A zenetanulás így hat az agyra
Gyermekeknél a zenetanulás új idegi kapcsolatokat eredményez, melynek hasznát lehet venni az autizmus és figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kezelésében is.
h i r d e t é s

A zenetanulás így hat az agyra
Olyan, 5 és 6 év közötti egészséges gyermekeket vizsgáltak, akik semmilyen művészeti oktatásban nem vettek részt korábban. Az agyukról DTI (diffúziós tenzor képalkotás) módszerrel képet készítettek a vizsgálat elején, majd 9 hónap zenetanulást követően. A DTI egy nagyon fejlett MRI technika, mely az agy fehérállományának szerkezeti változásait tudja leképezni.
"A zene korai életkorban való megtapasztalása hozzájárul az agy fejlődéséhez, segíti az idegi hálózatok kialakulását és stimulálja a már meglévő idegpályákat"- teszi hozzá Dr. Dies-Suarez.
Az agy fehérállománya több millió idegrostból épül fel, melyek kommunikációs kábelekként működnek az agy egyes területei között. A DTI képalkotó módszer az ún. frakcionált anizotrófiát mutatja (FA), mely az sejten kívül a vízmolekulák mozgását méri. Ez az egészséges agy fehérállományában egyirányú, magas FA értéket eredményezve; míg ha a vízmolekulák random mozognak, az alacsonyabb FA-értéket eredményez, és abnormalitásra utal.
Korábbi vizsgálatok az autizmust és ADHD-t csökkent agyi térfogattal, kevesebb idegi kapcsolattal és csökkent FA értékkel hozták összefüggésbe. A vizsgált gyermekeknél a 9 hónapos zenetanulást követően magasabb FA érték, volt kimutatható (és az agy különböző területein, főleg a frontális lebenyben további fejlődésre utaló jeleket találtak).
A kutatók szerint a zenei képzés fejleszti a hallási, motoros, kognitív, emocionális és szociális készségeket, növeli a különböző agyi területek közötti összeköttetéseket, és ez mutatkozik meg a képalkotó vizsgálat során.
A tanulmányt a Radiological Society of North America (RSNA) éves gyűlésén mutatták be.
Hozzászólások