Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Kedvenc gyerek a családban: természetes vagy ártalmas a szülői favorizálás?

Szerző: Babaszoba.hu

2019. október 27.

Forrás: babaszoba.hu

Egy korábbi felmérésben az anyáknak 74, az apáknak pedig 70 százaléka vallotta azt, hogy van kedvenc gyereke. Valóban természetes, hogy a szülők jobban húznak az egyik gyerekük felé? Ha igen, hogyan kell kezelni ezt a helyzetet?

Kedvenc gyerek a családban: természetes vagy ártalmas a szülői favorizálás? Forrás: iStock
Ugyanebből a tanulmányból derült ki az is, hogy az elsőszülöttek gyakran érzékelik: ők a preferált gyerekek a családban. A felmérésben részt vevő fiatalabb testvérek közül pedig sokan azt vallották, hogy ők is érezték az elsőszülöttel szembeni elfogultságot, és ez befolyásolta is az önértékelésüket.
Az úgynevezett favoritizmus témája a családterápiában is fontos kérdés. Genevieve von Lob pszichológus szerint a legtöbb szülő eredendően preferálja az egyik gyerekét, még akkor is, ha ezt tudatosan nem ismeri be. "Tapasztalataim szerint a szülők testbeszédéből, és ahogy kommunikálnak a gyerekekkel, kirajzolódnak ezek a különbségek" - mondja a pszichológus, aki azt is elárulta, sok szülő viszont éppen azért keresi fel, mert belátja, és bűnösnek érzi magát a választott kedvenc gyerek miatt, ezért erősíteni akarja kapcsolatát a hátrányosabb helyzetű gyermekével.
A favoritizmus egyik gyermeknek sem válik az előnyére. A háttérbe szorult testvérek gyakran küzdenek kisebbségi komplexussal, illetve azzal az érzéssel, hogy nem elég jók. A kedvezményezett gyerekekben pedig kialakulhat egyfajta félelem azzal kapcsolatban, hogy elveszítik a kitüntetett helyüket, ami rossz hatással lehet a személyiségük fejlődésére is. Más esetben az a fajta nyomás okozhat nekik nehézséget, hogy megfeleljenek a szüleik elvárásainak. 
A legrosszabb esetben a favoritizmus a testvérek egész életen át tartó versengését idézheti elő. Egy 2010-es tanulmány szerint a szülők általi preferenciális bánásmód megnehezítheti a testvéreket abban, hogy felnőttkorban az esetleges nehézségek, válságok idején támogassák egymást, vagy éppen összefogjanak."Komoly szakadék keletkezhet a testvérek között. A favoritizmus fájdalmat, szenvedést, és sok vitát eredményezhet felnőttkorban is"  - mondja John Duffy pszichológus.
A favoritizmus egy ponton túl rendkívül ártalmas, egy pontig viszont természetes, de nagyfokú odafigyelésre és tudatosságra van szükség a szülők részéről, hogy egészséges mederben maradjon. "Egyes gyerekek jobban összhangban vannak a szülő temperamentumával, más gyerekek személyisége viszont nagyobb kihívást jelenthet. Emiatt előfordulhat, hogy előbbit jobban kedveli a szülő, hiszen bizonyos tulajdonságai, viselkedésmintái alapján közelebb áll hozzá, viszont ennek nem feltétlenül van köze a szeretet mértékéhez" - mondja Amanda Deverich házassági és családi terapeuta, aki szerint ezek a viselkedési minták is változhatnak. Ha a favoritizmus viselkedés alapú, a kedvenc gyerek kiléte naponta, havonta, évente is változhat, azaz nem egy rögzült, hanem egy állandóan változó dologról van szó. Egy egyszerű példával élve, lehet valakinek éppen az a kedvenc gyereke, aki hamarabb, hiszti nélkül alszik el aznap. 
John Duffy szerint nemcsak azért alakulnak ki a különbségek, mert az egyik gyereket elismerik a szülők, hanem azért is, mert a másik gyerekben nem veszik észre a jót. Ha például egy családban a szabálykövető magatartás az elvárt és megbecsülendő, és az egyik gyerek ilyen, a másik pedig kevésbé, vagy egyáltalán nem, akkor biztosan az első lesz a kedvenc. Ha viszont a szülők ugyanennyire megbecsülik és csodálják a másik gyereknek is valamely tulajdonságát, akkor már helyreáll az egyensúly. Hiszen az abszolút természetes, hogy a szülő a gyerekeit nem ugyanazon tulajdonságok, személyiségjegyek, viselkedésformák miatt kedveli, vagy érzi igazán közel magához.
"A természetes favoritizmus leküzdésének egyik módja - amellett, hogy egyenlő bánásmódban részesítjük a gyerekeinket, ami a szabályokat, illetve a jutalmazást és a szidalmazást illeti -, a pozitív megerősítése azoknak a személyiségjegynek, vagy viselkedésmintáknak, amit a szülő látni szeret" - állítja Deverich. Ez a pozitív visszacsatolás erősíti a háttérbe szorult gyermek önértékelését, és a szülőt is emlékezteti arra, hogy a gyermeke mennyire klassz kis ember.
(via)

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék