Gyerek

Attól még lehet egy gyerek alultáplált, hogy túlsúlyos

Az alultápláltság a mai napig tévesen él a köztudatban, sok szülő azt gondolja, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált. Pedig lehet.
2017. Október 16.

Az 5 év alatti gyermekek körében a halálesetek csaknem fele alultápláltság miatt következik be, amely azt jelenti, hogy a hiányállapot világszerte közel 3 millió kisgyermek életét követeli minden évben.

Az alultápláltság, vagy más néven malnutríció a mai napig tévesen úgy él a köztudatban, hogy egy normál testsúlyú vagy túlsúlyos gyermek nem lehet alultáplált. Pedig elsősorban nem a testsúllyal, hanem a szervezet megfelelő energia- és tápanyagellátottságával áll összefüggésben, és egyre gyakoribb problémát jelent a fejlett társadalmakban. Az étel világnapján a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a hiányállapot kialakulása az élet első 1000 napjában, sőt, már az anyaméhben megelőzhető.

Míg a világ egyik részén az elhízás és annak egészségügyi kockázatai jelentenek egyre nagyobb problémát, addig más országokban az élelmiszer mindennapos hiányával küzdenek. Bár a legtöbb alultáplált gyermek az elmaradott vagy fejlődő országokban él, az egyoldalú táplálkozásnak köszönhetően a fejlett országokban is jelen van a betegség.

2016-ban világszerte 155 millió 5 év alatti gyermeknél tapasztaltak alultápláltságot, akik közül 41 millióan túlsúlyosak voltak. Az alultápláltság ugyanis nem egyenlő az alacsony testsúllyal, hanem a fejlődéshez és a szervezet megfelelő működéséhez szükséges vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok hiányát jelenti.

Már az anyaméhben is

A csecsemők tápanyagellátottsága szorosan összefügg az édesanya várandósság előtti és terhesség alatti tápanyagbevitelével. Az alultápláltság legtöbbször már az újszülött világrajövetele előtt megelőzhető lenne, a becslések szerint az esetek 50%-ában már az anyaméhben kialakul az állapot.

Egy friss kutatás szerint tíz magyar anyuka közül csupán négyen változtatnak étrendjükön a várandósság során: legtöbben több zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot fogyasztanak, viszont a szénhidrát- és koffeinfogyasztásra kevesebb, mint tíz százalékuk ügyel. A helytelen táplálkozás ráadásul a születési súlyra is hatással van: az alultáplált kismamák sokkal nagyobb eséllyel adnak életet alacsonyabb testsúlyú és kisebb méretű babáknak, mint egészséges társaik.

„A várandósság alatti helytelen tápanyagbevitel komoly egészségügyi kockázatokkal jár: visszamaradást okozhat az izomfejlődésben és a baba kognitív képességeinek fejlődésében, valamint a teljes védekezőrendszer kialakulására is káros hatással van. A gyengébb immunrendszernek köszönhetően sokkal fogékonyabb lesz a gyermek a későbbiekben a különböző fertőzésekre, és a betegségek lefolyása is hosszabb és súlyosabb lehet” – hívta fel a figyelmet az étel világnapján Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A legfrissebb felmérések szerint a korai években kialakult alultápláltság az iskolai teljesítőképességet is befolyásolja: az alultáplált gyermekek a társaikhoz képest átlagosan 7 hónappal később tudják elkezdeni az iskolát, a tanulmányi átlaguk is alacsonyabb, mint az egészséges gyermekeké.

Hogyan előzhetjük meg az alultápláltságot?

Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekek megfelelő vitamin- és energiabevitelére: az 1-3 éves korosztály esetén ez napi 1100-1300 kCal-t jelent, amelynek 35%-át zsírból, 7-15%-át fehérjéből, 45-55%-át pedig szénhidrátból érdemes fedezni.

A szakértők továbbra is napi ötszöri étkezést ajánlanak, amely három főétkezést (reggeli, ebéd, vacsora) és két kisétkezést (tízórai, uzsonna) foglal magában. Arra is érdemes ügyelni, hogy az adott étkezés a napi energiabevitel mekkora hányadát teszi ki: egy kiegyensúlyozott étrendben a reggeli az energiaszükséglet 20%-át, a tízórai és az uzsonna a 10-10%-át, az ebéd a 40%-át, míg a vacsora a fennmaradó 20%-át fedezi.

Nálunk a 3 évesnél fiatalabbak és a kisgyermekek harmada ugyanazt az ételt kapja, mint a család többi tagja, de ez nem feltétlenül felel meg a korcsoport igényeinek.

Gyakori a gyermekeknél a vas- és D-vitaminhiány.

„Amennyiben a gyermek szellemi vagy fizikai fejlődésében bármilyen zavart, eltérést észlelünk, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, és persze mindenekelőtt fontos figyelmet fordítani a megelőzésre. Ha az élet első 1000 napjában (tehát már a fogantatás pillanatától) megfelelő tápanyagokhoz jut a baba, nemcsak az alultápláltság, hanem számos felnőttkori népbetegség, például a cukorbetegség, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri betegségek is megelőzhetők” – foglalta össze Kubányi Jolán.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Alultápláltság fenyegeti a gyerekeket
  • A magzati éhezésnek öregkorban elbutulás lehet a következménye
  • Rengeteg baba vas- és D-vitaminhiányos a régióban
  • Forrás: FLOW PR