Köznevelés: két területen jók vagyunk, a többinél van hova fejlődnünk
Szerző: Babaszoba.hu
2020. november 19.
Forrás: HVG.hu
Drasztikusan romló teljesítmények, növekvő lemorzsolódás, tanárhiány, szegregáció, az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés - ez derül ki egy új uniós jelentésből. Két területen azonban jók vagyunk.
h i r d e t é s

A vizsgált területek többségében finoman szólva sem teljesített jól a magyar oktatás. Két területen viszont jók vagyunk: a kisgyerekek óvodai nevelésben Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is - adta hírül a hvg.hu.
Nemrégiben jelent meg az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő, ami csak az uniós országokra fókuszál. A jelentés megállapítja, hogy a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.
Nemrégiben jelent meg az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő, ami csak az uniós országokra fókuszál. A jelentés megállapítja, hogy a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.
Gyakorlatilag minden negyedik magyar diák esélytelen a munkaerőpiacon, mert nem rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyeket a munkaerőpiac megkíván. Matematikából 25,6 százaléka, szövegértésből 25,3 százaléka, természettudományból 24,1 százaléka a diákoknak alulteljesítőnek számít.
Az értékek uniós szinten is magasak (21-22 százalék körül mozognak és enyhén növekvő trendet mutatnak), de Magyarországon különösen mellbe vágó, mennyit romlott 2009 és 2019 között ez az érték: olvasás-szövegértésben 17,6 százalékról 25,3 százalékra nőtt a funkcionális analfabétáknak is nevezhetők aránya. A természettudományok területén még rosszabb a helyzet: míg 2009-ben 14,1 százalék, 2019-ben már 24,1 százalék volt az alulteljesítők aránya.
- Kapcsolódó: PISA-eredmény: azt kaptuk, amit főztünk
A jelentés megállapította azt is, a társadalmi-gazdasági háttér megbízhatóan jelzi előre a tanulók teljesítményét, és továbbra is nagy különbségek vannak az iskolák között. A problémásabb családokból származó gyerekek négy év lemaradással végzik el az általánost, ami azt jelenti, hogy ekkora a különbség például a szövegértésben elért pontszámokban az előnyös és a hátrányos helyzetű diákok között.
A magyar iskolák erősen homogének a tanulók társadalmi-gazdasági háttere szempontjából, a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak. 50 százalékkal több gettóiskola, vagyis azon általános iskoláké, ahol a tanulók fele vagy annál több roma származású.
A magyar iskolák erősen homogének a tanulók társadalmi-gazdasági háttere szempontjából, a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak. 50 százalékkal több gettóiskola, vagyis azon általános iskoláké, ahol a tanulók fele vagy annál több roma származású.
A jelentés arra is rámutat, hogy megduplázódott a 17 évesen nem tanuló, nem dolgozók aránya. A jelentés kiemeli, hogy a korai iskolaelhagyás szoros összefüggést mutat a helyi oktatási eredményekkel, amelyek a vidéki településeken a leggyengébbek. Az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az OECD-országok között Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között.
Az uniós jelentés azt is hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány.
Az uniós jelentés azt is hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány.
Amiben jók vagyunk: kifejezetten pozitív a kisgyerekkori nevelésben részt vevő gyerekek aránya, olyannyira, hogy ebben uniós elsők lettünk. A fiatalok foglalkoztatási mutatóiban is jók vagyunk: 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3 százalékos foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1 százalék) fölött volt.
A friss diplomások foglalkoztatási aránya pedig 89,5 százalék volt 2019-ben, amely jóval meghaladta a 85 százalékos uniós átlagot.
A jelentés azt is megállapította, hogy az oktatásra fordított kiadás GDP arányában 5,1 százalék volt 2018-ban, az uniós átlag 4,6 százalék. Az államháztartás összes kiadásának arányában pedig nálunk ez 11 százalék, az uniós átlag 9,9 százalék. A gond csak az, hogy úgy tűnik nem túl hatékonyan költik el a büdzsét.
A digitális tanrendre is kitér a jelentés, ezen a területen a hátrányos helyzetű diákokat érte hátrány, a válság is leginkább őket érinti. A digitálisan jól felszerelt és internettel rendelkező iskolák aránya alacsonyabb az uniós átlagnál.
Hozzászólások