Ma már egyáltalán nem ritka, hogy a nők ugyanannyira kiveszik a részüket a kenyérkeresetből, mint a férfiak és fordítva: a férfiak is részt vesznek a házimunkában és a gyereknevelésben.
Jill E. Yavorsky és szerzőtársai nagyon pontos adatokkal jártak utána, hogy valóban hogyan oszlik meg a fizetett és a házimunka a nők és a férfiak között – olvashatjuk a g7.hu-n.
Olyan párokat vizsgáltak, akik valóban törekednek az egyenlőségre, mindketten dolgoznak, és a gyerekük születése előtt hasonló arányban vették ki a részüket a házimunkából. A kutatásban egyrészt naplót kellett vezetniük az elvégzett házimunkáról (beleértve a gyereknevelést is), másrészt kérdőíves módszert is alkalmaztak.
A kutatók hipotézise az volt, hogy mivel a kérdőívben egy átlagos napot kell megbecsülni, az emberek saját magukról alkotott elképzelése torzítja a választ, például azok a férfiak, akik támogatják a női egyenlőséget, általában több házimunkát becsülnek a kérdőívekben, mint amennyit ténylegesen elvégeztek.
Ezzel szemben a naplózásnál a valódi időket kell lejegyezni, ezért nyilván pontosabb lesz az eredmény.
Az adatokat a gyerek születése előtt és után is összevetették.
A tanulmány eredménye szerint a gyerek születése előtt a férfiak és a nők is ugyanannyi házimunkát végeztek. A férfiak több időt töltöttek fizetett munkával, ezért összességében nekik maradt kevesebb szabadidejük. A házimunka mennyisége nem különbözött, a férfiak inkább ház körüli, nem mindennapi tevékenységnek számító munkákat végeztek, míg a nők inkább főztek, bevásároltak vagy takarítottak. Bár utóbbi kettőből azért a férfiak is bőven kivették a részüket.
A gyerek születése után azonban egyértelműen a nők töltöttek több időt munkával egy héten, mivel a házimunkával töltött idő is megnőtt és a gyerekkel is több időt foglalkoztak, mint a férfiak. Ők viszont a fizetett munkával töltött idejüket növelték, ahogy az a kenyérkereső modell alapján elvárható volt. Házimunkával ugyanannyi időt töltöttek, mint a gyerekük születése előtt.
A nők teljes munkával töltött ideje 15 órával nőtt meg egy héten, a férfiaké viszont mindössze öttel.
Érdekes, hogy a napló adatok alapján az derül ki, hogy a nők valóban hajlamosak párhuzamosan több dologgal foglalkozni. A nők hetente nagyjából két órában legalább két tevékenységet végeztek egyszerre.
Ráadásul, ha a párhuzamos tevékenységek ugyanabba a kategóriába estek, akkor ugyanúgy csak egyszer számolódtak, tehát ha valaki 15 percig egyszerre mosogat és főz, az ugyanúgy csak 15 perc házimunka. Akkor számolták 2×15 percnek, ha egyszerre végzett fizetett munkát és nevelt gyereket vagy mosogatott.
A tanulmány arra is újabb bizonyítékkal szolgált, hogy a kérdőívekben becsült idő adatok távol állnak a valóságtól. A nők és a férfiak is jóval túlbecsülték, hogy mennyi időt töltenek házimunkával, ami a gyerek születése után halmozottan igaz. Viszont a fizetett munkával töltött időt mindenki alulbecsülte.
A legfontosabb tehát, hogy a gyerekvállalás olyan terhet ró a családokra, amit nagyon nehéz egyenlően elosztani – még abban az esetben is, ha kifejezetten törekszenek erre a párok.
Kapcsolódó cikkeink:
- A gyesen lévő anyák végzik a legtöbb házimunkát
- Még egy példa a nemek közötti egyenlőtlenségre
- Magyar apák: pénz vagy család?
Forrás: g7.hu
Kapcsolódó cikkek
