Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Egyre több a túlsúlyos gyermek, de nemcsak ez a baj

Szerző: Babaszoba.hu

2018. április 18.

Forrás: Merlin Communications Magyarország Kft

Minden negyedik gyermek túlsúlyos, a kor előrehaladtával romlik az állóképességi ingafutás eredményük és rendkívül gyenge a hátizomzatuk. Ugyanakkor összességében jobb a fittségi állapotuk, mint az elmúlt években.

Összességében kedvezőbb a gyerekek fittségi állapota
Utóbbit a heti öt testnevelésórának tudja be az a tanulmány, amit a Magyar Diáksport Szövetség megbízásából készítettek el a NETFIT mérések eredményeinek feldolgozásával, ami a 2016/2017-es tanév fittségi adatait összegzi.
E szerint minden negyedik gyerek túlsúllyal küzd, ahogy életkoruk növekszik romló tendencia figyelhető meg az állóképességi ingafutás eredményükben és aggasztóan gyenge a hátizmuk. Ugyanakkor megállapítható, hogy a heti öt testnevelésórának köszönhetően összességében jelentősen kedvezőbb fittségi állapot mutatható ki.

Mi is a NETFIT mérés?

A 2016/2017. tanévben a tanítók és testnevelő tanárok már harmadszorra végezték el az iskolákban a Magyar Diáksport Szövetség által kidolgozott NETFIT mérést, amely a magyar iskolarendszerben egységesen alkalmazandó, egészségközpontú fittségmérési és értékelési rendszer. A NETFIT 9 mérés segítségével 4 profilban jellemzi a tanulók fittségi állapotát, ezek az állóképesség, a vázizomzat fittsége, a hajlékonyság, valamint a testösszetétel és tápláltság. Az elért eredmények alapján három zónába kerülhetnek a diákok. A legideálisabb esetben az egészségzónába, kedvezőtlenebb esetekben a "fejlesztés szükséges" , vagy a "fokozott fejlesztés szükséges" zónákba. A rendszer az 5-12. évfolyamos tanulók fittségét vizsgálja, a most bemutatott legújabb adatok pedig a 2016/2017. tanévben elvégzett tesztek eredményeit összegzik. A felmérésben ezúttal 2713 intézmény 662 501 diákja (342 531 fiú és 319 970 lány) vett részt. A tesztek elvégzését és az adatok rögzítését 17 724 pedagógus segítette.

Az elemzések alapján lényeges megállapítások:

  • A heti 5 testnevelésóra láthatóan javította a fittségi eredményeket, ezen keresztül pedig az egészségi állapotot
  • A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével összefüggésben a 2014/2015. tanév 8. és 12. évfolyamos tanulói még heti 2-3 tanórával, viszont a 2016/2017. tanév ugyancsak 8. és 12. évfolyamos tanulói már heti 5 tanórával vettek részt testnevelésórán. Eredményeik összehasonlítását követően a lényeges megállapítások az alábbiak:
  • Az első - 2014/2015. tanévi - mérés óta a legtöbb területen javuló tendencia érzékelhető.
  • A mindennapos testnevelésben részt vevők esetében 11-20%-kal kevesebb a piros zónában teljesítők aránya a korábbihoz képest.
  • Jelentősen javult a túlsúlyproblémákkal küzdő tanulók állóképessége. Ezt igazolja, hogy az egészségzónát elérő tanulók aránya az ingafutás tesztben 37%-kal lett kedvezőbb a korábbi rendszerben tanulókéhoz képest.
  • Rossz hír azonban, hogy mindkét csoport esetében csökkent a normál testtömegindexű (BMI) tanulói arány, egyben nőtt az elhízott tanulók aránya (a relatív növekedés 6-15% közötti).
  • A kedvezőbb értékek a vázizomzat erejét vizsgáló tesztekben is megmutatkoznak, átlagosan mintegy 6-8%-nyi relatív különbséggel.
A 2016/17.évi mérés alapján a 12. évfolyamos fiúk felének, a lányok kétharmadának állóképessége nem éri el az egészségzónát
A legújabb NETFIT mérés adatai alapján ugyanis továbbra is gyengén teljesítenek az iskolások az állóképességi ingafutás tesztben: a tanulóknak alig több, mint 60 %-a került csak az egészségzónába.
Figyelmeztető jel, hogy serdülőkortól jelentősen romlanak az értékek, és ez főként a lányokra jellemző. Míg a fiúk esetében az 5. évfolyamosok mintegy 72 %-a éri el az egészségzónát, és a 12. évfolyamra ez 50 % körülire esik vissza, addig a lányok esetében ugyanez az érték szinte megfeleződik: 67,1%-ról 34,8%-ra csökken. Az állóképesség szintje hosszú távon a szív- és érrendszer állapotát befolyásoló tényező, tehát a gyenge teljesítmény a későbbiekben ezekben a betegségekben jelent erős kockázatot.
A főbb megállapítások:

1. A diákok felének aggasztóan gyenge a hátizma

A diákok alig 52 %-a tartozik csak az egészségzónába, azaz minden második diák törzsfeszítő izomzata gyenge, fejlesztésre szorul. Ez a probléma valószínűleg összefüggésben van az ülő élettevékenységek terjedésével, a képernyő előtt töltött idő növekedésével. Ennek a tesztnek az eredményei is igazolják, hogy már iskoláskorban mindent meg kell tenni a diákok mozgásban, sportban gazdag életvezetésre ösztönzése érdekében, mert az ülő életmód és a fizikai inaktivitás növeli a tartás- és gerincproblémák kialakulásának későbbi kockázatát is.

2. Tovább romlott a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya

Jelenleg minden negyedik diák a testtömegindexe alapján túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt három évben minden életkorban és mindkét nemben nőtt a túlsúlyos és elhízott tanulók aránya. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mindennapos testnevelésben résztvevő tanulóknak annak ellenére javult az állóképessége, hogy a testtömegindexük romlott, ebből az következik, hogy a rendszeres mozgás még a súlytöbblet ellenére is óriásit lendíthet az egészségi állapoton, viszont a helyes táplálkozásnak fel kell zárkóznia a mindennapos mozgás mellé.

Megyei, regionális különbségek
A NETFIT mérés eredményeit összefoglaló jelentés nemcsak országosan mutatja be a teszteredményeket, de vizsgálja a területi (megyei, regionális) sajátosságokat is. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is a Közép-Magyarország régió diákjai teljesítenek a legkedvezőbb arányban egészségzónában a tesztekben, míg Észak-Magyarországon a legkevesebben. A megyei listát tekintve a három legjobb egészségzónába kerülési arányt Budapesten (75,3%), Komárom-Esztergom (73,3%) és Vas megyében (73,2%) mérték, míg a lista végén Nógrád (67,7%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (68,7 %) és Somogy megye (69,4%) áll.


A NETFIT program keretében mért adatok összehasonlításánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy a fittségi állapot egyéni szinten nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és az egyén mozgásgazdag, sportos életvezetésétől egyaránt. Utóbbiban a család szociokulturális helyzete, jövedelmi viszonyai, illetve egy-egy település sportszolgáltatásokkal való ellátottsága jelentős hatással lehet a fiatalok fittségi állapotára. A megyei és területi értékek leginkább ezeket a társadalmi-gazdasági különbségeket jelzik.

Mit tesz az eredmények javulása érdekében a Magyar Diáksport Szövetség?

- Az MDSZ iskolai kampányt indít a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás népszerűsítésére
- Az MDSZ évről évre igyekszik bővülő kampánnyal felhívni a fiatalok és szüleik figyelmét az egészséges életmód fontosságára. Az idei szemléletformáló kampányban a Szövetség partnere a SPAR Életmód Program.
A kampány elemei a  "Fitten, vidáman" tanácsadó füzetek a szülőknek, vloggerkampány a serdülőknek: az MDSZ nem csak a szülőket, de a diákokat is igyekszik egyre több kommunikációs csatornán keresztül megszólítani. A tervek szerint idén tavasszal egy vloggerkampányt is elindít a Szövetség, ahol az érintett korosztály ismert és népszerű véleményvezéreivel: Benipowával és bátyjával, Danival együttműködve hívják fel a figyelmet a rendszeres, élethosszig tartó testmozgás, a fittség és a helyes táplálkozás fontosságára.  Illetve a NETFIT bővítése is várható.

Mit tehet az iskola?

1. Az eredmények elemzése és annak alapján beavatkozások meghatározása: A NETFIT egy informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer, melyből a statisztikai adaton túl az intézményi, feladatellátási helyre vonatkozó és osztályszintű adatok is kinyerhetők.

2. Bővülő sportprogramok és kezdeményezések: A mindennapos testnevelés jó alapot jelent a gyerekek napi testmozgásának biztosításához, de emellett fontos, hogy az iskolák minél több mozgásprogram-lehetőséget biztosítsanak tanórán kívül is a tanulóknak.

3. Szakmai továbbképzések: szintén kiemelten fontos, hogy az iskolák támogassák a pedagógusok szakmai továbbképzését, ezzel biztosítva a minőségi testnevelésórákat és iskolai sportfoglalkozásokat. Az MDSZ egyre bővülő ingyenes továbbképzései idén is lehetőséget adnak a szakmai fejlődésre. A 2018. évben a szivacskézilabdázás, az iskolai röplabdázás és a judo iskolai oktatás témakörében van lehetősége a pedagógusoknak tanúsítványt szerezni.

Mit tehet a szülő?

1. Kövessük figyelemmel gyermekünk fittségi állapotát! Fontos, hogy a gyermek tanulmányi eredményeinek nyomon követése mellett a családok kellő figyelmet fordítsanak a diákok fittségi állapotának változására is. Ehhez a testnevelő tanárokkal folytatott megbeszélés mellett nagy segítséget nyújt a NETFIT informatikai rendszere, ahol a fittségi adatok minden gyermekről elérhetők ötödik osztálytól kezdve.

2. Mutassunk példát! Az otthonról hozott minták egy egész életre meghatározzák életmódunkat, így fontos, hogy a szülő mozgásgazdag életmódjával mutasson példát. A sportos, vagy akár csak alacsony intenzitású mozgásokat tartalmazó családi programok (mint akár a kertészkedés) pozitív élményeivel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyermekünk életébe beépüljön a rendszeres mozgás iránti igény.

3. Rendszeres mozgás - jobb szellemi teljesítmény: számos tudományos eredmény, szakmai tapasztalat és vélemény bizonyítja, hogy ha a gyermek rendszeresen mozog, az kedvező hatással van a szellemi teljesítőképességére is. Nem kell félteni gyermekünket a fizikai fáradtságtól, a testmozgás, sportolás közben agyunkba kerülő oxigén hatására mindenképpen jobban tudunk koncentrálni, jobban fog az agyunk.
Kapcsolódó cikkeink a témában:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék