Melyik fogyókúrának van tudományos alapja?1. A (gyümölcs)léböjt-kúrák, turmixok és diétás szénsavas italok hatékony eszközei a súlycsökkentésnek.
“Régen, amikor még vadászó-gyűjtögető életmódot folytattunk, nem sok kalóriadús folyadékot fogyasztottunk – mondja D. Caroline Apovian, a Bostoni Egyetem elhízás-kutatója. Ennek következtében a testünk manapság kevésbé érzi laktatónak a folyadékokat, mint a szilárd táplálékot, noha van bennük jócskán kalória. Azért eszünk többet, hogy ezt kompenzáljuk.
Sok tudós gondolja azt, hogy a nem-fogyókúrás, cukortartalmú italok fogyasztása vezet a túlsúly kialakulásához. És bár gyakran rossz színben tüntetik fel őket, nemcsak szénsavas üdítőitalok lehetnek ludasak a dologban. A gyümölcslevek, turmixok és egyéb “egészségmegőrző italok” ugyanúgy becsaphatják a belső kalóriaszámlálónkat, és megnehezíthetik a súlykontrollt.
Mi a helyzet a diétás italokkal? Akik rendszeresen hörpölnek mesterséges édesítőszerrel ízesített italokat, nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak! – közli a 2008-as felmérés eredményét az Obesity c. szaklap. Egy magyarázat szerint ennek az az oka, hogy a mesterséges édesítők növelik a táplálóbb ételek utáni sóvárgást, bár ezt az okfejtést a tudósok nem fogadják el egységesen.
Egy biztos: Ha jót akarsz; miközben szorosabbra húzod az övedet, ragaszkodj a vízhez!
2. Az alkohol mindenképpen hizlal
Az alkohol kalóriadús folyadék. Kevesen tudják, hogy az alkohol is energiaforrás: grammonként 7 kalóriát tartalmaz!
1 gramm zsír 9 kalória; a fehérjék és szénhidrátok – beleértve az egyszerű cukrokat is – 4 kalóriát tartalmaznak grammonként. Így aztán elképzelhető, mekkora meglepetésként érte a kutatókat egy 13 éven át tartó kísérlet eredménye, amelyet 19 220 amerikai nő bevonásával végeztek: kiderült ugyanis, hogy az antialkoholista nők sokkal valószínűbben váltak túlsúlyossá, mint azok a nők, akik rendszeresen töltögették magukba a sört, bort vagy égetett szeszes italokat!
A feltárt összefüggés azután is megmaradt, miután számításba vettek jó pár életmódbeli tényezőt, mint a mozgási szokások, tápanyagbevitel, vagy a dohányzás.
“Egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy a megfigyelt jelenség az alkohol biológiai hatásának eredménye” – nyilatkozta Dr. Lu Wang, a Harvard Medical School vezető kutatója a Live Science riporterének. Figyelmeztet azonban arra, hogy a vizsgálatot olyan nők körében folytatták, akiknek eredetileg (is) egészséges volt a súlya. A kísérletnek nem volt célja az alkoholt, mint súlycsökkentő eszközt alkalmazni.
A kutatási eredményeket az Archives of Internal Medicine 2010. márciusi számában közli.
3. Ha tornázol, annyit ehetsz, amennyit csak akarsz
A testedzés nem a leghatékonyabb módja a fogyásnak – mondják a kutatók. Egy fél kilócska leadásához – kellően átgondolt diéta nélkül – annyi gyakorlat elvégzésére van szükség, amit a legtöbben képtelenek teljesíteni – mondja Dr. Apovian. “Ha pusztán csak tornázol, a mérleg aligha fog kevesebbet mutatni” – erősíti meg Susan Carnell, a Columbia Egyetem kutatója. “Sokkal jobb hatást érsz el azzal, ha kontrollálod, mit eszel.”
Azért a napi tornát semmiképp sem hagyhatjuk el. Számos áldásos hatása van az általános egészségi állapotra: védi az idegrendszert, a szívet és a csontokat, remekül karbantartja a testsúlyt és szabályozza az étvágyat – mondja Carnell.
Valójában a napi rutinná vált intenzív torna a közös vonása mindegyik sikertörténetnek, amely túlsúlyos emberek lefogyásáról és karcsún maradásáról tudósít.
4. A telített zsírsavak cellulitot (narancsbőrt) okoznak, egyébként sem tesznek jót az embernek
A cellulit semmiben sem különbözik más testzsíroktól; a zsírok egyszerűen lerakódnak a test különböző részein, és narancsbőrként jelennek meg a külső szemlélő számára. Minden zsírlerakódásnak a túlzott kalória-bevitel az oka, függetlenül attól, hogy ezek a kalóriák szalonna, csokis fánk vagy sárgarépacsíkok elfogyasztásából származnak-e.
Néhány korábbi tanulmány összehasonlította a telített zsírsavakat a telítetlenekkel, az előbbieket rosszabbnak tüntetve fel. De míg a telítetlen zsírsavak igazán károsak, addig a jórészt állati termékekben megtalálható telített zsírok sok életfontosságú funkciót látnak el. Segítik például a test kalcium és Omega3-anyagcseréjét, fokozzák az immunrendszer aktivitását, és védik a létfontosságú szerveket a megbetegedéstől. Kis mennyiségben még segíthetik is a diétát.
“Bevághatsz egy féltömbnyi sovány sajtot, úgysincs semmi íze – mondja Lippert. De már egy kis darab zsíros sajt elfogyasztása is varázslatos elégedettséggel tölt el.”
Nem kell őrizkedni a telített zsírsavaktól; a tudósok azt ajánlják, hogy inkább csökkentsd a mennyiségét napi 20 grammra – ez a mennyiség az ajánlott napi zsírbevitel egyharmada.
5. A csipegetés/rágcsálás élénkíti az anyagcserét és segít a súlycsökkentésben
Míg a huzamosabb ideig tartó éhezés katasztrófába sodorhatja a diétádat, “a csipegetés/rágcsálás szintén felcsavarja a kalóriákat” – mondja Lippert. Egyik marék mandula a másik után, vagy a banános-szójatejes turmix folyamatos szürcsölgetése végül meg fog látszani a vonalaidon – jegyzi meg.
A csipegetés szokása lerombolja az ember belső vezérlését, mely arra figyelmeztet, hogy mikor kell enni. Szinte lehetetlenné válik így az éhség és a jóllakottság jelzéseinek érzékelése. “Ha nem tudsz visszaemlékezni, mikor voltál legutóbb igazán éhes, az már a baj kezdete” – mondja Lippert.
“Mikor az ember szabadon és folyamatosan eszik, bárhol és bármikor, akkor elkezd az ösztönzés és a jutalmazás kedvéért enni, nem pedig a testi szükségletek üzeneteire reagálva” – mondja Dr. David Kessler “A nagy zabálás vége; avagy hogyan győzzük le a telhetetlen amerikai étvágyat” című könyvében.
Az efféle táplálkozási viselkedés senkinek sem tesz jót.
6. Az “energia szeletek” segítenek a súlycsökkentésben
Az “energia szeletek” mind feldolgozott táplálékok. És a feldolgozott élelmiszerek, szinte kivétel nélkül, képesek részlegesen megzavarni még a legelkötelezettebb diétát is, mivel annyira könnyen emészthetők.
Gondoljuk csak meg, hogy a feldolgozott élelmiszerek már részben meg vannak emésztődve. Lehetővé teszik a beleinknek, hogy energiát spóroljanak, így elősegítve a súlygyarapodást.
Ezzel ellentétben, a teljes értékű étel megemésztéséhez jelentős mennyiségű energiát használunk fel. Ez a ráfordítás lehet a valószínű magyarázata annak a gyors súlycsökkenésnek, amit a nyersétel-fogyasztás hívei gyakran tapasztalnak – írja Richard Wrangham a “Rakjunk tüzet; avagy hogyan tett minket a főzés emberré?” című könyvében. (Perseus Books, 2009).
Míg a legtöbb tudós, Wranghamot is beleértve, nem ajánlja a teljes nyersétel-diétát, a feldolgozott élelmiszerek kerülése – kivált azoké, melyek köztudottan károsak az egészségre – segíteni fog az egészséges testsúly elérésében – mondja Lippert.
7. A zsírmentes étel zsírmentes testet eredményez
A 80-as években napvilágot látott új “étrend-ajánlatok” mindenkit a zsírszegény diéta elfogadására ösztönöztek.
Csak nemrégiben lett világos, mekkora hiba volt is ez. A javaslatokat “az összlakosságon végrehajtott ellenőrizetlen kísérletnek” nevezve Dr. Michael Alderman megállapítja, hogy a zsírszegény diéták hozzájárulhattak a népesség növekvő elhízásához és a cukorbetegség elterjedéséhez.
Ma már tudjuk, hogy a zsírok szükségesek az egészséghez. A zsír elengedhetetlenül fontos az agy optimális működéséhez csakúgy, mint a szív, a bőr és más életfontosságú szervek funkcionálásához, mivel sok vitamin csak zsírban oldódik.
A zsírok diétában is jó hatásúak lehetnek. A zsíremésztés csökkenti a ghrelintermelést – ez a hormon a felelős az éhségérzet kialakulásáért – , míg ezzel egyidejűleg serkenti azon peptidek kibocsátását, melyek telítettségérzetet keltenek – tudhatjuk meg az American Journal of Physiology, Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban, 2005-ben megjelent publikációból.
Egy kis mennyiségű zsír még az étel glikémiás indexét is képes alacsonyabb szinten tartani, ezzel elősegítve azt, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat.
Ezek a cikkek is jól jöhetnek fogyókúra témában:
További fogyókúra témájú cikkek…
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
