Gyerek

Csak bizonyos mesetípus képes formálni a gyerek értékrendszerét

Sok gyermekeknek szóló mesekönyv célja, hogy fontos erkölcsi tanulságokra tanítsák a gyerekeket. De ez valóban működhet?
2020. Október 19.
Tanulnak erkölcsi tanulságot a gyerekek a mesekönyvekből? (Fotó: Getty Images)

A legújabb kutatások szerint valószínűleg nem, de a szülők egyéb hatékony eszközökkel át tudják adni ezeket a gondolatokat a gyerekeknek.

Az iskoláskorú gyermekek egyértelműen preferálják az erőforrások igazságos felosztását. Néhányan úgy gondolják, hogy jobb, ha mindenki ugyanannyi fizetséget kap, míg mások szerint a szorgalmasabb emberek többet érdemelnek.

Tudnak a szülők alapvetően hatással lenni arra, amit a gyerekek igazságosnak tartanak? És ha igen, erre mi a leghatékonyabb módszer?

Joshua Rottman professzor, a lancaster-i Franklin&Marshall Főiskola (Franklin & Marshall Főiskola) pszichológia és elme tudomány és filozófia tanulmányok adjunktusa, és kollégái a Cognition folyóiratban megjelent írásukban adtak választ ezekre a kérdésekre, írja a professzor a Psychology Today-en megjelent cikkben

Rottman és kollégái 248 6-8 év közötti gyermekek bevonásával végeztek sorozatos vizsgálatokat a különböző módszerek hatékonyságáról. Először azoknak a mesekönyveknek mérték a hatását, amelyek az egyenlőség vagy az érdemek erkölcsi fölényéről szóltak. Gazdagon illusztrált meséket mutattak a gyerekeknek a hódok társadalmáról, akiknek rá kell jönniük, hogyan osszák el a fát a gátak építéséhez. Azok a  gyerekek, akik az érdemeket részesítették előnyben, olyan könyveket olvastak, amelyek az egyenlő elosztásról szóltak, míg a gyerekeknek, akik az egyenlőséget támogatták, az érdemen alapuló elosztásról szólókat.

Meglepetésre a történetek egyike sem volt hatással a gyermekek preferenciájára az erőforrások felosztását tekintve. Ez arra enged következtetni, hogy valószínűleg számos klasszikus gyermekkönyv sem képes megváltoztatni a gyerekek erkölcsi meggyőződését.

Azonban nem voltak egységesen hatástalanok a mesekönyvek. Próbálkoztak olyan történetekkel is, amelyekben hódok helyett gyerekek voltak a főszereplők, és az elosztott forrás fa helyett valamilyen díj volt. A gyerekek ebben az esetben könnyebben össze tudták kapcsolni a tanítást a valós életükkel. Könnyebben el tudták sajátítani és alkalmazni az átadott erkölcsi tanulságokat. Különösen igaz volt ez akkor, amikor a történetek az egyenlő erőforrás elosztást nevezték meg ideális formaként.

A két vizsgálatot összevetve a professzor szerint egyértelmű, hogy csak egyes történetek adhatnak erkölcsi tanulságot. A történetek akkor hatékonyak, amikor közvetlenül rávetíthetők a gyermekre, nem amikor beszélő állatokról szól.

Az írásban beszámoltak egy olyan vizsgálatról is, amely során a gyerekeknek elmondták, mi a források elosztásának helyes módja, ahelyett, hogy meséket olvastak volna nekik erről. Ebben az esetben a résztvevők többsége erőforrásokat osztott ki más gyerekeknek aszerint, mit mondott a kísérlet vezetője, ahelyett, hogy az alapján osztották volna ki, ahogy azt eredetileg jónak gondolták.

Amikor összehasonlították a mesekönyv és a kísérlet vezetőjének beszámolójának hatékonyságát, melyek tartalmuk szerint nagyon hasonlóak voltak (mindegyikben részt vett egy művészetet oktató tanár, aki eldöntötte, hogyan jutalmazza a diákjait), azt találták, hogy a gyerekekre mindkettő egyformán hatással volt. A kutatók szerint annak ellenére, hogy a mesekönyvek hatékonyak lehetnek, amennyiben valós körülményekről szólnak, mégsem hatékonyabbak, mint amikor egy felnőtt számol be közvetlenül az értékekről.

Egy végső tanulmány során három héttel később ismét megvizsgálták a résztvevő gyerekek preferenciáit. A változások, melyek azután következtek be, amikor egy felnőtt beszélt az értékekről, megmaradtak, sőt valójában kissé hangsúlyosabbá is váltak. Ezek alapján a felnőttek által közvetített értékek tartós változásokhoz vezethetnek a gyermek már meglévő erkölcsi meggyőződésében.

A felnőtteknek nagy a felelőssége a gyermekek produktív értékeinek megteremtésében.

Ha elmondod a gyermekednek, mit tartasz helyesnek vagy rossznak, az hosszan tartó változásokat hozhat saját preferenciáiban. A reális történeteknek hasonló hatása lehet, míg a fantázia szülte állatos történeteket a szórakoztató értékük miatt érdemes olvasni.