Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Egyre több a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyerek

Szerző: Babaszoba.hu

2021. július 6. | Frissítve: 2021. október 25.

Forrás: pszichoforyou.hu

Egyre több gyereket érint, de kevesen ismerik és ismerik fel. Pedig jól célzott mozgásos fejlesztéssel akár teljesen leküzdhető.

Mit jelent a szenzoros integrációs zavar? (fotó: Getty Images)
Egyre több gyereket érint a szenzoros integrációs zavar, de kevesen ismerik és kevés szó is van róla. Már óvodás korban jól érzékelhető jelei vannak, amiket ha felismerünk, akkor az idejében megkezdett fejlesztéssel iskoláskorra akár teljesen leküzdhető. A pszichoforyou.hu Kemény András, egészségpszichológust, rehabilitációs tanácsadó és mentort, a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ szakemberét kérte segítségül a téma alapos körül járásához. Ebből a cikkből emeljük ki a legfontosabbakat.

A szenzoros integrációs zavar tünetei

Mielőtt szakemberhez fordulnánk, amit tegyünk meg mindenképp, ha bármilyen gyanú merül fel, tudnunk érdemes, hogy egyáltalán milyen tünetei vannak a szenzoros integrációs zavarnak. Így foglalja össze a szakember: "A zavaró címke, az egyes hangoktól való félelem, bizonyos érintésekre adott furcsa reakció, de a "szelektív hallás", vagy a mezítlábon járástól való irtózás is lehet a szenzorosság egy jele. Általában óvodáskorban tudatosulnak a tünetek a szülőben, pedagógusban, és ekkor nagyon jó lépés, ha azonnal szakemberhez fordulnak, hiszen a megkezdett mozgásfejlesztés iskoláskorra akár teljesen eltüntetheti a problémát."
Szenzoros gyerekeknél gyakran vannak problémák, nehézségek a mozgás terén, ügyetlenebbek, esetlenebbek.
A szenzorosság oka mögött összetett probléma húzódik meg. Gyakran veleszületett, akár örökölt is lehet az idegrendszer e nehézsége.
Előfordul azonban, hogy valamilyen gyermekkori trauma, például a családtagok közötti erősebb feszültség váltja ki. Emellett más fejlődési akadályok is közbe szólhatnak: például a csecsemőkori reflexek visszamaradása.
A szenzorosság következménye lehet, ha nem kap fejlesztést a gyermek, hogy tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia alakul ki. Ezért is fontos még az iskolába kerülés előtt megkezdett mozgásterápia.
De miért lesz egyre több szenzoros gyerek? Csak az lenne a magyarázat, hogy jobban ismerjük és így jobban diagnosztizálható a probléma?
Kemény András elmondta, hogy tapasztalataik és tudományos vizsgálatok szerint is a modern világ életmódja nem segíti a gyerekek idegrendszeri érését.
"Attól a fajta mozgási aktivitástól, amely 30-50 éve jellemezte a gyerekkort, nagyon távol állnak a mai állapotok. Eleve kevesebb a szabad mozgás, az ezzel töltött idő, de az okoseszközök sajnos még inkább hozzátesznek ennek háttérbe szorulásához. Az egyensúlyozás, a futkosás, mászás, ugrás fentről-le és a velejáró elesések: bizony ezek biztosítják a megfelelő ingerlést az idegpályák, az idegrendszer számára"- fogalmaz Kemény András.
A szakember hozzáteszi, hogy nem arról van szó, hogy egyáltalán ne nézzen mesét a gyerek, de nem tanácsos 20 percnél több képernyő előtt töltött időt engedni, mert "teljesen kiszakadnak a valóságból és nem érzékelik az időt, miközben függéshez hasonló elvonási tüneteket okoz az idegrendszernek a folyamatos, hasonló típusú ingerlés."
A fejlesztés, a DSZIT, azaz Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia éppen olyan mozgásokra épít, amelyeket régebben a gyerekek végeztek mindennap, hosszú időn át, maguktól: egyensúlyozás, mászás, hintázás, erdőn, mezőn, patakparton. Egy-másfél év alatt komoly fejlődésre számíthatnak a szülők - mondja a szakember.

Mi történik felnőttként, ha elmaradt a szenzorosság kezelése?

A szakértő elmondta, hogy előfordul, hogy más okból érkező felnőtteknél a terápia alatt derül ki a gyermekkori szenzorosság. Általában ennek kevés látványos maradványa van, egyes ízek, szagok, érintések még okozhatnak kellemetlen érzést, de egy felnőtt ezeket már képes kontrollálni. De szinte mindig megmarad a magabiztosság hiánya, az önértékelési gondok megléte. Ez azért lehet így, mert a szenzoros gyerekek, ha nem kapnak segítséget, a kudarcélményeik miatt gyakran nem mernek belevágni dolgokba, ez a félelem pedig végigkíséri az egész életüket. Éppen emiatt fontos a mozgásfejlesztés mellett az önbizalom erősítése is.


Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék