Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Betegségek, amelyek fejlődési lemaradást okozhatnak

Szerző: Galgóczi Edina

2018. december 27. | Frissítve: 2018. december 28.

Forrás: babaszoba.hu

Sok esetben csak úgy derül fény valamilyen egészségi problémára a gyermeknél, hogy vagy a háziorvosnak vagy a szülőnek feltűnik, a gyerek soványabb vagy alacsonyabb kortársainál. Mit lehet ilyenkor tenni, mi okozhat fejlődési lemaradást?

Milyen betegségek okozhatnak fejlődési lemaradást?
Növekedési és percentilis görbeként is ismert az a gyarapodási standard, aminek segítségével a szakemberek és a laikusok kiindulópontot kapnak a gyerekek növekedési ütemének értékeléséhez. Több náció és körülbelül 8500 gyermek bevonásával készült felmérés adja az alapját a WHO oldalán, valamint egyes magyar weboldalakon is elérhető sávozott görbéknek. Segítségükkel egészen 19 éves korig követhetjük nyomon a növekedési átlagértékeket. Ha a kornak, nemnek megfelelő sávban elhelyezzük a gyermek értékét, hamar kiderülhet, van-e ok az aggodalomra, vagy csak később növi ki magát a gyerek, esetleg egyszerűen ilyen filigrán alkat.

Mitől jöhet létre fejlődési lemaradás?

Minden komolyabb megbetegedés, ami a szervezet energia-egyensúlyát rossz irányba tolja el - akár egy szívbetegség, akár egy anyagcserezavar vagy hiányállapot -, okozhat fejlődési lemaradást - világít rá dr. Kovács Tibor csecsemő- és gyermekgyógyász.
Anyagcsere-betegségeknél az eredményezi a fejlődési gondokat, hogy megbomlik a szervezet kívánt egyensúlya, kevesebb tápanyag és energia hasznosul, mint kellene. Ha a szervezetben a bevitellel kapcsolatban vagy a feldolgozás, felszívódás során adódik probléma, a szervezet "mínuszba? kerül. Ilyen esetben testünk rendszere a létfontosságú szervekre fókuszál, ezeket igyekszik fenntartani, s a "felépítő? folyamatokra, fejlődésre nem marad "muníció?.
A leggyakoribb kórállapot, ami a fejlődést lassíthatja, az a tartós vashiányos vérszegénység - mondja a szakember. Az anémiánál az oxigénszállításért felelős vörösvérsejt (s a benne található fehérje, a hemoglobin) mennyisége csökken, így a szöveti oxigénellátottság romlása, s az étvágytalanság révén fejlődési megtorpanás jelentkezhet.
A felszívódási zavarok közé tartozó lisztérzékenység is igen gyakori kiváltó ok. Cöliákiánál van, hogy pont a gyarapodási zavar hívja fel a figyelmet a betegség meglétére. A magatartási zavar, bőrjelenségek, krónikus hasfájás, hasmenés, vitaminhiány, székrekedés, alacsony növés ugyanis hamarabb jelentkezhet tünetként gyerekeknél, mint a felnőttkori vezető tünet, a bélrendszeri gondok.
A cukorbetegség is jelentős súlyvesztéshez vezethet. Jelenleg körülbelül 3500 1-es típusú, és 200-300 2-es típusú cukros gyerek él itthon. Ahogy a felnőttkori cukorbetegek száma is ijesztő mértékben növekszik, a gyerekeknél is megvan a növekvő trend. Az 1-es típusnál jellegzetes tünetnek számít a gyors fogyás.
Fejlődési lemaradást okozhat az emésztőrendszer krónikus gyulladása, a Crohn-betegség is. Ahogy az a Semmelweis.hu-n is olvasható, a gyulladásos bélbetegséggel küzdő gyerekek száma is egyre gyarapszik. A betegség kialakulása genetikai hajlamon is múlik, de a kockázat csökkenthető anyatejes táplálással, és a 2 év alatti antibiotikum-használat minimalizálásával.
Hormonális probléma, a pajzsmirigyműködés zavara is előidézhet gyarapodásban, növekedésben való elmaradást. A pajzsmirigy agyi működésben, anyagcsere-szabályozásban, növekedésben játszott szerepe miatt hathat negatívan a fejlődés ütemére. A növekedési hormon hiánya hormonpótlással korrigálható, jellemzően a serdülő kor végéig adják -mondja dr. Kovács Tibor.
Előfordul az is, hogy súlyos veleszületett szívbetegség generál megtorpanást a fejlődésben. A szívproblémáknál a sejtek oxigén-, és tápanyagellátása csökken - magyarázza a szakember. Az eddig felsoroltak mellett persze vannak még betegségek, amelyek ritkábban fordulnak elő, de hasonlóan a fentiekhez, negatív hatással vannak a fejlődésre. Ilyenek a senyvesztő betegségekhez tartozó rosszindulatú daganatok, és egyes kromoszóma-rendellenességek.

Az első lépések, ha felmerül a gyanú

Ha a háziorvos úgy ítéli meg, hogy a fejlődésbeli eltérés mértéke valóban indokolja a kivizsgálást, akkor a gyermek endokrinológiai beutalót kap. Első lépésként tehát hormonvizsgálatra kerül sor. Ezzel párhuzamosan csontvizsgálat is készül, hisz ahhoz, hogy kiderüljön, a fejlődési elmaradás ledolgozható-e, a csontkort meg kell határozni. Amíg fiatalabb a biológiai koránál a csontkora a gyermeknek, addig van esély arra, hogy növekedésben utoléri a kortársait - magyarázza a szakorvos. A csontkor megállapítása egy radiológiai vizsgálattal, a kéztőcsontok vizsgálatával történik.

Általában orvosolható a probléma

Átmenetileg szinte minden kór okozhat megtorpanást a fejlődésben, de ahhoz, hogy jelentős fejlődési elmaradás alakuljon ki, tartósan kell fennállnia az egészségi problémának - hangsúlyozza dr. Kovács Tibor. Ilyenkor a feladat az, hogy megtaláljuk a kiváltó okot, hisz a probléma orvoslásával rendszerint a fejlődési gondok is megszüntethető.
Kapcsolódó írásaink:

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Legkeresettebb címkék