Gyerek

Hogy kezdhet önálló életet egy állami gondozott gyerek?

Hol vannak repedések az állami gondoskodás rendszerén és mit kezdenek magukkal felnőttként az állami gondozott gyerekek?
2019. November 23.
Hogy kezdhet önálló életet egy állami gondozott gyerek? (Fotó: iStock)

Minden 12 év alatti gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni a törvény szerint, azonban még mindig sok kisgyerek gyermekotthonban lakik. Ennek oka az, hogy nincs elég nevelőszülő – nem véletlenül, hiszen 100-ból csupán egy ember alkalmas arra, hogy nevelőszülő legyen. – Ha azt mondom, nevelőszülő vagyok, az emberek egy testesebb asszonyságot várnak hat-nyolc-tíz gyerekkel – meséli Judit, aki pszichológus és gyógypedagógus, a két befogadott gyerek mellett dolgozik. Az SOS Gyermekfalvak Árvácskák videósorozatában elmondja azt is, hogy találkozott a nevelőszülőséggel, mit kell tenni abban az esetben, ha valaki nevelőszüéőnek jelentkezik, és milyen képzésen kell résztvenni ahhoz, hogy nevelőszülő lehessen.

A videósorozat korábbi részeiből kiderül, hogy Magyarországon minden évben 8-10 ezer gyermeket emelnek ki a családjából: többségűket 2 éves koruk előtt, illetve kamaszkorban is sokan kerülnek állami gondozásba. Bárki tehet bejelentést, ha úgy gondolja, egy gyermek veszélyben van. A sorozat 1. részében Százné Orosz Krisztina, az Újpalotai Család- és Gyermekvédelmi Központ vezetője elmondta, hogy a bejelentések 20-25%-a történik úgy, hogy valaki az utcáról bemegy a központba, hogy beszámoljon az adott esetről. A bejelentések nagyrésze azonban a jelzőrendszertől érkezik. A jelzőrendszer azon szakemberek – orvosok, pedagógusok, védőnők – láncolata, akik kapcsolatban állnak a gyermekekkel, és kötelesek jelenteni, ha súlyos elhanyagoltság, bántalmazás jeleit vélik felfedezni náluk.

Magyarországon 1,4 millió gyermek él, közülük 23 ezer a gyermekvédelemben, és 140 ezer gyermeket fenyeget az a veszély, hogy körülményeik miatt kiemelik a családjából. A sorozat 2. részéből kiderül, hogy sok gyerek esetében nem a kiemelés az utolsó költözés, sokszor több intézményt, nevelőszülőt is megjárnak. Egy gyerek átlagosan 5,5 évet tölt állami gondozásban, és ahogy telik az idő, úgy lesz egyre kevesebb esélye visszakerülnie a vér szerinti családjába.

Az SOS 70 éve tart fent gyermekfalvakat a világ számos országában, ahol a gyerekek nevelőszüleikkel saját otthonban, családias környezetben, de egy közös területen, egyfajta biztonságos buborékban élnek. A szakemberek azonban úgy találják, hogy az elszigetelt gyermekfalvakban felnövő gyerekeknek nehezebben megy a beilleszkedés, ezért ez a modell átalakulóban van – tudjuk meg a sorozat 3. részéből.

Az állami gondoskodásban felnőtt gyerekeknek már nagykorúságuk idején teljes felelősséget kell vállalniuk életükért. Naponta hét, szülők nélkül élő fiatal kezdi el önálló életét. Azok, akik még iskolába járnak, vagy már dolgoznak, de nem keresnek eleget, kérhetnek utógondozási ellátást, 25 éves korukig – ilyenkor maradhatnak nevelőszülőjükkel, vagy elköltözhetnek egy utógondozói otthonba. Az utogondozói otthonokban már nem mosnak, főznek helyettük, megtanítják őket az önállósodás szempontjából fontos dolgokra, arra, hogyan gazdálkodjanak. A szállásért ugyan fizetniük kell, és be kell tartaniuk a házirendet, de ez jóval olcsóbb megoldás, mint egy lakás bérlése.

Aki legalább 5 évet eltöltött a gyermekvédelemben, kikerüléskor életkezdési támogatást kap, amely maximum 1,6 millió forint – tehát lakásvásárlásra egyáltalán nem elég. A sorozat 5. részében Éva mesél arról, mennyire fél kilépni az állami gondoskodásból: családi támogatás nincs, ha elszúrja, nincs hova hazamenni. Egyetlen esélye van, és nem ronthatja el:

Kapcsolódó írásaink:

Forrás: SOS Gyermekfalvak