Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Más a mostani gyerekek agya a megváltozott világ miatt

Szerző: Hojer Eszter

2020. március 10.

Forrás: babaszoba.hu

Az öt év alatti kisgyermekeknél az agy fehérállománya eltérően fejlődik, ha napi egy óránál hosszabb ideig képernyőzik a gyermek.

Modern világ - modern agy? (fotó: Getty Images)
Pubertáskortól kezdve pedig a napi 7 órát képernyőző fiatalok agykérge vékonyabbnak bizonyult, mint a kevesebbet "digikütyüző" társaiké.
A pontos ok-okozati összefüggésekért azonban további vizsgálatokra van szükségük a kutatóknak.

Változások az agy fehérállományának szerkezetében

Egy 2017-18-ban az Amerikai Egyesült Államokban óvodáskor előtti (3-5 éves) gyerekeken végzett kutatás arra a kérdésre kereste a választ, okoz-e az agyon szerkezeti változást a nagymértékű képernyőhasználat. A kutatás eredményei további vizsgálódást indokolnak, ugyanis a kis elemszámú (47 fő) minta alapján az derült ki, az ajánlott napi 1 óránál többet képernyőző kisgyerekek agyának fehérállománya eltérően fejlődik az ajánlott napi maximumnál kevesebb képernyőidőt használó gyerekekénél. A fehérállomány az a területe az agynak, amely a nyelvi készségekért, a kialakulóban lévő írás- és olvasási készségekért felel - fontos tehát önmagában az a megállapítás is, hogy okoz változást az agy fejlődésében a képernyőhasználat.


A képernyő és az orientációs reflex

Kim John Payne az Egyszerűbb gyermekkor című könyvében közérthetően magyarázza el, mi a baj a kisgyermekek televíziózásával - amit alapvetően 7 éves korig nem ajánl. "A tévéműsorok a gyerekek figyelmének megragadásához kihasználják az úgynevezett orientációs reflexet. Ha egy gyerek olyasmit - például villogást, animált figurákat, gyors kameramozgásokat, táncoló betűket - lát vagy hall, amit agya nem tud a 'rendben lévő' vagy 'normális' dolgok közé sorolni, arra összpontosítja a figyelmét, egészen addig, amíg az agy meg nem állapítja, hogy a jelenség nem jelent fenyegetést." Természetesen a televíziózásra leírtak az összes többi képernyős eszközre is igazak.


Tompuló figyelem, tompuló fájdalomérzet

"Empirikus kutatások igazolták, hogy a képernyő figyelésének hatására a néző betompul. Ez nagyban hasonlít a fájdalomcsillapító beszedését követő állapothoz" - erősíti meg a fentieket Bojti Andrea gyermekpszichológus. "Túl azon, hogy a villogásokkal tarkított műsor elvonja nézőjének figyelmét minden másról, a néző már a fájdalmat sem észleli ebben az állapotában" - hangsúlyoz egy ritkán említett, de annál veszélyesebb hatást Bojti Andrea.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy "a modern mesék és gyermekműsorok olyannyira túlstimuláltak vizuálisan és akusztikusan is, hogy a gyerekek jó eséllyel válnak ezektől agitálttá".


Elvékonyodóban az agykéreg külső rétege?

A képernyőveszély azonban nem szűnik meg a kisiskoláskorra. Az igaz ugyan, hogy az agy plaszticitása 5 éves korig tart, tehát addig lehet fejleszteni, illetve ez idő alatt okozhat nagy károkat az ajánlottnál hosszabb képernyőnézés - mégis, a későbbiekben is oda kell figyelni erre.
Az Amerikai Egészségügyi Intézet (NIH) tíz éven át vizsgált 11 ezer, a kutatás kezdetén 9-10 éves kisgyereket. Kétévente MRI képalkotó vizsgálatot végeztek velük, valamint kérdőíven rögzítették a gyerekek képernyőhasználati szokásait. Arra keresték a választ, okoz-e a túlzott digitáliseszköz-használat változást az agy szerkezetében.
A kutatók azt figyelték meg, hogy a naponta hét (!) óránál hosszabban képernyőt használó fiataloknál az agy cortex nevű része látványosan vékonyabb a többi gyerekéhez képest. Vagyis az agykéreg külső rétege, amely az öt érzék mindegyikéből származó információ feldolgozásáért felelős, elvékonyodóban van a kiugróan sokat képernyőző fiatalok esetében - ami szintén további vizsgálatokért kiált.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék