Gyerek

A családok éve nem a problémák megoldásáról szólt

Hiába volt a tavalyi a családok éve, sok szempontból nem a gyerekekről szóltak az intézkedések. Megjelent a Hintalovon Alapítvány 2018-as gyermekjogi jelentése.
2019. Április 08.
A családok éve nem a problémák megoldásáról szólt

Általánosságban elmondható, hogy vannak családok, akik kedvezményezettjei a támogatásoknak, de sokan vannak olyanok, akik láthatatlanok maradtak. Megjelent a Hintalovon Alapítvány 2018-as gyermekjogi jelentése.

Ha gyermekjogokról beszélünk, akkor mindig a gyerek szükségletéről és legfőbb érdekéről beszélünk – írja a Hintalovon Alapítvány 2018-as gyermekjogi jelentésében. Az Alapítvány szerint “általánosságban elmondható, hogy vannak olyan családok és gyerekcsoportok, akik kedvezményezettjei a bővülő támogatási rendszernek, de vannak olyanok, akik láthatatlanok maradtak. A szegénységben élő vagy munkanélküli családok gyerekei, a pszichiátriai kezelést igénylő vagy tartósan beteg gyerekek, a tanulási nehézségekkel küzdő vagy speciális nevelési igényűek, a bántalmazás áldozatává váltak, a lakcím nélküliek 2018-ban is olyan tagjai voltak a mintegy 1,8 milliós 0-18 éves gyerekközösségnek, akik kapcsán felmerülhetett: vajon mennyit éreztek a pozitív intézkedésekből?”.

A jelentésben gyermekjogi területenként veszik végig, hogy milyen változások történtek, ha történtek egyáltalán. A jelentés bevezetőjéből rögtön megtudjuk, hogy ez nem is volt annyira könnyű feladat, mert az állami szervek hol anyagiakra hivatkozva, hol egyszerűen indoklás nélkül megtagadták a válaszadást, de volt olyan szervezet is, ami egész egyszerűen nem válaszolt a megkeresésre.

A kormány a családok évének nyilvánította 2018-at, ezért még a szokásosnál is jobban adja magát a kérdés, hogy mindez mit jelentett a gyerekeknek. Érintette-e őket is a családok éve. Bár sok családokat érintő juttatás történt (gyed extra, családi adókedvezmény, stb.), sőt a miniszterelnök újabb, hétpontos családvédelmi akciótervet is bejelentett, mégis elmondható, hogy számos területen nem látható minőségi változás a gyerekek életében.

“A gyerekekről való felelős gondoskodás nemcsak “mennyiségi”, hanem “minőségi” kérdés is. A gyerekeknek nem elég megszületni, arra is szükség van, hogy a szülészektől a gyerekorvosokon át a tanárokig megfelelő számú szakember és elég jó minőségű intézmény legyen elérhető a gyerekek és családjaik számára.

Miként arra is szükség van, hogy ne csak a gond nélküli terhességekre, a tudatos családtervezésre és a “problémamentes” gyerekekre legyenek felkészülve az ellátórendszerek, hanem azokra a helyzetekre is, amelyek távol esnek az ideálistól”- írja a jelentés. Hozzáteszik, hogy még mindig inkább az figyelhető meg, hogy nem megoldani akarja a kormányzat a problémákat, inkább leválasztani igyekeznek a negatívumokat. Ilyen például, hogy a gyermekbántalmazásról, a családon belüli erőszakról sok szó nem esett, olyan, mintha ezek a jelenségek nem is léteznének.

Különösen kevés szó esik azokról a gyerekekről, akik nem családban nevelkednek, akiknek speciális szükségleteik vannak, vagy akik halmozottan hátrányos helyzetűek. A szakellátásba kerülő gyerekek száma emelkedett, ennek ellenére a nevelőszülők száma stagnál.

A kormány eltökélt szándéka, hogy arra ösztönözze a családokat, párokat, hogy minél több gyerek szülessen, ugyanakkor a csökkenő gyerekpopuláció számára sem biztosított minden területen az egészségügyi ellátás. Több mint 60.000 gyerek nem fér hozzá gyermekorvosi ellátáshoz. Az összes védőnői állás 7%-a maradt betöltetlen volt 2018-ban.

Budapesten kívül csak négy megyében van gyermek-és ifjúságpszichiátriai fekvőbetegellátás, rehabilitáció pedig csak hat megyében a fővároson kívül.

De nemcsak az egészségügy területén vannak megoldatlan problémák. A magyar gyerekek 33,6 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség.

Az állami oktatási rendszerrel olyan mértékű az elégedetlenség, hogy ötszörös a túljelentkezés a magániskolákba, a tanulócsoportok száma 60-80 körül mozog. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2018-ban több mint 8000 magántanuló volt, 80%-uk saját vagy a szülő kérésére.

Ahogy a jelentés fogalmaz, a gyermekjog világnézet, azaz a gyerekek legfőbb szükségleteiről és érdekeiről beszélünk ilyenkor. A jelentés rávilágít, hogy milyen sok területen nem érvényesülnek a gyerekek érdekei és minimális szükségleteik sincsenek biztosítva. A Hintalovon Alapítvány gyermekjogi jelentése teljes terjedelmében itt olvasható.

Kapcsolódó cikkeink: