Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Így fejlődik az időérzék a gyermekeknél

Szerző: Bordohányi Alexandra

2018. október 23.

Forrás: babaszoba.hu

Hány éves korra tehetők az időérzékelési mérföldkövek, és hogyan segítheti a szülő a fejlődési folyamatot?

Így fejlődik az időérzék a gyermekeknél
A kisgyerekek igazi itt és most lények, akik nagyon meg tudják élni az adott pillanatot, és bámulatosan bele tudnak feledkezni az éppen végzett tevékenységbe - ezért képesek akár órákat is eljátszani egy bizonyos játékkal. Ahogy nőnek, úgy kezdik el kiterjeszteni belső időérzékelésüket a múlt és a jövő irányába is, hamarosan pedig értelmet nyernek számukra a percek, órák, napok, hetek, hónapok és évek kifejezések is.

A legkisebbeknek a kiszámíthatóság a fontos

A csecsemők egy olyan világba születnek, amely kiszámítható a számukra: hasonló időközönként jön az evés, az alvás, a fürdés, stb. Számukra még ezek a legfontosabb dolgok, és azt meg is tanulják, hogy mi melyik másik esemény után következik. Ebben a korban azzal segíthetjük a babát, ha rendszert vezetünk be az életébe: megetetjük ha éhes, felvesszük, ha sír, és ettől megnyugszik. Ezzel ő egy kicsit könnyebben teremt majd rendet a káoszban, amit addig a világból tapasztal, és kiszámíthatóbbá válnak számára a dolgok. Ez a kiszámíthatóság, és mindennapok ismétlődő dolgai adják a baba számára az időérzékelés alapját.

Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

Az itt és most a fontos

A 2 éves kisgyerekek számára olyan, mintha a világ összes ideje az övék lenne, ezért ki is élvezik az itt és most eseményeit. Ha a kicsi önfeledten játszik, miközben éppen indulni kellene valahova, éppen ezért időt kell hagyni arra is, hogy alkalmazkodjon az új szituációhoz. Mivel felnőttként gyakran figyeljük az órát, hogy minden időben kész legyen, időben történjen, ezért egy kicsit nekünk is hozzá kell idomulnunk ilyenkor a kicsihez.

Az óvodások időérzékelése

A 3-4 éves, óvodás korú gyerekek kicsit egocentrikusabban gondolkodnak, és a hozzájuk kötődő hétköznapi és különlegesebb eseményeket is számon tudják tartani, és elhelyezni az időben. Tudják, hogy az ő születésnapjuk jön apa születésnapja után, és a nagymama születésnapja lesz a következő a sorban, még Karácsony előtt. A menetrend és a rutin még ebben a korosztályban is nagyon fontos, az, hogyan követi egymást az evés előtti kézmosás és az ebéd, a fürdés és a fogmosás az esti mesélés előtt, mind segít nekik abban, hogy jobban megértsék a múlt, a jelen és a jövő jelentését. Az, hogy milyen hosszú egy adott tevékenység, kevésbé lényeges a számukra, mint ezek sorrendje.

Mi volt régen, és mi lesz majd?

Ugyan ismerik és használják a gyerekek ilyenkor azokat a fogalmakat, mint tegnapelőtt, vagy néhány napja, a valódi jelentésüket még nem teljesen értik, ezért sokszor tévesen mondják ezeket. Az egyes eseményeket szeretik az óvodások az ünnepekhez, évszakokhoz kötni, amiket már jól ismernek, és természetesen saját magukhoz: "amikor kisebb voltam", "ha majd felnőtt leszek", stb.

Milyen hosszan történek az egyes események?

Az 5-6 évesek számára az idő fogalma még mindig nem teljesen világos, ezt szépen lassan, fokozatosan építik be a mindennapjaikba és a szókincsükbe, ahogy megtapasztalják az újabb eseményeket, ünnepeket, történéseket. Függetlenül attól, hogy ismétlődő eseményekről van-e szó, mint például a napi rutin, vagy egy emlékezetes történésről, mint amikor anya várandós volt a kistesóval, ebben a korban már jobban érzékelik a gyerekek, hogy ezek a dolgok különböző hosszúságúak, különböző ideig tartanak.
Ebben a korban segíteni lehet az időérzékelés tanulását például a naptárral: a gyerekek szeretik használni ezt az eszközt, és nagyon jól össze tudják kötni például az időjárás változásával az egyes napokat - tegnap esett az eső, ma süt a nap, stb. Így könnyebben tudják megérteni, mi történt tegnap, mi van ma, és el tudják ettől különíteni a holnapi, jövőbeli eseményeket.

Zavaros a múlt és a jövő

Az ilyen idős gyerekeknél a legzavarosabb fogalmak a múlt és a jövő: tudják például azt, hogy amit a szüleik még az előtt csináltak, hogy ők megszülettek, az régen volt, de azt nem értik még ilyenkor, pontosan mennyire régen történt. A napszakok változásának megértésével tudják ebben a korban leginkább felmérni, mi mikor történt. Kezdik megérteni, hogy vannak dolgok, mint például az óvoda, iskola kezdete és vége, ami minden nap ugyanabban az időpontban történik.

Így segíthetjük az időérzék fejlesztését

Ahhoz, hogy jobban megértsék az idő fogalmát, szülőként főként azzal segíthetünk, ha mi magunk is úgy beszélünk az egyes történésekről, hogy kiemeljük, mikor történt és mennyi ideig tartott, hogy ez által is közelebb kerüljenek ezekhez a fogalmakhoz. Ha közösen vezetünk egy időjárás naptárat a gyerekkel - például berajzolhatja az egyes napokhoz, hogy milyen volt az idő - azzal nem csak a tegnap, ma és holnap közti különbségeket segíthetünk neki megtanulni, hanem az évszakok váltakozását is, ha visszanézi, hogyan fordult például melegebbre az idő a nyár közeledtével. Ha rajzos naplót vezet a kicsi arról, éppen adott időben milyen tevékenységeket végez, mi történt vele az elmúlt napon, az pedig a napi rutin, az egyes tevékenységek idejének, hosszának megértését segítheti.
Kapcsolódó cikkeink a gyermek fejlődése témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék