Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésrőlBeszédfejlődés: minek, mikor van itt az ideje?

Szerző: Viniczai Andrea

2015. szeptember 28. | Frissítve: 2017. szeptember 26.

Forrás: babaszoba.hu

Mikor kell már a gyermekemnek tudnia kimondani az r betűt? És a k-t? Az oviban mindezt megtanulják? Meddig kell türelmesnek lennünk, és mikor kell szakember segítségét kérni? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ!

Iskolaérettségi követelmény a hibátlan beszéd?

A mozgásfejlődés mellett a beszédfejlődés kérdése a kisgyermekes szülők egyik kedvenc témája. Hiszen laikusként véget nem érő vitákat tudunk folytatni azon, hogy gyermekünknek hány éves korában kellene ezt a hangot, vagy azt a szót hibátlanul kimondania.
Mi most egy szakember segítségét kértük; Mácsikné Végső Rita, logopédus kalauzol el minket a beszédfejlődés megértésének világába. És rögtön azzal az érdekes ténnyel kezdi, hogy a beszédfejlesztés - vagyis az anyanyelv szép és helyes használatának megtanítása - már akkor megkezdődik, amikor az anya a gagyogó gyermekéhez beszél. Majd azzal folytatódik, amikor a gyermek első szavaira a környezete egyszerű mondatokkal reagál.
"A beszédfejlesztés jelentősége akkor nő meg, amikor a gyermek beszédkedve felébred. Ekkor a környezete segíti a szókincs gyarapodását. Ez segíti a gyermeket abban, hogy a szavakat ne csak szándékainak, panaszainak kifejezésére alkalmazza, hanem új ismeretek megszerzésére. Itt újabb feladat vár a környezetére: dalokkal, versekkel, mondókákkal, mesékkel gazdagítani a gyermek ismereteit, képzeletvilágát a beszédkészségét".
Itt hívja fel a figyelmünket arra a logopédus, hogy az óvodai beszédnevelés során az anyanyelv fejlesztésének eszközei a szókincs további gyarapítása, a szavak jelentésének mélyebb megértése, a nyelvtanilag helyes mondatalkotás játékos formában, módszeresen, rendszeresen történik.

A magzati kommunikációtól a többszavas mondatokig

Gyermekünk kommunikációja a külvilág felé már egész korán elkezdődik, már a méhen belüli életben megfigyeltek elemi kommunikációt, a magzat érzékeli az anya beszédének ritmusát, prozódiáját, intonációját.
A születése után a sírás számára az első kommunikációs kapocs. A logopédus azt is elárulja, hogy a baba 6 hetes kora körül már 4 fajta sírást lehet megkülönböztetni:
  • Fájdalomsírás: magas, erős hang, ami egy idő múlva halkul.
  • Éhségsírás: magas erős sír hangon sír.
  • Kisebb kellemetlenségek miatti sírás: nem túl hangos sírás.
  • Unalomsírás: kis intenzitású sírás.
"Az első hetekben a csecsemő hangjai magánhangzók és h-szerű hangok, melyek ún. feltétlen reflexhangok, melyeket a fájdalom, az éhség, a kényelmetlen testhelyzet vált ki"- magyarázza a logopédus.
"Pár hét után a feltétlen reflexhangok mellett megjelennek sírástól eltérő hangok is, amelyek már nemcsak magánhangzókat, hanem mássalhangzókat is tartalmaznak. Ez már a gagyogás időszaka."
Ezt követi 8-10 hónapos korban az úgynevezett echolálás, vagyis az értelem nélküli utánmondás.
12 hónapos kor körül egyszavas mondatok jelennek meg, melyeknek aktuális jelentésük az adott szituációtól függ. Ezek többnyire szótöredékek, hangutánzó szavak, vagyis a szülő által használt szavak torzításai. A globális beszédmegértés segítségével értelmezi a hallottakat, a mimika, a gesztus, a zenei elemek alapján. (Pl.: Nem szabad!)
15-21 hónapos kor körül összekapcsolódnak az egyszavas mondatok, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A globális beszédértés is tovább finomodik. Fokozottan érdeklődik környezete iránt. Egyre nagyobb a passzív és aktív szókincse. Kétszavas utasítást teljesít, ismeri a "köszönöm" és "szervusz" értelmét. Mondókákra, népi gyermekdalokra figyel, egyre tisztábban ejti ki a szavakat, és az enni-innivalót megnevezve kéri.
2-2,5 éves kor körül már bővített mondatokat használ. Képeskönyvből cselekvéssorokat tud elmondani, és névmásokat, ragokat használ, megkérdezi a tárgyak nevét.
3 éves kor körül már többes számot használ, és összetett mondatokkal fejezi ki magát. Kialakul az anyanyelvre jellemző hang- és fonémarendszer, melynek ejtésében az élettani pöszeség miatt még előfordulhat ingadozás. A szókincs folyamatosan gazdagodik, a nyelvtani elemek fokozatosan beépülnek.
4 éves kortól már minden szófaj előfordul, és a mondatszerkesztés is árnyaltabbá válik.

Mi okozhatja a beszédproblémákat?

Mácsikné Végső Rita szerint több minden is akadályozhatja a helyes beszéd kialakulását a kisgyermekkorban:
  • a hallássérülés,
  • elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek,
  • szájpad-hasadék,
  • idegrendszeri fejlődési zavar.
  • De a beszédfejlődést befolyásoló faktorok között lehetnek szociális tényezők is:
  • a környezet,
  • a megfelelő beszédpélda,
  • a szopási-nyelési probléma,
  • a gagyogás elmaradása, késése vagy elégtelensége,
  • kislányok és kisfiúk beszédfejlődése is eltér egymástól.
  • "A legkorábbi beszédprobléma a megkésett beszédfejlődés" - mondja a szakember. "Ha a gyermek 2-2,5 éves kora körül nem vagy alig beszél, fontos logopédus segítségét kérni, aki logopédiai tanácsadás keretében nyújt segítséget a szülőknek.
    Ha egy ép hallású, ép értelmi képességű 3 éves gyermek még nem beszél, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek akadályozott beszédfejlődésű. A beszéd elsajátításának nehézsége, zavara áll fent, mely lehet enyhébb vagy súlyosabb. Ebben az esetben elsősorban a beszéd feldolgozása és megértése nehezített.
    Ennek többféle oka lehet: lassúbb agyi érés, szülés előtti, szülés közbeni, szülés utáni sérülés, öröklött beszédgyengeség, ingerszegény környezet. A tüneteit a nyelv minden szintjén tapasztalhatjuk, azaz az érintettség tapasztalható a hangok, szavak, ragok, mondatalkotás szintjén. Ezért fontos, hogy minél korábban kiderüljön a probléma és megkezdődjön a logopédiai fejlesztés!"

    Ha pösze a gyerek...

    A gagyogás időszakában a gyermek anyanyelvének csaknem valamennyi hangja előfordul. Sőt, nem is gondolnánk, de ebben az időszakban minden csecsemő képez olyan hangokat is, amelyek anyanyelvében nem fordulnak elő.
    Aztán a beszéd kezdeti szakaszában a gyermekeknek a hangok nagy részét ismét ki kell alakítania, mert a gagyogásból csupán csak néhány hangot, hangcsoportot ment át a tulajdonképpeni beszédbe. "Ennek a magyarázata az,"- mondja a logopédus, "hogy a gagyogás időszakában a gyermek fekvő testhelyzetben képzi a hangokat. A beszéd kezdetén pedig már ül, esetleg áll. A fekvő helyzetben a nyálképződés miatt fellépő védekező reakció létrehozza a k és g hangot.
    Amikor a gyermek ül vagy áll, a testhelyzet révén könnyebben képzi az ajakhangokat, foghangokat, ugyanakkor nehezen képzi a k és g hangot. Az első mássalhangzók a m, b, p, f, v, j. Később alakul ki a k, g hang. Viszonylag későn jelenik meg a sziszegő, susogó hang, melynek magyarázata abban rejlik, hogy az elülső fogak rendszerint 12-18 hónapos kor körül bújnak ki. Legkésőbb alakul ki az r, ty, gy, ny hang."
    4,5-5 éves korra az élettani pöszeség megfelelő akusztikus és motoros fejlődésnél önkorrekcióval javul. Az élettani pöszeség teljesen fiziológiás, fejlesztést nem igényel.
    4,5-5 éves kor körül, ha nem megfelelő a hangok kiejtése, akkor pöszeségről, artikulációs zavarról beszélünk. A pöszeség kiterjedhet hangokra, szótagokra, szavakra. Lehet torz a hangejtés, helyettesítés, és hangkihagyás.

    A nagy mumus: az r hang

    Az r hang kialakulásának feltétele az artikulációs izomzat megfelelő fejlettsége. A legkésőbb kialakuló hangok közé tartozik. Beszédszervi izmok megfelelő működése mellett az r hang 4,5- 5 éves korra kialakul. Az egyik leggyakoribb beszédhiba az r hang j vagy l hanggal való helyettesítése. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki ez a hang, akkor mindenképpen logopédiai beavatkozást igényel az r hang kialakítása, fejlesztése.
    - Arra szoktam kérni az 5 éves gyermekek szüleit - mondta a szakember -, hogyha eddig nem alakult ki az r hang, akkor azt otthon ne erőltessék! Bízzák szakemberre, ugyanis a sok sikertelen erőlködés miatt gyakran alakul ki a torokban ejtett r hang, mely a mi anyanyelvünkben hibás hangképzésnek minősül. A nem megfelelő helyen képzett hang helyett a nyelvhegyi r -t kialakítani nagyon nehéz feladat.

    Mit tehetünk szülőként a tiszta beszéd kialakulása érdekében?

    A logopédus felhívja még a figyelmünket arra is, hogy nagyon fontos, hogy a Mi ez? és a Miért? korszakban a gyermek kérdéseire mindig válaszoljunk! Kerüljük a dajkanyelvet és a gügyögést, és a gyermek előtt tisztán helyesen képezzük a hangokat!
    Ha a gyermek pöszén mond ki egy-egy szót, akkor mi helyesen ejtve ismételjük meg. A helyes ejtést ne erőltessük! Elég, ha a környezete tisztán, helyesen beszél. Guggoljunk le hozzá, hogy lássa az ajkunkat, a nyelvünk helyzetét és így is mondogassuk a szavakat, mondatokat. Sokszor elég ennyi.
    Megpróbálhatjuk javítgatni a gyermek beszédhibáját, de semmiképpen se erőltessük. Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermeknek ez nehézséget okoz, akkor kérjünk logopédustól tanácsot. Ha 4,5-5 éves korra nem alakul ki a tiszta hangképzés, akkor azt bízzuk szakemberre.
    A szoptatás nagyon nagymértékben "erősíti" a beszédizomzatot, tehát már szoptatással segítjük a helyes hangképzés feltételeinek kialakulását. A fogzás során darabos ételek rágására való késztetés is segítheti a beszédszervek izomzatának erősödését.

    Iskolaérettségi követelmény a hibátlan beszéd?

    Természetesen az az ideális, ha a gyermek beszédhibája az iskolakezdésre megszűnik. Beszédhiba a pöszeség és a dadogás, hadarás, orrhangzós beszéd, hogy csak a legismertebbeket említsük. Vannak olyan beszédhibák, nyelvi zavarok, amik nem javulnak meg nagycsoportos korban. Ilyenkor a beszédhiba súlyossága, a gyermek beszédstátusza alapján tesz/tehet javaslatot a logopédus, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága az iskolai tanulmányok megkezdésére illetve halasztására.
    Például ha a dadogás 7-8 éves kor előtt kezdődik, kialakulása sok esetben a beiskolázással esik egybe. Ez esetben nem javasolja a szakember a gyermek iskolakezdésének elhalasztását. Pöszeség esetében más a helyzet. A pöszeség általában logopédus segítségével nagycsoport végére megszűnik.
    Van, amikor 1-2 hang kialakítása, spontán beszédben való alkalmazása tanulási nehézség kialakulása nélkül 1. osztályban folytatható, illetve befejezhető.
    Ha a pöszeség egy súlyos nyelvi zavar egyik tünete, akkor a diszlexia, diszgráfia, vagyis olvasás-, írászavar kialakulásának veszélye miatt ajánlják az iskolakezdés elhalasztását.

    A hazai logopédiai ellátásról

    Az óvodában logopédusok segítik a gyermekek beszédfejlődését. Jelenleg a megyei, kerületi pedagógiai szakszolgálatok tagintézményei biztosítják az óvodában a logopédiai ellátást. Ha egy hároméves óvodás nem vagy alig beszél, akkor az óvodában ellátást biztosító logopédus foglalkozik heti rendszerességgel a gyermekkel.
    Minden 5. életévét betöltött gyermekkel kötelező egy ún. logopédiai alapvizsgálatot elvégezni, függetlenül attól, hogy beszédhibás-e vagy sem. Az alapvizsgálatot egy nyelvi fejlettséget vizsgáló teszttel végzi a szakember, mely a beszédzavart, a nyelvi zavart és az olvasás/írászavar kockázatát állapítja meg, illetve zárja ki.
    Az alapvizsgálat mellett szűrővizsgálatokat is végeznek a logopédusok. Ilyen például a diszlexia-előrejelző gyorsteszttel végzett szűrés. Az alapvizsgálat és a szűrés alapján kiderül, hogy ki az a gyermek, akinek logopédiai fejlesztésre van szüksége. Azok a gyermekek, akik logopédiai ellátást igényelnek, azok egy részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálaton vesznek részt, abban az esetben, ha a szülő írásban beleegyezett a vizsgálat végzésébe.
    Az ötévesek alapvizsgálatához és a szűrésekhez a szülő beleegyezése nem kell, mert ezeket jogszabály kötelezően elvégzendő feladatként írja elő. A részletes diagnosztikai vizsgálatról a szülő írásban, egy úgynevezett logopédiai vizsgálati véleményben kap tájékoztatást gyermeke beszédproblémájáról, a diagnózisról és a terápiáról.

    Hozzászólások

    Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

    Támogatóink ajánlatai

    h i r d e t é s

    Facebook

    Szponzorált hirdetések

    Legkeresettebb címkék