Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Azokra a gyerekekre is hat a közösségi média, akik nem használják

Szerző: Babaszoba.hu

2020. február 25.

Forrás: Qubit.hu

Kutatások szerint a kamaszkori depresszió és szorongás előfordulása egyenesen arányos a közösségi média térhódításával. A felelős használat azonban pozitív hatásokkal is járhat.

Közösségi média: ha nem használja, akkor is hatással van a gyerek mentális egészségére (fotó: Getty Images)
A Harvard Egyetem kutatói 2019-ben új megközelítésben mutatták be a közösségi média használatának hatásait. A kísérletben részt vevő alanyokat két csoportba osztották: a rutinfelhasználókra, akik tartalomfogyasztásra és beszélgetésekre használják a közösségi médiát és azokra, akik érzelmileg kötődnek hozzá, állandóan a telefonjaikat nyomkodják, mások profiljait nézegetik.
Arra jutottak, hogy mindkét csoport mentális egészségére hatással volt a közösségi média-használat, de másként: a rutinfelhasználókra pozitívan, az érzelmileg kötődőknél negatívan.
"Általánosabban fogalmazva, az eredmények azt sugallják, hogy amíg tudatos felhasználók vagyunk, a közösségi média rutinszerű használata önmagában nem probléma, sőt hasznos is lehet. Az egészségtelen közösségimédia-használat leküzdésén a viselkedésterápia segíthet. Az önszabályozási készségeket fejlesztő programok például már hasznosnak bizonyultak a problémás internet- és közösségimédia-használat terén" - idézi a qubit.hu a kutatást vezető Mesfin Awoke Bekalut.
A kutató azt is elmondta, hogy az erős kapcsolati háló a közösségi médiában mentális jólétet is szolgálhat, a negatív hatások a gyakran versenyként megélő fiataloknál jelentkeztek. Ilyen negatív hatások a szorongás, a depresszió vagy a FOMO (fear of missing, vagyis az attól való félelem, hogy kimaradunk valamiből).
Egy másik kutatás, amelyet a Pennsylvaniai Egyetem klinikai pszichológusai készítettek azt vizsgálta, hogy az idő faktor milyen hatással van a mentális egészségre. Két csoportra osztották az alanyaikat: az egyik csoport napi 30 percet tölthetett a közösségi médiában, a másik csoport a megszokott napi több órájukat. A tanulmány megállapítja, hogy a közösségi média-használatában 30 percet részt vevőknél jelentősen csökkent a magány és a depresszió mértéke a kezdeti értékekhez képest.
Igaz, a kísérlet végére mindkét csoportnál csökkent a szorongásra való hajlam, és ennek okait a kutatást vezető Melissa G. Hunt szerint a kísérlet tényéből fakadó nagyobb tudatosságban és önfegyelemben kell keresni, mivel a kontrollcsoport is kevesebb időt töltött az ismerősök böngészésével. "Amikor épp nem szippant be a kattintásokra éhes közösségi média, akkor lehetőséged van olyan dolgokra időt szakítani, amelyek sokkal nagyobb valószínűséggel okoznak örömöt az életedben" - mondta Hunt.
Ami újdonságnak számít, hogy már nemcsak azokra van hatással a közösségi média, akik használják, hanem azokra is, akik nem használják. Jonathan Haidt, szociálpszichológus, a New York-i Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a kamaszok közösségimédia-használata 2009 és 2011 között nőtt a legnagyobb ütemben míg a kamaszoknál jelentkező depresszió, szorongás és önkárosítás aránya 2012-től kezdve ugrott meg látványosan.
A szociálpszichológus szerint az egyik legnagyobb probléma az, hogy a kutatók úgy tekintenek a közösségi média használatára, hogy kis mennyiségben ártalmatlan, és csak akkor káros, ha gyerekek nagy dózisban fogyasztják. Azonban a közösségi média nemcsak azokra van hatással, akik fogyasztják: "radikálisan átalakította a társasági kapcsolatokat, a családi viszonyokat és a mindennapi tevékenységeket" - írta Haidt.
A fia példájával élve azt állítja, hogy amikor egy 11 évesekből álló osztály tagjainak többsége már fent van az Instagramon, akkor már nem lehet csak a használatra alapuló kutatásokkal vizsgálni a technológia pszichés hatásait, mert a digitális közösségből kimaradó diákokat is érinti ez a társadalmi változás. A szakértő azt javasolja, hogy minél előbb kezdjenek el USA-szerte iskolai kísérleteket végezni, amelyek egyes 11-13 éves gyerekekből álló csoportok okostelefon- és közösségimédia-tilalmán keresztül vizsgálnák hosszabb távon a technológia hatását a mentális egészségre, a társasági kapcsolatokra és a tanulmányi eredményekre.
A Haidttal vitatkozó Nick Allen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy "A káros hatások valósak lehetnek, de nem mesélik el az egész történetet."
Allen szerint a kutatók régóta küzdenek azzal, hogy nem jutnak hozzá elég jó minőségű adatokhoz, és erre a digitális technológia nyújthat megoldást. Mivel a mentális egészséget érintő felmérések és kutatások általában az alanyok önbevallásán alapulnak, a pontos, objektív adatok begyűjtését szinte lehetetlen megoldani, de az online viselkedést elemző technológia új irányt mutathat ebben.
Allen szerint az interneten keresztül forradalmasítani lehetne a pszichológiai beavatkozásokat, valós idejű mentálhigiénés segítségnyújtás formájában. Allen szerint a közösségi média tevékenységeiből származó adatok alapján a jövőben akár öngyilkossági kísérletek is időben megakadályozhatók lennének.

Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék