Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ki bírja jobban a fájdalmat: a nők vagy a férfiak?

Szerző: Hojer Eszter

2019. április 8.

Forrás: babaszoba.hu

Kutatások bizonyítják, hogy nemtől és kortól is függ, hogy miként tűrjük a fájdalmat. De ez még nem minden, ezeken kívül számos más tényező befolyásolja a fájdalomtűrést, fájdalomküszöböt.

Fájdalomküszöb vs. fájdalomtűrés

Orvosi értelemben fájdalomküszöbnek azt a legkisebb ingert tekintjük, aminél már kellemetlen érzete adódik az egyénnek. Ez viszonylag kis szórást mutat - például egy hőhatás típusú inger esetében jellemzően kb. 50 Celsius-foknál kezdenek fájdalmat érezni az emberek -, de éppen emiatt nem is kifejezetten lényeges orvosi szempontból. Klinikailag a fájdalomküszöbnél sokkal fontosabb indikátor a fájdalomtűrés: azaz a legnagyobb fájdalomérzet, amit az egyén még képes elviselni. Ez rendkívül nagy szórást mutat az emberek között..
Számos kutatás foglalkozik azzal, mi befolyásolja a fájdalomtűrést, mitől függ, ki mennyit bír elviselni.

A fájdalom érzékelése

Miután két egyforma ember nincsen, a fájdalomra adott válaszaink is különböznek - azonos "mértékű" fájdalom esetében is. Pedig az élettani működésünk, természetesen, azonos: a fájdalom érzékelése a szabad érzőideg-végződéseken történik, s ez az ingerület a gerincvelőn keresztül jut el az agy megfelelő érző részéhez, amely a fájdalomérzetre közvetlenül felhívja a figyelmünket azzal, hogy választ küld a mozgatóideg számára.
Ki bírja jobban a fájdalmat: a nők vagy a férfiak?

Az érzett fájdalom mértéke függhet:

1) A nemtől. William Maixner, az Észak-karolinai Egyetem professzora egy 2002-ben végzett kutatásában azt találta, hogy a nők kevesebb béta-endorfint - ami egy természetes opioid - termelnek a férfiaknál. Sérülés esetén ezek a béta-endorfinok hivatottak enyhíteni a fájdalmat - s minthogy a nők szervezete ezekből kevesebbet állít elő, erősebb fájdalmat is éreznek a nők, mint a férfiak. Emellett az általános krónikus fájdalom prevalenciája (előfordulási gyakorisága) is nők esetében magasabb .
2) Az egyén genetikájától. Kutatás bizonyítja, hogy azonos patológiájú (egymással összevethető betegséggel küzdő) betegek fájdalomérzése merőben eltérő lehet. Vagyis egy bizonyos betegségstádium nem tudja előrejelezni a beteg várható fájdalomérzetét. Ennek oka genetikai, és mivel génállományunk teljesen egyéni, tökéletesen eltérő mindannyiunknál.
3) Az életkortól. Egy 2017-es kutatási metaanalízis azt találta, hogy az alacsonyabb intenzitású fájdalmakra a kor előrehaladtával kevésbé vagyunk érzékenyek. Ez az érzékenység-csökkenés főként a hőhatás által kiváltott illetve a fejet érő fájdalmaknál jelentős.
4) A stressz-szinttől. Fájdalomtűrésünk bizonyítottan alacsonyabb szintű olyankor, amikor valamilyen hirtelen, megrázó életesemény történik velünk - munkahelyi elbocsátás, közeli családtag elvesztése - vagy amikor hosszú időn keresztül állandó, erős stresszhatásnak vagyunk kitéve.
5) Korábbi tapasztalatoktól. Akinek a múltból fájdalmas emlékei vannak például egy fogorvosi vizitről, számára egy apróbb fogorvosi beavatkozás is viszonylag nagy fájdalommal járhat. Aki pedig rendszeresen extrém fájdalomnak van kitéve, annak - mondhatni hozzászokás következtében - a fájdalomtűrése is magasabb lehet.

A fájdalomérzet élettanát továbbra is folyamatosan kutatják, hiszen a szakorvosi ellátást javarészt valamilyen fájdalom miatt veszik igénybe az emberek - egészséggazdaságtani szempontból is fontos tehát a fájdalomérzet természetének feltérképezése.
Kapcsolódó cikkeink:



Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Mi a teendőnk egy lázas gyerekkel? (X)

Rengeteg tévhit forog közszájon a lázzal kapcsolatban, kicsapja a magas láz a fehérjéket, begörcsöl a gyerek.Az igazság, és az elfogadott szakmai irányvonal ezzel szemben az, hogy a láz egy hasznos segítő, nem mindig vagy mindenáron kell csillapítani.

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék