Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Ha alacsony növésű a gyerek

Szerző: Dr. Kovács Tibor gyermekgyógyász

2019. december 26. | Frissítve: 2020. augusztus 27.

Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet

Mikor mondható valakiről, hogy kórosan alacsony növésű, mi okozhatja, és igényel-e valamilyen teendőt a standardtól eltérő állapot?

Ha alacsony növésű a gyerek (Fotó: iStock)

Alacsony növéssel járó állapotok

Alacsony növésről akkor beszélünk, ha a testmagasság a kornak megfelelő 3-as percentilis érték alatt van. Az alacsony gyermek vizsgálatakor első között kell tájékozódni a szülők testmagasságáról, serdülőkori érésük üteméről, és a gyermek csontkoráról.
A csontkor megállapítása: a gyermek fejlettségének legjobb fokmérője, a biológiai korának legjobb jelzője a porcszövet elmeszedési szintje. A bal kéz és csukló röntgenfelvétele alapján, a 20 kéztő- és ujj-csontmag megjelenési idejét, nagyságát, fejlettségét nézik, és táblázatból kiolvasható a csontkor. A csontkor elmaradása a tényleges életkortól azt jelenti, hogy a gyermek fejlődésében, testmagasságának végső szintjének eléréséig még benne van a növekedési lehetőség.
Nem valószínű a hormonális eredet abban az esetben, ha a gyermekévi növekedési üteme legalább 4 cm, ha normális a csontkora és időben fogzik.

Méhen belüli növekedési zavarok

A terhességi korhoz viszonyított születési súly és hossz nem éri el a 10-es percentilis értéket. A növekedés elmaradása a kiváltó ok függvényében fokozódhat, tartós maradhat, de behozó gyarapodás következtében el is tűnhet.
Anyai betegségek a terhesség alatt, helytelen táplálkozás, életvitel, méhen belüli fertőzések, kromoszóma- rendellenességek, anyagcsere-betegségek következménye lehet.
Elsősorban a megelőzésre fektetett hangsúly a fontos, a terhesség megfelelő gondozása, valamint a kívánatos életmód folytatása. Terhesség alatti betegség következtében kialakult növekedési elmaradás a szoros gondozás és megfelelő ápolás mellett a lehető legjobb gyarapodási ütemet fogja eredményezni.

Családi alacsony termet

A közeli családtagok között akár az egyik, akár mindkét ágon kifejezetten alacsony személyek vannak. A női családtagok általában 155 cm alattiak, míg a férfiak testmagassága nem éri el a 160 cm-t. A gyermek születési súlya normális, testhossza folyamatosan az alacsonyabb percentilis tartományban halad, végmagassága pedig a családtagokéhoz hasonlóan kisebb lesz. A testhosszán kívül nem különbözik egészsége, fejlődése a kortársakétól.
Teendőt nem igénylő állapot, illetve, ha a gyermeknek lelki problémái adódnak az átlagnál alacsonyabb testmagasságával, akkor segíteni kell ennek a feldolgozását, ha kell, akkor akár pszichológusi segítséggel.
Az alacsony növéssel járó állapotok leggyakoribb oka.

Lassú érés miatti alacsony termet

A szülők átlagos magassága nem tér el nagyon a népességre jellemzőtől. A gyermek növekedésének elmaradása a serdülőkorban válik szembetűnővé, amikor is a kortársak fokozott növekedése már beindult, de az érintett gyermek serdülése 1-2 évet késik, és emiatt a társainál lényegesen kisebbnek tűnhet.
A serdülés azonban kis késéssel beindul, a végső testmagasság kialakulása pedig az átlaghoz képest kitolódik, ugyanakkor a normális tartományba kerül.
Örökletes családi vonás, a szülők valamelyikénél vagy mindkettőjüknél hasonlóan késői serdülés zajlott. Biztossá teszi a diagnózist, ha a gyermeknek az úgynevezett csontkorát megállapítják, ami szintén 1-2 évvel elmaradott a tényleges életkorához képest.

Másodlagos alacsony növés

A gyermek alacsony növekedési üteme mellett valamilyen súlyos alapbetegség egyéb tünetei is megfigyelhetők. Az alapbetegség súlyossága és/vagy hosszan tartó volta miatt lehetséges, hogy a gyógyulás ellenére akkora elmaradást szenved el a gyermek a fejlődésében, hogy azt nem sikerül "behozni", és végleges alacsony növést eredményez. Ilyen betegségek lehetnek például az emésztés és felszívódás hosszantartó, súlyos zavarai.
Ok: Az alapbetegségből adódó elégtelen kalória- és fehérjebevitel következménye.
Minden ilyen esetben az alapbetegség kezelésének része a gyermek fokozott kalorizálása, ezt kell a mindennapok során biztosítani a gyermek számára. Természetesen fontos a gyermek lelki támogatása az alapbetegsége és annak következményei miatt is.

Pszichoszociális növekedési zavar

Átmeneti elmaradás jellemző a növekedésben, melyhez súlyos magatartászavarok, érzelmi zavarok, személyiségfejlődési zavarok társulnak. Általában súlyos családi problémák állnak a háttérben, ezért ezeknek a megoldására kell törekedni szakember segítségével. Környezetváltozásra, a kiváltó okok rendezése után a növekedés üteme felgyorsul.

Angolkór, D-vitamin hiány miatti alacsony növés

Súlyos D-vitamin hiány következtében a növekedés elmaradása is megfigyelhető. Szerencsére a hazai ajánlások betartása mellett erre egyébként egészséges gyermekek esetén erre nem kell számítani.

Alacsony növés kóros veseműködés miatt

A növekedés elmaradása és az angolkórra jellemző tünetek (csontdeformitások, növekedésbeli elmaradás, izomgyengeség, étvágytalanság, tarkótáji izzadékonyság, ingerlékenység, fertőzésekre való hajlam, vérszegénység) együttese során gondolni kell a veseműködés zavarára is.
Ilyenkor a vese a kiválasztás során nem szív vissza a szervezet számára fontos ionokat, sókat, aminek kalcium-anyagcserezavar és csontosodási zavar lesz a következménye.

A növekedési hormon hiánya

A születési testhossz normális, az alacsony növés általában a második életév után tűnik fel. A gyermek csontkora is késik, és az arányos testméretek mellett sajátosan éretlennek tűnnek az arcvonások, jellegzetes babaarc figyelhető meg.
Számos oka lehet a növekedési hormon hiányának, így különböző eredetű központi idegrendszeri károsodások (fejlődési rendellenesség, gyulladás, daganat, sérülés), öröklődő kórformák, valamint a szövetek növekedési hormonra való érzéketlensége is szerepelhet hátterében.
A diagnózishoz hormonvizsgálatok, csontkor meghatározás, ideggyógyászati vizsgálat, képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MR) szükségesek. A kezelés a csontérés befejezéséig adott növekedési hormonnal történik.


Csökkent pajzsmirigyhormon szint miatti alacsony növés

Veleszületett csökkent pajzsmirigyfunkció esetén feltűnő lehet az újszülött elhúzódó sárgasága. A baba nehezen etethető, lusta, nem mutat érdeklődést a környezete iránt. Nyelve megnagyobbodott, ezért légzése hangosabb lehet. Feltűnően sokat alszik, gyakran kínozza őt székrekedés. A has elődomborodó, többnyire köldöksérv is látszik. A növekedés leáll, a végtagok rövidek, az arc kerek, püffedt.
A tüneteket a pajzsmirigy hormontermelésének hiánya, vagy a pajzsmirigyhormonokra való szöveti érzéketlenség okozza. A hormontermelés hiányának hátterében lehet a pajzsmirigyfunkciót serkentő hormon hiánya, a pajzsmirigy fejlődési rendellenessége, jódhiány, a pajzsmirigy hormontermelő képességének zavara, autoimmun betegség, gyógyszer mellékhatás, esetleg sugárterápia mellékhatása, vagy a sejtek érzéketlensége a pajzsmirigy-hormonra.
A kivizsgálás során igazolt kiváltó ok alapján lehet a kezelést megtervezni.

Szteroid gyógyszerek mellékhatása

Valamely alapbetegség kezelése miatt szükségessé váló szteroid kezelés a növekedés gátlását eredményezheti.
Ok: A mellékvesehormon növekedésre gyakorolt hatása.
A fentiek miatt nagyon fontos, hogy az ilyen gyermekek gondozása szorosan történjék, és a hatásosság szempontjából mindig a lehető legrövidebb ideig és legkisebb dózisban kapják a gyógyszert.

Turner-szindróma

Újszülöttkorban jellegzetes a lábháton észlelt vizenyő, az alacsonyan ülő fülek, mélyen, a nyak felé lenőtt haj, kis állcsont, a belső szemzugot takaró bőrredő (epikantusz), és fény derülhet veleszületett szívfejlődési rendellenességre is. Később feltűnő tünetek: növekedés elmaradása, távol ülő mellbimbók, laza bőr, pigmentált anyajegyek, fejletlen körmök, fejletlen nemi szervek, késői serdülés, vállak irányába nyúló nyaki redő, mely széles, rövid nyak látszatát kelti. Gyakoriak lehetnek a középfül-gyulladások, húgyúti fertőzések a gyermek kórtörténetében. A belső nemi szervek fejlődési rendellenessége igazolható.
Ok: Kromoszóma-rendellenesség.
Összetett és korszerű hormonpótlások és pszichológiai gondozás szükségesek.
Szerző: dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvosigazgatója
Kapcsolódó írásaink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék