2017. szeptember 26.
Forrás:
babaszoba.hu
Mikor kell már a gyermekemnek tudnia kimondani az r betűt? És a k-t? Az oviban mindezt megtanulják? Meddig kell türelmesnek lennünk, és mikor kell szakember segítségét kérni? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ!

Iskolaérettségi követelmény a hibátlan beszéd?
A
mozgásfejlődés mellett a beszédfejlődés kérdése a kisgyermekes szülők egyik kedvenc témája. Hiszen laikusként véget nem érő vitákat tudunk folytatni azon, hogy gyermekünknek hány éves korában kellene ezt a hangot, vagy azt a szót hibátlanul kimondania.
Mi most egy szakember segítségét kértük; Mácsikné Végső Rita, logopédus kalauzol el minket a beszédfejlődés megértésének világába. És rögtön azzal az érdekes ténnyel kezdi, hogy a beszédfejlesztés - vagyis az anyanyelv szép és helyes használatának megtanítása - már akkor megkezdődik, amikor az anya a gagyogó gyermekéhez beszél. Majd azzal folytatódik, amikor a gyermek első szavaira a környezete egyszerű mondatokkal reagál.
"A beszédfejlesztés jelentősége akkor nő meg, amikor a gyermek beszédkedve felébred. Ekkor a környezete segíti a
szókincs gyarapodását. Ez segíti a gyermeket abban, hogy a szavakat ne csak szándékainak, panaszainak kifejezésére alkalmazza, hanem új ismeretek megszerzésére. Itt újabb feladat vár a környezetére: dalokkal, versekkel, mondókákkal, mesékkel gazdagítani a gyermek ismereteit, képzeletvilágát a beszédkészségét".
Itt hívja fel a figyelmünket arra a logopédus, hogy az óvodai beszédnevelés során az anyanyelv fejlesztésének eszközei a szókincs további gyarapítása, a szavak jelentésének mélyebb megértése, a nyelvtanilag helyes mondatalkotás játékos formában, módszeresen, rendszeresen történik.
A magzati kommunikációtól a többszavas mondatokig
Gyermekünk kommunikációja a külvilág felé már egész korán elkezdődik, már a méhen belüli életben megfigyeltek elemi kommunikációt, a magzat érzékeli az anya beszédének ritmusát, prozódiáját, intonációját.
A születése után a sírás számára az első kommunikációs kapocs. A logopédus azt is elárulja, hogy a baba 6 hetes kora körül már 4 fajta sírást lehet megkülönböztetni:
-
Fájdalomsírás: magas, erős hang, ami egy idő múlva halkul.
- Éhségsírás: magas erős sír hangon sír.
- Kisebb kellemetlenségek miatti sírás: nem túl hangos sírás.
- Unalomsírás: kis intenzitású sírás.
"Az első hetekben a csecsemő hangjai magánhangzók és h-szerű hangok, melyek ún. feltétlen reflexhangok, melyeket a fájdalom, az éhség, a kényelmetlen testhelyzet vált ki"- magyarázza a logopédus.
"Pár hét után a feltétlen reflexhangok mellett megjelennek
sírástól eltérő hangok is, amelyek már nemcsak magánhangzókat, hanem mássalhangzókat is tartalmaznak. Ez már a gagyogás időszaka."
12 hónapos kor körül egyszavas mondatok jelennek meg, melyeknek aktuális jelentésük az adott szituációtól függ. Ezek többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagyis a szülő által használt szavak torzításai. A globális beszédmegértés segítségével értelmezi a hallottakat, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján. (Pl.: Nem szabad!)
15-21 hónapos kor körül összekapcsolódnak az egyszavas mondatok, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A globális beszédértés is tovább finomodik. Fokozottan érdeklődik környezete iránt. Egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse. Kétszavas utasítást teljesít, ismeri a "köszönöm" és "szervusz" értelmét. Mondókákra, népi gyermekdalokra figyel, egyre tisztábban ejti ki a szavakat, és az enni-innivalót megnevezve kéri.
3 éves kor körül már többes számot használ, és összetett mondatokkal fejezi ki magát. Kialakul az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt még előfordulhat ingadozás. A szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elemek fokozatosan beépülnek.
Mi okozhatja a beszédproblémákat?
Mácsikné Végső Rita szerint több minden is akadályozhatja a helyes beszéd kialakulását a kisgyermekkorban:
a hallássérülés,
elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek,
szájpad-hasadék,
idegrendszeri fejlődési zavar.
De a beszédfejlődést befolyásoló faktorok között lehetnek szociális tényezők is:
a környezet,
a megfelelő beszédpélda,
a szopási-nyelési probléma,
a gagyogás elmaradása, késése vagy elégtelensége,
kislányok és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól.
"A legkorábbi beszédprobléma a
megkésett beszédfejlődés" - mondja a szakember. "Ha a gyermek 2-2,5 éves kora körül nem vagy alig beszél, fontos logopédus segítségét kérni, aki logopédiai tanácsadás keretében nyújt segítséget a szülőknek.
Ha egy ép hallású, ép értelmi képességű
3 éves gyermek még nem beszél, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek akadályozott beszédfejlődésű. A beszéd elsajátításának nehézsége, zavara áll fent, mely lehet enyhébb vagy súlyosabb. Ebben az esetben elsősorban a beszéd feldolgozása és megértése nehezített.
Ennek többféle oka lehet: lassúbb agyi érés, szülés előtti, szülés közbeni, szülés utáni sérülés, öröklött beszédgyengeség, ingerszegény környezet. A tüneteit a nyelv minden szintjén tapasztalhatjuk, azaz az érintettség tapasztalható a hangok, szavak, ragok, mondatalkotás szintjén. Ezért fontos, hogy minél korábban kiderüljön a probléma és megkezdődjön a logopédiai fejlesztés!"
A
gagyogás időszakában a gyermek anyanyelvének csaknem valamennyi hangja előfordul. Sőt, nem is gondolnánk, de ebben az időszakban minden csecsemő képez olyan hangokat is, amelyek anyanyelvében nem fordulnak elő.
Aztán a beszéd kezdeti szakaszában a gyermekeknek a hangok nagy részét ismét ki kell alakítania, mert a gagyogásból csupán csak néhány hangot, hangcsoportot ment át a tulajdonképpeni beszédbe. "Ennek a magyarázata az,"- mondja a logopédus, "hogy a gagyogás időszakában a gyermek fekvő testhelyzetben képzi a hangokat. A beszéd kezdetén pedig
már ül, esetleg áll. A fekvő helyzetben a nyálképződés miatt fellépő védekező reakció létrehozza a k és g hangot.
Amikor a gyermek ül vagy áll, a testhelyzet révén könnyebben képzi az ajakhangokat, foghangokat, ugyanakkor nehezen képzi a k és g hangot. Az első mássalhangzók a m, b, p, f, v, j. Később alakul ki a k, g hang. Viszonylag későn jelenik meg a sziszegő, susogó hang, melynek magyarázata abban rejlik, hogy az elülső fogak rendszerint 12-18 hónapos kor körül bújnak ki. Legkésőbb alakul ki az r, ty, gy, ny hang."
4,5-5 éves korra az élettani pöszeség megfelelő akusztikus és motoros fejlődésnél önkorrekcióval javul. Az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, fejlesztést nem igényel.
4,5-5 éves kor körül, ha nem megfelelő a hangok kiejtése, akkor
pöszeségről, artikulációs zavarról beszélünk. A pöszeség kiterjedhet hangokra, szótagokra, szavakra. Lehet torz a hangejtés, helyettesítés, és hangkihagyás.
Az r hang kialakulásának feltétele az artikulációs izomzat megfelelő fejlettsége. A legkésőbb kialakuló hangok közé tartozik. Beszédszervi izmok megfelelő működése mellett az r hang 4,5- 5 éves korra kialakul.
Az egyik leggyakoribb beszédhiba az r hang j vagy l hanggal való helyettesítése. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki ez a hang, akkor mindenképpen logopédiai beavatkozást igényel az r hang kialakítása, fejlesztése.
- Arra szoktam kérni az 5 éves gyermekek szüleit - mondta a szakember -, hogyha eddig nem alakult ki az r hang, akkor azt otthon ne erőltessék! Bízzák szakemberre, ugyanis a sok sikertelen erőlködés miatt gyakran alakul ki a torokban ejtett r hang, mely a mi anyanyelvünkben hibás hangképzésnek minősül. A nem megfelelő helyen képzett hang helyett a nyelvhegyi r -t kialakítani nagyon nehéz feladat.
Mit tehetünk szülőként a tiszta beszéd kialakulása érdekében?
A logopédus felhívja még a figyelmünket arra is, hogy nagyon fontos, hogy a Mi ez? és a
Miért? korszakban a gyermek kérdéseire mindig válaszoljunk! Kerüljük a dajkanyelvet és a gügyögést, és a gyermek előtt tisztán helyesen képezzük a hangokat!
Ha a gyermek pöszén mond ki egy-egy szót, akkor mi helyesen ejtve ismételjük meg. A helyes ejtést ne erőltessük! Elég, ha a környezete tisztán, helyesen beszél. Guggoljunk le hozzá, hogy lássa az ajkunkat, a nyelvünk helyzetét és így is mondogassuk a szavakat, mondatokat. Sokszor elég ennyi.
Megpróbálhatjuk javítgatni a gyermek beszédhibáját, de semmiképpen se erőltessük. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknek ez nehézséget okoz, akkor kérjünk logopédustól tanácsot. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki a tiszta hangképzés, akkor azt bízzuk szakemberre.
A
szoptatás nagyon nagymértékben "erősíti" a beszédizomzatot, tehát már szoptatással segítjük a helyes hangképzés feltételeinek kialakulását. A fogzás során darabos ételek rágására való késztetés is segítheti a beszédszervek izomzatának erősödését.
Iskolaérettségi követelmény a hibátlan beszéd?
Természetesen az az ideális, ha a gyermek beszédhibája az iskolakezdésre megszűnik.
Beszédhiba a pöszeség és a
dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd, hogy csak a legismertebbeket említsük. Vannak olyan beszédhibák, nyelvi zavarok, amik nem javulnak meg nagycsoportos korban. Ilyenkor a beszédhiba súlyossága, a gyermek beszédstátusza alapján tesz/tehet javaslatot a logopédus, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága az iskolai tanulmányok megkezdésére illetve halasztására.
Például ha a dadogás 7-8 éves kor előtt kezdődik, kialakulása sok esetben a beiskolázással esik egybe. Ez esetben nem javasolja a szakember a gyermek
iskolakezdésének elhalasztását.
Pöszeség esetében más a helyzet. A pöszeség általában logopédus segítségével nagycsoport végére megszűnik.
Van, amikor 1-2 hang kialakítása, spontán beszédben való alkalmazása tanulási nehézség kialakulása nélkül 1. osztályban folytatható, illetve befejezhető.
Ha a pöszeség egy súlyos nyelvi zavar egyik tünete, akkor a
diszlexia, diszgráfia, vagyis olvasás-, írászavar kialakulásának veszélye miatt ajánlják az iskolakezdés elhalasztását.
A hazai logopédiai ellátásról
Az óvodában
logopédusok segítik a gyermekek beszédfejlődését. Jelenleg a megyei, kerületi pedagógiai szakszolgálatok tagintézményei biztosítják az óvodában a logopédiai ellátást. Ha egy hároméves óvodás nem vagy alig beszél, akkor az óvodában ellátást biztosító logopédus foglalkozik heti rendszerességgel a gyermekkel.
Minden 5. életévét betöltött gyermekkel kötelező egy ún. logopédiai alapvizsgálatot elvégezni, függetlenül attól, hogy beszédhibás-e vagy sem. Az alapvizsgálatot egy nyelvi fejlettséget vizsgáló teszttel végzi a szakember, mely a beszédzavart, a nyelvi zavart és az olvasás/írászavar kockázatát állapítja meg, illetve zárja ki.
Az alapvizsgálat mellett szűrővizsgálatokat is végeznek a logopédusok. Ilyen például a diszlexia-előrejelző gyorsteszttel végzett szűrés. Az alapvizsgálat és a szűrés alapján kiderül, hogy ki az a gyermek, akinek logopédiai fejlesztésre van szüksége. Azok a gyermekek, akik logopédiai ellátást igényelnek, azok egy részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálaton vesznek részt, abban az esetben, ha a szülő írásban beleegyezett a vizsgálat végzésébe.
Az ötévesek alapvizsgálatához és a szűrésekhez a szülő beleegyezése nem kell, mert ezeket jogszabály kötelezően elvégzendő feladatként írja elő. A részletes diagnosztikai vizsgálatról a szülő írásban, egy úgynevezett logopédiai vizsgálati véleményben kap tájékoztatást gyermeke beszédproblémájáról, a diagnózisról és a terápiáról.
Hozzászólások