Terhesség hétről hétre

Baba fejlődése

Apa, a mosogatásért nem jár dicséret

Szerző: Botás Enikő

2021. február 24.

Forrás: babaszoba.hu

Miközben a nőtől elvárjuk, hogy a fizetett munkája után hazaérve, gyakorlatilag második műszakként a ház körüli teendőket is ellássa, addig a férfinak már azért is dicséret jár, ha hajlandó "besegíteni" a feleségének.

Tényleg dicséret jár egy mosogatásért? (fotó: Getty Images)

Mintha ők csak vendégek lennének a házban

A magyar családokban még mindig erősen élnek a konzervatív nemi szerepek, ami a párok munkamegosztására is érezhetően rányomja a bélyegét. A gondoskodói feladatok és a házimunka túlnyomórészt ma is a nők dolga, amit a legtöbben a munkahelyükről hazaérve, gyakorlatilag egy második műszakként végeznek el. Ezeket a háztartással kapcsolatos feladatokat szokták fizetetlen, vagy láthatatlan munkának nevezni, amiknek a megbecsülése is valahol a béka feneke alatt van. A felmérések szerint egy átlagos dolgozó nő a hétköznapokban 8-9 órát tölt a munkahelyén, ami után hazaérve még további két-két és fél órát szentel otthon a házimunka elvégzésre. Ezzel szemben a magyar átlagférfi alig 58 percnyi házimunkát végez.

Az áldott jó férj, aki elmosogat maga után

A társadalmi berögződés szerint tehát a gondoskodói és ház körüli feladatok szigorúan női munkának számítanak, amiket már csak kötelességből is a feleségeknek kell ellátniuk. Ha pedig egy nő nem felel meg a társadalmi elvárásnak, például nem főz rendszeresen a családjára, vagy ne adj isten egy takarítót bíz meg a lakás rendben tartásával, akkor bizony számolnia kell azzal a lehetőséggel, hogy a környezete ezért majd megszólja. És hogy mi a helyzet a férfiakkal? Nem ritka, hogy egy férjre már akkor is egy kvázi hősként tekintenek, ha hajlandó maga után elmosogatni. Míg a nőtől elvárják, hogy mindent szó nélkül megcsináljon, addig a férfinak már azért is dicséret jár, ha "besegít".
És bár valószínűleg a jó szándék vezérli azokat a férfiakat, akik próbálnak "segíteni" a párjuknak, valójában már ott elcsúszik az egész történten, ha az emberek ezekben a helyzetekben a "segíteni" szót használják. Azzal ugyanis, hogy a férfiakról úgy beszélünk, mint akik "besegítenek" a ház körüli munkába, tényleges azt sugalljuk, hogy nekik ez normális esetben nem lenne a feladatuk.

Nem segíteni kell, hanem megosztani

Azt bátran nevezhetjük segítségnek, vagy akár egy kedves gesztusnak is, amikor a vendégek vacsora után jófejségből felajánlják a házigazdásnak, hogy elpakolják a poharakat, amíg ő elmosogat. De amikor mindezt a férfi teszi meg - aki egyébként ugyanúgy ott él egy fedél alatt a nővel -, akkor ennek a tettnek semmi köze nincs a segítséghez. Ez nem segítség, hanem egy teljesen normális és elvárható munkamegosztás. (De ugyanígy a "segíteni" szót szokták akkor is használni, amikor a férfiak vigyáznak a gyerekre: besegítenek a gyereknevelésbe, mintha csak babysitterek lennének.)
A segíteni szó nem csak azt sugallja nagyon erősen, hogy a háztartási munka egyébként a nő felelőssége, de azt is, hogy ha abban egy férfi hajlandó részt venni, akkor az egy nagyon kedves és nagylelkű gesztus a részéről. Pedig a férfiaknak egyáltalán nem kedvességből kellene felajánlani a mosogatás, és nem is a párjuk kedvéért kellene megcsinálniuk. Hanem szimplán azért, mert a férfiak is felnőtt emberek, akik közös háztartásban élnek a partnerükkel: ketten használják, ketten koszolják össze a lakást, ebből pedig teljesen logikusan következik, hogy ketten is tartoznak érte felelősséggel, valamint, hogy a szükséges munkákat megosztják maguk között.
Persze ilyenkor szoktak jönni az olyan kifogások, miszerint "a férfiaknak ott vannak a kerti, kinti munkák, van nekik azzal elég bajuk." A kinti munkákkal kapcsolatban egyrészt azt kell megjegyezni, hogy nincs minden családnak kertje, ahol a férfi el tudná magát foglalni, másrészt pedig azt is látni kell, hogy az ilyen munkák nagy része inkább időszakos. Míg a nőkre jutnak az olyan stabil, kötelezően elvégzendő háztartási munkánkat, mint a bevásárlás, főzés, mosogatás, takarítás, addig a férfiak valamilyen időközönként lenyírják például a gyepet.
De az is jellemző, hogy olyan ház körüli feladatot végeznek el, amiket akkor csinálnak, amikor kedvük van hozzá, ilyen például a grillezés.
Hasonló a helyzet a gyerekneveléssel is: bár az adatok szerint az apák egyre több időt töltenek a gyerekekkel, a feladatokból nem feltétlenül úgy veszik ki a részüket, mint a nők. Az apák jellemzően az olyan tevékenységekben vesznek részt, mint a mesélés vagy a játék, tehát a kedves, kellemes időtöltésekben - míg az anyáknak megmarad a piszkos munka. És bár természetesen a részvételük nem lebecsülendő, ez a munkamegosztás óhatatlanul kialakít egy "jó zsaru, rossz zsaru" leosztás a szülők között.
Ráadásul a gyereknevelés területén is megjelenik a társadalom által felállított kettős mérce: az emberek már akkor is meg vannak elégedve az apukákkal, ha az anyáktól elvárt szintnek akár csak egy kis részét is teljesítik. Míg az anyukák részéről természetesnek tartjuk például, hogy a nagybevásárlásra magukkal tolják a babakocsiban a kisgyereküket, addig ha ugyanezt egy férfi teszi, akkor ő már ennyitől is nagyszerű apukává válik.

A harmonikus párkapcsolat kulcsa

Valójában nem sok dolog van, amit egy férfi ne tudna megcsinálni otthon. Sőt, nemcsak a férfi. Hasznos lehet a gyerekeket is időben önállóságra nevelni, hiszen nemtől függetlenül mindannyiuknak csak jó tesz, ha megtanulják, miként kell helyt állni a házimunkában, a gyermekgondozásban és a fizetett munkában. De tanulmányok azt is kimutatták már, hogy a boldog párkapcsolat (egyik) fontos kulcsa, ha a párok egyenlően osztják fel maguk között az otthoni munkát. Éppen ezért érdemes lehet már egy kapcsolat elején, még az összeköltözés előtt tisztázni, hogy ki miért lesz felelős, hogy ne később, az együttélés közben jöjjenek elő a nem kívánt meglepetések.


Hozzászólások

Mit játsszak a gyerekkel? Kalkulátor

Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Facebook

Szponzorált hirdetések

Kapcsolódó fórum témák

Legkeresettebb címkék