Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Mi a baj a magyar oktatással?

2018. január 22.

Forrás: Index.hu/24.hu/babaszoba.hu

Több ezren tüntettek az oktatás modernizálásért pénteken az Alkotmány utcában. Miért tüntettek a diákok és szimpatizánsaik? Milyen követeléseik vannak?

Mi a baj a magyar oktatással?
"Fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, nem akarunk agyonhajszolt zombik lenni" - ez olvasható a január 19-ére meghirdetett diáktüntetés ismertetőjében. Már a felhívásból is jól kiolvasható, amit egyébként a szervezők is hangsúlyoztak, hogy nem valami ellen, hanem valamiért szervezték a tüntetést. Ez a valami pedig az oktatás modernizálása.
A tüntetést Fehér Alexandra 18 éves gimnazista és Gyetvai Viktor 20 éves egyetemista szervezte. A tiltakozás két részből állt: először a diákok azzal tiltakoztak, hogy nem mentek péntek délelőtt iskolába, délután pedig az Alkotmány utcához szerveztek tüntetést. A tüntetésen több ezren vettek részt.
Gyetvai Viktor a 2014-ben létrejött Független Diákparlament egyik alapítója. Akkor azért alapították meg a Független Diákparlamentet, mert a diákoknak nem volt érdemi érdekképviseletük. A Független Diákparlament minden évben ősztől tavaszig javaslatokat dolgoz ki, amit benyújtanak a minisztériumnak. Érdemi egyeztetés azonban nem volt, sablon levelet kaptak válaszként és úgy tűnik, a minisztériumot nem nagyon érdekli a diákok véleménye.
Ezért szerveztek tiltakozást az oktatás megreformálásáért: úgy gondolják, hogy a diákok túlterheltek, agyonhajszoltak, a tananyag sok és a tankönyvek sokszor hibásak, elavultak, nem azt tanulják az iskolákban, amire a 21. században szükség lenne. "A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően" -olvasható a tiltakozás Facebook oldalán.
"Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennél fogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van.
Elegünk van, hogy a 19. századi egyetemes anyagot olyan részletezve tanuljuk, mintha tegnap történt volna és, hogy ezt 7, 8 vagy 9 órában kell megoldani. Igenis fontos tanulni a múltat, de ahogy telik az idő, bővülnek az ismeretek, velük együtt a tananyag, és ez egy idő után borzalmasan felhalmozódik. A fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, miközben tanulhatnánk ugyanezeket az ismereteket lényegre törően, miközben egy tantárgyi óra különböző összefüggésekre is rámutat a modern világgal kapcsolatban. Ha ez nincs meg, nem leszünk naprakészek, nem tanulunk meg önállóan élni, saját értékrend és értékelés útján döntést hozni és nem lesz szabad az elménk."
Felhívják a figyelmet a rendszer igazságtalanságára is, például a felsőoktatáshoz kötelező B2-es nyelvvizsga miatt még egy fővárosi elitgimnazistának is külön órákra kell járnia, de mit csináljon egy kevésbé tehetős család gyereke. Ezzel szerintük kizárják a rosszabb anyagi helyzetben lévő diákokat a felsőoktatásból.
Lassan már egy éve zajlik a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata. A tervezett változtatások egyik célja, hogy csökkentsék, átstrukturálják a tananyagot, és a diákok életkori sajátosságaihoz igazítsák azt.
Ennek a folyamatnak az elindításában fontos szerepe volt a két évvel ezelőtti tanártüntetéseknek. Az ebből létrejött tanárszervezet, a Tanítanék Mozgalom bejelentette, hogy ők is támogatják a diákok demonstrációját, január 28-án 15 órára pedig ők is tüntetést hirdetnek a Kossuth térre.
A pénteki tüntetésen egy szekszárdi diák azt mondta: nem a tanulással van a baj, hanem azzal, hogy ez az idő olyan dolgok magolásával megy, amire az életben semmi szükségük nem lesz. Közben pedig nem tudnak foglalkozni a számukra fontos tárgyakkal. Hasonlóan beszélt egy másik felszólaló is, aki azt mondta, hogy nem lógni akarnak az órákról, hanem értelmes dolgokat szeretnének tanulni. Több felszólaló is hangsúlyozta, hogy az iskolákban megszűnt a szólásszabadság, mind a diákok, mind a tanárok attól félnek, hogyha megszólalnak, akkor annak következményei lesznek. A tüntetésen az is többször elhangzott, hogy nem a tanárok ellen tiltakoznak, tudják, hogy nekik sem könnyű, rengeteg adminisztratív terhet kell viselniük.
Gyetvai Viktor az Indexnek azt mondta, hogy ha ezt a tüntetést kormányellenesnek bélyegzik, azzal a döntéshozók azt üzenik ennek a generációnak, hogy nincs szükségük rájuk. Ebben az esetben nem marad más választásuk, mint elhagyni az országot, hogy külföldön tanuljanak tovább.
A pénteki tüntetésen a diákok január 31-ig adtak határidőt az oktatási döntéshozóknak, hogy a 12+1 pontban megfogalmazott azonnali követeléseik teljesüljenek.
"Amennyiben ezek nem teljesülnek maradéktalanul, folytatni fogjuk a kiállást egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért: még többen, még hangosabban, tele meglepetésekkel!"
A 12+1 pont:
Mit kíván a magyar diákság?
Képezze az oktatás alapját a 21. században szükséges készségek fejlesztése!
Igazságos, demokratikus és modern oktatást minden diáknak!
1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!
5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!
11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!
(+1. Tegyék elérhetővé minden diák számára a világnézetileg semleges oktatást!)
Kapcsolódó cikkeink oktatás, iskola témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék