Köznevelés: két területen jók vagyunk, a többinél van hova fejlődnünk

A vizsgált területek többségében finoman szólva sem teljesített jól a magyar oktatás. Két területen viszont jók vagyunk: a kisgyerekek óvodai nevelésben Magyarország az első, de jók vagyunk a frissen végzettek foglalkoztatási arányában is - adta hírül a hvg.hu.
Nemrégiben jelent meg az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített 2020-as Oktatási és Képzési Figyelő, ami csak az uniós országokra fókuszál. A jelentés megállapítja, hogy a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.

Gyakorlatilag minden negyedik magyar diák esélytelen a munkaerőpiacon, mert nem rendelkeznek azokkal az alapkészségekkel, amelyeket a munkaerőpiac megkíván. Matematikából 25,6 százaléka, szövegértésből 25,3 százaléka, természettudományból 24,1 százaléka a diákoknak alulteljesítőnek számít.

Az értékek uniós szinten is magasak (21-22 százalék körül mozognak és enyhén növekvő trendet mutatnak), de Magyarországon különösen mellbe vágó, mennyit romlott 2009 és 2019 között ez az érték: olvasás-szövegértésben 17,6 százalékról 25,3 százalékra nőtt a funkcionális analfabétáknak is nevezhetők aránya. A természettudományok területén még rosszabb a helyzet: míg 2009-ben 14,1 százalék, 2019-ben már 24,1 százalék volt az alulteljesítők aránya.

• Kapcsolódó: PISA-eredmény: azt kaptuk, amit főztünk

A jelentés megállapította azt is, a társadalmi-gazdasági háttér megbízhatóan jelzi előre a tanulók teljesítményét, és továbbra is nagy különbségek vannak az iskolák között. A problémásabb családokból származó gyerekek négy év lemaradással végzik el az általánost, ami azt jelenti, hogy ekkora a különbség például a szövegértésben elért pontszámokban az előnyös és a hátrányos helyzetű diákok között.
A magyar iskolák erősen homogének a tanulók társadalmi-gazdasági háttere szempontjából, a hátrányos helyzetű tanulók bizonyos iskolákban koncentrálódnak. 50 százalékkal több gettóiskola, vagyis azon általános iskoláké, ahol a tanulók fele vagy annál több roma származású.

A jelentés arra is rámutat, hogy megduplázódott a 17 évesen nem tanuló, nem dolgozók aránya. A jelentés kiemeli, hogy a korai iskolaelhagyás szoros összefüggést mutat a helyi oktatási eredményekkel, amelyek a vidéki településeken a leggyengébbek. Az oktatási eredmények tekintetében a társadalmi-gazdasági státusz figyelembevétele nélkül az OECD-országok között Magyarországon a legnagyobb a különbség a város és a vidék között.
Az uniós jelentés azt is hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány.

Amiben jók vagyunk: kifejezetten pozitív a kisgyerekkori nevelésben részt vevő gyerekek aránya, olyannyira, hogy ebben uniós elsők lettünk. A fiatalok foglalkoztatási mutatóiban is jók vagyunk: 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3 százalékos foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1 százalék) fölött volt.

• Kapcsolódó: Ezért nem merik alternatív suliba adni a gyereket a szülők

A friss diplomások foglalkoztatási aránya pedig 89,5 százalék volt 2019-ben, amely jóval meghaladta a 85 százalékos uniós átlagot.

A jelentés azt is megállapította, hogy az oktatásra fordított kiadás GDP arányában 5,1 százalék volt 2018-ban, az uniós átlag 4,6 százalék. Az államháztartás összes kiadásának arányában pedig nálunk ez 11 százalék, az uniós átlag 9,9 százalék. A gond csak az, hogy úgy tűnik nem túl hatékonyan költik el a büdzsét.

A digitális tanrendre is kitér a jelentés, ezen a területen a hátrányos helyzetű diákokat érte hátrány, a válság is leginkább őket érinti. A digitálisan jól felszerelt és internettel rendelkező iskolák aránya alacsonyabb az uniós átlagnál.